Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-10-16 / 42. szám
6 HETI SZEMLE Szatmár, 1912. október 16. Beregmegye virilistái. Beregmegye virilistáinak jegyzékét most állították össze. A legtöbb adót fizetik : gróf Schönborn Károly 12.356 K-t. és ifj. gróf Lónyai Gábor 7105 K-t. Utánuk három vármegyei pénzintézet következik a legtöbb adófizetők sorrendjében. A munkácsi alpolgármester nyugalomban. Hubert Lajos alpolgármester nyugdíjazási kérelmét tárgyalta Munkács város októberi közgyűlése, A nyugdijügyi bizottság nyugdiját a városnál eltöltött 29 év után állapította meg. A közgyűlés ezzel szemben a nyugdíjazást birtokon kívül egyhangúlag elfogadta, s a csendőrségnél eltöltött 6 évet is beszámítva, a nyugdiját 3960 koronában állapította meg. A skizma terjedése ellen. A bereg- megyei görög katholikus papság a múlt héten Munkácson Kossey Elek főesperes elnöklésével az egyre veszedelmesebbé váló skiz- matikus izgatások megakadályozza ügyében értekezletet tartott. Romanecz Aladár bilkei esperes tapasztalatokban gazdag beszéde és többek hozzászólása után határozatilag kimondta a gyűlés, hogy a belügyminisztertől az Oroszországból becsempészett könyveknek és iratoknak elkobozását és a Galicziába való búcsujárás eltiltását fogja kérni A felszólalók egyértelműen arra a konklúzióra jutottak, hogy a skizmatikus mozgalom nem annyira vallási, mint inkább orosz politikai izgatás jellegű. Minthogy pedig ez aknamunkának veszedelmes elősegitői a korcsmák, a gyűlés kimondotta, hogy a kormánytól a korcsmák vasárnapi és ünnepnapi zárvatartását kérelmezi. Laurisin Ágoston makarjai lelkész a skizma ellen a népszövetsági szervezetek megalakitását ajánlotta az értekezlet figyelmébe. Haller István országgyűlési képviselő és dr. Kutka Miklós budapesti kiküldöttek felszólalása után ki is mondották a megszervezés szükségességét. Földmivelők nyugdija Az 1912. évi VIII ik törvényczikk úgy intézkedett, hogy a gazdák, gazdasági munkások és gazdasági cselédek öregségükre nyugdijat szerezhessenek. Az uj törvény nem tekint arra, hogy a belépni szándékozó fiatalabb, vagy öregebb e, a belépést mindazoknak, akiknek fő keresete a gazdasági munka, megengedi. Természetesen, aki fiatalabb korban lép be, az nagyobb nyugdijat biztosit magának. Hogy az intézményre mekkora szükség volt és mennyire Dépszerü, jelzi az, hogy a márczius elseje óta érvényben levő törvény ezideig közel 7000 tagot csoportosított a nyugdíjpénztárba, akik önként biztosítottak öregségükre nyugdijat maguknak. Hogy egy-egy községben milyen érdeklődést támasztott a földművesek nyugdijáról rendelkező uj szocziális alkotás, jelzi az, hogy a szabolcsmegyei Budszentmi- hályon 113 an, a szatmármegyei Alsóferne- zely községben 94 en, csanádmegyei Földeák, Csanádpalota és Battonya községekben pedig 95, 82, illletve 61 ember lépett be a gazdasági munkássegitő pénztárba. Az országos intézmény érdekében 70 népgyülést tartottak. A szatmári Kath. Kaszinó vendéglőse lemondván, a november 1-én megüresedő bérletre az elnökség pályázatot hirdet. A bérlet feltételei a Kath. Kaszinóban szerdánkint d. u. 5 órakor megtekinthetők. A pályázat beadásának határideje e hó 20. a. GÁL JENŐ mérnöki irodáját Bér- csényi-utcza 33. szám alá helyezte át. Telefon szám 189. Wallon Henrik Fia utódai Duha Tivadar és Géza fűszer, csemege, bor és lisztáru üzletét ajánljuk a főtisztelendő papság figyelmébe. Templomi gyertyák olajok legolcsóbb beszerzésiforrása. Szatmár-Németi, Kazinczy-utcza 2. ISKOLA PAlyázatl hirdetések egyszeri közlésének dija S K A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 2103—1912. e. sz. körrendeleté alapján készült. Elemi iskolai végbizonyítvány í Ara: Ismétlöiskolai „ t 7 fillér. Törzskönyv az elemi iskola hatodik évfolyamát végzett tanulókról. Küliv, ára 9 fill. Beliv, (egy iv 12 tanuló részére) ára 9 fill. Törzskönyv az ismétlő iskolai tanfolyamot végzett tanulókról. Küliv, ára . . 9 fill. Beliv, (egy iv 12 tanuló részére ára 9 fill. Bélyegzők festékpárnával. Kapható a Pázmány-sajtóban Szatmáron. 191S. nov. ÍO. (mm. dr.) Ez év január 17-én történt, hogy az ung-beregi, máramarosi, szatmár- ugocsai tanitó-egyesületek kimondották, hogy megalakítják a Szatmáregyházmegyei Katii. Tanítóegyesületet. Rövid az idő, csak egy év, ennyi idő még egy ember életében is keveset jelent, egy egyesület munkásságára nézve pedig szinte csak futólagos pillanatként tekinthető. Azonban ha az egyesület az alakulással természetszerűleg velejáró nehézségek miatt nem is tehetett annyit és oly gyorsan, amennyit tőle vártak, azért nem mult el a rövid esztendő eredmények nélkül. Meg fogja ezt mutatni november 10-ike. E napon lesz az alakuló közgyűlés, az alapszabály-tervezet megvitatása és elfogadása, tisztujitás, szóval öt politikai vármegye tanítósága tényleg egyesületté tömörül. Lesznek talán, akik idegenkedéssel és hidegséggel — mondhatjuk — közömbösséggel fogják fogadni a tömörülést — de ezeket majd meggyőzi az egyesület határozott czélja. Olyan czél az, amelyet a maga hatáskörében már több testület, kör, egyesület határozott szavakkal jelölt meg s ez a vallást bevitte a tanítóság körébe s az ifjúság szivébe. Olyan czél ez, amelynek megvalósításában egyetlen egyház sem veszíthet, de a modern ember sem vallhatja kárát, az egész magyar haza pedig nagy haszonnal járó nyereséget meríthet belőle. Lesz az uj egyesületnek a többi testvéregyesületekkel mindenkor összekötő czélja is s ez a magyar haza közös ügye, amely nem engedi, hogy a magyar katholikus erőgyűjtés más vallásu magyar testvérek, vagy más intézmények ellen irányuljon, hanem hogy kizárólag az édes magyar haza közművelődésének javára fordittassék. A Szatraár- egyházmegyei Kath. Tanítóegyesület csak egy uj malom lesz, amely derekas munkát van hivatva végezni a hazai közművelődés hatalmas folyamán. Mindenkor össze fogja kapcsolni a testvéregyesületekkel a vallás-erkölcsi nevelés magasztos eszméje és a hazafias törekvés lelki gondolata. Örömmel várja tehát mindenki a tömö- rülőket, érdeklődés kíséri minden tettüket. A szavakból, gyűlésekből elég volt, most jöjjön a tett. A dolog megérett (a megvalósításra), úgy halljuk — megyés püspökünk leirata szerint november lü-én valósulhat meg. — Nov. 10. lesz az egyházmegye területén működő tanítók testvéri összeölelkezése közös célok, közös ideálok érdekében. Kétféle mérték. Mikor az őrülettel határos katonai követelések hallatára a fejéhez kapott minden adófizető magyar honpolgár, Lukács László, a „providenciális“ állam- férfiú sietett, nem oh nem a nemzet, hanem a saját pártérdekének a védelmére. Ami megtévesztésre alkalmas kuruzsló szer csak készül az ő jóhirü boszorkánykonyhájában, azt mind elővette szégyenletes eljárásának igazolására. Európai háború fenyeget; Bulgária már hadat üzent; a hadvezetőség tízszer annyit követel, de ő „férfiasán“ visszautasította stb. Arról már igazán nem tehet Lukács László, hogy akadnak olyan emberek, akiknek jóizléséveí nem fér össze az ilyen Lukács-féle „titkos szerek“ alkalmazása. Tehet ő arról, hogy gróf Berchtold meg lovag Auffeoberg ostoba őszinteséggel kijelentik mindjárt utána, kogy a sok millió nem mozgósításra kell, hogy Bulgária nem üzente meg a háborút, meg hogy a hadvezetőség semmit se engedett el követeléseiből, tehát Lukács sem alkudott le semmit azokból ? — Érdekes azonban, hogy a magyar pénzügy- miniszter mivel akarja lenyelhetővé tenni a nemzet számára a keserű pirulát. Azt mondja egy nyilatkozatában, hogy a rendkívüli katonai kiadások fedezésére nem lesz szükség államkölcsönre, mert a költségvetésben már van azokra fedezet. Meglepő ! Mikor a tani- tók fizetésrendezésóről, iskolák felállításáról volt szó, akkor a „legjobb akarat“ mellett sem lehetett teljesíteni eme fontos és égetően szőkséges követeléseket, mert nem volt pénz. Mikor pedrg Auffenbergnek egészen váratlanul eszébe jut előállani egy sok milliós követeléssel, akkor egyszerre van pénz. Temérdek sok pénz. Hol itt az őszinteség ? És mit szól ehhez Zichy János kultuszminiszter, aki állását kötötte a tanítók fizetésrendezéséhez'? De főleg mit szólnak ehhez a kétszínű játékhoz, ehhez a kormány- politikához a magyar tanítók ? Uj iskolatörvény Belgiumban. A belga kamara és a szenátus uj népiskolai törvényt fogadott el. Az uj belga népiskolai törvény nem mondja ugyan ki határozottan, de megtiltja, hogy a tizennégy éven aluli gyermekeket bárminő fizetéses munkára alkalmazzák. Némely szülő a tankötelezettség ellen azt hozta fel, hogy szükség van a gyermekek munkájára, megélhetés szempontjából. Éppen ezért a jövőben a gyermekek a tizennegyedik életév végéig fognak iskolába járni, minek következtében az elemi iskola tanterve is megfelelő kibővítést nyer. Nevezetesen fontos újítás az, hogy a két iskolai év átmeneti tanfolyam lesz a tulajdonképeni elemi iskolai oktatástól a magasabb szakoktatáshoz. Legfontosabb azonban, hogy a Lex-Scholla- ert a tanszabadságot, a belga iskolarendszernek ezt a gyöngyét, a legteljesebb mértékben biztosítja és megerősíti. Az uj törvény teljes jogegyenlőséget biztosit úgy a szabad iskolának (katholikus), mint az állami népiskolának oly értelmében, hogy mindkét fajta iskolának egyenlő mértékben jogot biztosit az államsegitséghez. A belga népiskola ingyenes. A kiadásokhoz hozzájárulnak : az állam 60% kai, a tartomány 10% kai és a község 30%-kal. A tanítók javadalmazását az uj törvényt jelentékeny emeli, azonban 1916 tói kezdve csak állami diplomával lehet tanítani. A szülők teljesen a saját belátásuk szerint küldhetik gyermekeiket akár az állami, akár a szabad- vagy magán iskolába ; mindennemű erre vonatkozó presszió fogházzal büntette- tik. Azon szülők nevei, akik a gyermekeik iskolába járását elhanyagolják, vagy akik a hatóság figyelmeztetését semmibe sem veszik, a közmegvetésének tétetnek ki. Uj iskolák Máramarosban. 1913. szeptember 1-én Máramarosvármegyében ismét a következő helyeken nyílnak meg uj állami iskolák : Gányán 2, Alsószelistyén 2, Brében 2, Darván 2, Kricsfalván 2, Váncs- falván 2, Gernyésen 2, Uglyán 2, Pereszlőn 2, Ötvösfalván 4 és Királymezőn 1 tanerővel. Miniszteri segély tanítóknak. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Csernus András róm. kath., Lukács Mihály reform. Nagy Sándor ág. hitv. ev. és Nyikora J. gör. kath. nagykárolyi tanítóknak egyenként 100—100 korona rendkívüli drágasági segélyt folyósított. Szatmármegye iskolái szeptemberben. A pénteki vármegyei közigazg. bizottság ülésén terjesztette elő Bodnár György királyi tanfolügyelő múlt havi jelentését, a mely szerint a beiskolázásán tankötelesek összeírása és kényszeriskoláztatása érdekében megtétettek a törvényben előirt intézkedések.
