Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-11 / 37. szám

Szatmár, 1912. szeptember 11.-HETI SZEMLE“ o A nagykárolyi pénzügyi palota nem épül föl. A kormány nem fogadja el Nagy­károly városnak azon nagy áldozatkészségét, hogy a pénzügyigazgatóság részére egy tel­jesen uj palotát építsen, hanem valószínűleg a pénzügyi kormány maga fog egy megfelelő telket vásárolni és arra pénzügyi palotát építtetni, vagy pedig megelégszik, ha Nagy­károly város a pénzügyigazgatóság mostani helyiségeit megfelelő módon renováltatja és a szükséges épületekkel kibővitteti. Kizárólag ez a két terv az, amelyek közül a pénzügyi kormány választani fog. Uj vasút. Az Érmelléknek Debreczen- hez való csatolása érdekében mozgalom in­dult meg. Az érdekelt községek hozzájárulá­sával a jövő év tavaszán megkezdik a Nagy­iéta—Debreczen közötti vasút építését Á vasút, közel két millió koronába kerül, mely­hez Debreczen város 150.000 koronával járul. Az érmelléki nagyobb községek 300.000 ko­ronát szavaztak meg a vasútvonal épitésére. A vonal közigazgatási bejárása már meg­történt. A Szent Bazil-rend ungvári inter- nátusa palotájának — mely Ungvár város legszebb épülete — építése befejezéséhez kö­zeledik. Az internátus már megnyílt és a mostani tanéven 27 I—II. oszt. gimnáziumi tanuló nyert benne elhelyezést, akik Maxim Athanáz Szent Bazil-rendi atya igazgatása alatt gondos nevelésben és kiképzésben fog­nak részesülni. E héten érkeznek meg a rend noviciusai és növendékei is, akik szin­tén ebben a rendházban nyernek kiképzést. A kolostor felszentelése november első nap­jaiban fog megtörténni. A gyógyszerészek érettségije. Ed­dig hat középiskola elvégzése után vették fel a gyögyszerészgyakornokokat. Az uj sza­bályzat szerint, hogy valaki gyógyszerész­gyakornok lehessen, ahhoz gimnáziumi, vagy reáliskolai érettségi bizonyítvány szükséges. Az uj szabályzat szeptember 1-én lépett életbe. Elj®gyzések. Papp Endre végzett pap növendék eljegyezte Marosán Irénke áll. isk. / tanítónőt, Marosán Viktor avasfelsőfalui áll. iskolai igazgató leányát. — Rűbl Rezső bé- késerdődi tanító, eljegyezte Ludescher Juliska tanítónőt Nagymajtényból. Házasság. Wojnarovics Ernő, p. ü. számellenőr, szerednyei járási számvevő, há­zasságot kötött Keszler József gazdatiszt leányával Gizellával. 102 %-os pótadó Nagykárolyban. Nagykároly városának 1913-ra előirányzott költségvetési tervezete 222.217 K födözetlen hiányról szól, a mely 102 °/o pótadóval fog födözetet nyerni. A város eddigi pótadója 97 %> volt, ez újabb 5% emelést a városi tisztviselők fizetésrendezése okozza. Repülés Nagykárolyban. Szeptem­ber 15-én Nagykárolyban gróf de la Campo M. Scipio európai hirü okleveles pilóta, ki első díjjal lett kitüntetve, egy 50 lóerejü Bleriot-géppel felszállást rendez. A felszállás vagy a Postaréten, vagy a gyakorló-téren lesz megtartva. Halálozások. Smaregla József meg­halt 80 éves korában Nagybányán. — Gitta Antal borhidi g. k. lelkész meghalt. Az ér­demes öreg lelkészt kiterjedt nagy rokonság gyászolja s hívei őszinte nagy részvéttel te­mették el Borhidon. — Cselinszky András veresvizi bányaaltisztnek felesége Hein Vilma elhalt 31 éves korában. — Eketyukodi Gyenge Bertalan nyug. körjegyző életének 76-ik évé­ben Szamostatárfalván elhunyt. Uj hitelszövetkezet. Kapnikbányán hitelszövetkezet alakult, a melynek működése nagy reményekre jogosít. Az uj szövetkezet elnöke Petri József, a felügyelő bizottság el­nöke pedig Keller Béla bányamérnök lett. Az uj „magyarok“ ellen. Kraszna- béltek község határában levő 151 köblös szántóföld és rétből álló tagosbirokot ennek zsidó bérlője vette meg. Ezen meglepő és le­sújtó hírre összeálván a község lelkésze és 10 jómódú hive, az ideiglenes adás-vételi szerző­désben kikötött 10.000 korona bánompénzt lefizetvén a zsidó vevő kezébe, a szerződést felbontották, a birtokot megvették és igy a keresztény földet az „idegen“ kézből meg­mentették. A 67.200 korona vételárt a múlt vasárnap fizették le készpénzben az eladónak, a földet pedig egymásközt szétosztották. Egy tűzvész évfordulója. E hó 6-án volt 50 éve azon rettenetes tűzvésznek, mely Krasznabéltek községet templomával, a plé­bánia lakkal, iskolával együtt 6 ház kivéte­lével teljesen elhamvasztotta. Ezen 50 éves évfordulóján tartott istentiszteleten megjelent a község apraja, nagyja, hálákat adván Is­tennek azon kegyelméért, mellyel a lefolyt 50 év alatt megkímélte a községet a nagyobb csapástól. ISKOLA Pályázati hirdetések egyszeri közlésének dija S K A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 2103 — 1912. e. sz. körrendeleté alapján készült: Elemi iskolai végbizonyítvány ( Ára Ismétlőiskolai „ ( 7 fillér. Törzskönyv az elemi iskola hatodik évfo­lyamát végzett tanulókról. Küliv, ára 9 fill. Beliv, (egy iv 12 tanuló részére) ára 9 fill. Törzskönyv az ismétlő iskolai tanfolyamot végzett tanulókról. Küliv, ára . . 9 fill. Beliv, (egy iv 12 tanuló részére ára 9 fill. Kapható a Pázmány-sajtóban Szatmáron. A helybeli kir, kath. főgimnázium és állami faipar-isk. szereplése Dresdenben. {Mm. dr.) Ha vidéki tudományos és iro­dalmi központunk volna, ami a középiskolai tanárság szellemi viszonyainak a megjavítá­sára az egyedüli mód, akkor a „Lobts euch Brüder“ elvénél fogva senkinek sem állana még módjában sem reám fogni, hogy érdek­kör gondoskodik a bírálatról, érdektárs vagy jóbarát Írja a másikról a dicsőítő bírálatot, mert akkor ez a vidéki központ volna hi­vatva ezt megtenni s bizonyára szívesen megtenné. Nálunk a kritikát az országos sajtó kép­viseli, s ennek sem ideje, sem kedve nincs tüzetesen foglalkozni a vidéken megjelent tudományos munkákkal, a vidék sikereivel, elfoglalja őket a párttusák politikai küzdelme, meg azután a sport különböző neme, me­lyekről nap-nap után bőséges közlések je­lennek meg, mig az iskolai, tudományos ha­ladásról, másutt is elismert sikerünkről né­mely országos hírlapban vagy sohasem, vagy csak minden szent időben jelenik meg egy- egy rövidke bírálat. Nincs vidéki tudományos központunk s igy nem a „Lobts euch Brüder“ elve nyil­vánul meg ebben a híradásban. Mi nem kri­tizálunk, dicsőitünk senkit, csak konstatál­juk, hogyan vélekednek a rajztanitás szem­pontjából a helybeli kir. kath. főgimnázium­ról és állami faipar-iskoláról Dresdenben. 1912. aug. 12—17-ig Dresdenben nem­zetközi rajzkongressus volt, amelyen körül­belül 35 nemzet vett részt. Ezen Magyaror­szág teljesen külön csoportban szerepelt. — Mint általánost kívánom kiemelni, hogy a nemzetközi képviselők elnöke külön dicsérte Magyarországot, mint olyat, amelynek rajz- tanitásában a nemzeti vonás különösen meg­nyilvánul, a legszebben kidomborodik. A reál és gimnáziumok I.—III. o. rajz­tanári terve szemléltető bemutatást nyert, amelyből körülbelül az Ví rész a helybeli kir. kath. főgimnáziumé volt. Azonkívül asz­talokon volt elhelyezve azon ötgimn. és reál­iskolai tanterv, amelyet a budapesti főiskolai bizottság választott ki a drezdai kongres- susra; ezen öt tanterv közül is a helybeli kir. kath. főgimnáziumé bizonyult legjobb­nak a főiskolai és. középiskolai tanárok véle­ménye alapján. Még a gimnáziuménál is nagyobb el­ismerésben részesült a helybeli állami faipar­iskola, amelynek teljes tanterve szemléltető- leg volt kiállítva, mint az ipari szakiskolák terén a legelső és a legjobb, szóval országos hirü eredmény. Emlitsék-e neveket, akikhez ez a méltó elismerés, dicséret fűződik? Nem teszem, hi­szen mindenki ismeri a két tanintézet derék, kitűnő rajztanárait. Reményiem, senkisem fogja „Lobts euch Brüder“ vádját ránk fogni, hisz csak köteles­séget teljesítettünk, amikor két tanintézetünk igen szép szerepléséről hirt adunk. A kath. tanítói Segélyalap nagy­gyűlése. Az orsz. kath. tanítói segélyalap augusztus hó 29 én tartotta meg ez évi ren­des közgyűlését a Szent-István-Társulat nagy­termében dr. Walter Oyula vál. püspök el­nöklete alatt, aki ez alkalommal is nagyobb- szabásu beszéddel nyitotta meg a népes köz­gyűlést, a melyen egyházmegyénk képviseleté­ben Jankovich János jelent meg. Az elnöki jelentések után az elmúlt évi számadásokat hagyta jóvá a középponti bizottság, mely­nek főbb pontjai a következők: A.) a segély­alap 1911. évi bevétele volt 14,825 K 37 f. Kiadása 15,252 58 f, az átvitt tulkiadás te­hát 427 21 f. A segély alalap 1911. évi va­gyona : 198,290 K 68 f. b.) a tanítói árvaház 1911. bevétele volt 8563 K 98 f. Kiadása 6161 K 05 f. az 1912. évre átvitt pénztári maradvány tehát 2402 K 93 f. A tanítói ár­vaház 1911. évi vagyona: 158,248 K 89 f. c.) az orsz. kath. tanítói tápintézet 1911. évi bevétele volt 1533 K 03 f. Kiadása 1286 K 23 f. az 1912. évre átvitt pénztári maradvány te­hát 246 K 80 f. A tápintézet 1911. évi va­gyona : 11.246 K 80 f. Nagyobb vitát keltett az ösztöndíjak odaitélélése. Áz üresedésben levő 9 helyre 45 pályázó volt. A középponti bizott­ság az alapszabály 8 §-ának rendelkezésén kívül figyelembe vette azon régebbi határo­zatát is, hogy azon tagoknak gyermekeit ré­szesíti előnyben, akik tanulmányaikat házon kívül idegenben folytatják; ennek következ­tében a Szatmáregyházmegyéből ösztöndíjat egy folyamodó sem nyerhetett. Segélyért fo­lyamodott 279 tag; ezek közül 40—40 ko­rona segélydijban részesült 80 tag. A szat­máregyházmegyéből segélyben részesülhetet: Barnák Károly és Reszler András. Végül elhatározta a közgyűlés, hogy a közeljövőben megnyitandó orsz. kath. tanítói árvaház cél­jaira állami segítséget kér a vallás és közokt. minisztertől; e célból egy szükebb bizottságot választott, mely bizottság dr. Walter Gyula vezetése alatt még az ősz folyamán tiszteleg a kultusz miniszter előtt s átadja a Segély­alap közgyűlésének kérvényeit. Pártoljuk a hazai ipart! KEPES SÁNDOR Minden magyar em­ber szent kötelessége a hazai ipar pártolása. csakis hazai termékeket dolgoznak fel. A legkifogástalanabh kivitelben ké­szíti a legkülönbözőbb alakú pyramisokat, obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolná­kat, mauzóleumokat stb. / w MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE, M-iizlet: Szatmár, Attila-u. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom