Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-31 / 31. szám
Szatmár, 1912. julius 31. HETI SZEMLE 5 közönség közreműködése nélkül a hatóság tehetetlen. A hatóság főleg a közegészségi mizériákra vesse egész gondját. Sőt hozzon áldozatot is, ha máskép nem tud segíteni a bajokon. Ott van pl. a többi közt egy csatorna, a Kölcsey és Arany János-utcza között levő bűzös csatorna. Hihetetlen az a szenny, az a váladék, a melyet ennek a primitiv, faluban is szégyenletes csatornának el kellene vezetni. A legforgalmasabb, ipari vállalatokkal, kereskedésekkel, mészárszékekkel megtömött városrésznek szennyét kellene elszállítani ennek a csatornának. Most közelében épült az Iparos Otthon, egy hatalmas ház, melynek szennyvizét is ez a csatorna fogja fel. Mellette is nagy hatalmas bérház épül. Úgy látszik a város látja is a bekövetkezendő bajokat, egy kis részét csövezteti is. Mi lesz azonban a csatorna többi részével ? Fél intézkedés itt a bajon bizony nem segít. * A mindszenti koleráról legújabban a közetkezőket jelentik: Az egész Mindszent községet tág csendőrgyűrü fogja körül és már messziről feltartóztatják a Mindszent felé közeledőket. A községbeliek csak főszolgabírói engedéllyel, erős dezinfekció után távozhatnak. A kolera rémétől megfélemlített lakosság nem mer az utczára kimennil A sárga rém nem állt meg első áldozatánál. Az ujjabban megbetegedett Gyovai Jakabnéről is ázsiai kolerát állapított meg a bakteriológiai vizsgálat, a vele érintkezettek azonban ez ideig bacillusmeetesek. Gyovai Jakabné is meghalt tegnap előtt, sőt egy harmadik halálos áldozata is van a veszedelemnek. Ko- leragyanus beteg három van. A belügyminisztérium egzszségügyi főfelügyelőséghez még két utábbi haláleset hivatalos hire nem érkezett meg. A hatóság újabb óvóintézkedéseit falragaszokon közli és főleg a Tisza viz használatát tiltja. A rendeletek betartására a Tisza körül ezirkáló rendőrök vigyáznak. Partfürdő — hol ? Szegeden, a kanyargós Tisza-partján. Ez a partfürdő ugyanis most Szeged büszkesége. A hol a város apraja, nagyja olcsón élvezi — a vizet Az Isten legnagyobb áldását, a kánikula egyetlen menekülő helyét. Élvezi a napfényt és a homokot, melyben Szeged gyermekei — szabadon játszák edző és izmositó gyermek- játékaikat. Mit csináltak Szegeden? Jó lesz ezt nekünk szatmáriaknak is tudni. Nehány úri ember iisszeállt, részvényaláirási ivet bocsátott ki és megcsinálta a — partfürdőt. A részvényjegyzés kitünően sikerült, mert egy részvény csak 30 koronába került és nem is volt szükség nagy alaptőkére, 15—20 ezer korona az első beruházkodásra elegendő volt. Bő alkalmas, homokos területet is találtak az árterületben, a hol iszap és homok réteg bőven van. És most az újdonság ingere is áldásos mozgalmat idéz elő. Mert azok is sietnek a parkfürdő élvezetére, akik eddig húzódoztak a fürdéstől és nem érezték a viz aczélozó erejét, csudás hatását, mert a zsuffolásig megtelt rendes fürdőtől húzódoztak. Sőt oly pompásan bevált a parkfürdő, hogy sokan otthon maradtak, mert hiszen van már saját fürdőnk, — mondják — hűvös vizével, locsogó hullámaival, erősítő iszapjaival. Kell-e ennél jobb fürdő ? Vájjon nem lehetne, kellene a szőke Szamos partján is — partfürdőt létesíteni ? Viczinálison. A bikszád—szatmári vi- czinálison a múlt csütörtökön az utasok kedélyesen vicczelnek a viczinálisokról. Egyik részvényes tiltakozik ellene, hogy ez a viczi- nális — olyan vicziriális lenne, a milyen viczinálisról éppen beszélnek. Egyszer csak azon veszik észre, hogy a masinától elcsapódtak és a gőzös a személykocsik nélkül fut. Az történt ugyanis, hogy a mozdonyvezető nem vette észre, melyszerint a személy- kocsikat összekötő láncz elszakadt. Pedig már kilencz kilométernyi távolságot futott be a személykocsik nélkül. Az elszakadást igy az utasok vették észre, de most már nem is vették vicznek az állapotot, hanem éktelen kiabálásokban és méltatlankodásokban törtek ki. Végre valahogyan visszatessékelték a hűtlen lokomobilt. Az állomáson pedig várták a viczinálist, a mely minden órában — megér- kezhetik. A kik az eucharistikus kongresz- szuson részt akarnak venni, f. évi augusztus 5-ig az Országos Kath. Szövetség (Budapest IV. Ferenciek tere 7.) kell, hogy jelentkezzenek beküldve tagsági dijaikat 10 vagy 6 koronát, aszerint amint nyomtatásban is meg akarjá kapni a kongreszuson elhangzott előadásokat, vagy pedig csupán részt kívánnak venni. A bécsbe való utazásra 33% kedvezményt kapnak azok. akik e célra az Orsz. Kath. Szövetségtől tagsági jegyeik beküldésekor további 1 korona ellenében igazolványt kérnek. Legczélszerübb a 10 kor. tagsági díjnak a beküldése, melynek ellenében az illető megkapja az összes nyomtatványokat, olvashatja és megismerheti a kongresszuson történteket s az elhangzott beszédeket, de bármilyen csekély adományt is köszönettel fogad az Orsz. Kath. Szövetség. Kedves meglepetés —- egy sikerült fénykép, aminőt élethü és művészi kivitelben készít Scherling Antal festő és fényképész uj, modernül berendezett műtermében a Pannónia udvarán földszint. Eljegyzés. Munkhárt Gyula városi számtiszt f. hó 25-én tartotta eljegyzését Pék György helybeli tekintélyes nagyiparos kedves leányával Annuskával. — Visszaküldött szabályrendelet. Á miniszter a városnak a szemétfuvarozásról alkotott szabályrendeletét nem hagyta jóvá s azt vizsaküldte a tanácsnak. A tanács a szabályrendelettervezetnek a miniszteri utasítás értelmében leendő átdolgozásával a rendőr- főkapitányi hivatalt bízta meg. Pályázat a város alapítványára. Szatmár-Németi sz. kir. város által a király 80 ik születésnapja emlékére tett 25.000 K. koronás alapítvány kamatai fognak az augusztusi közgyűlésen kiadatni valamely letelepülő fiatal iparosnak. Erre az alapítványra eddig Marcsicsek Ferencz kádár-iparos pályázott, aki kitűnő bizonyitványokkal és ajánló levelekkel bir. A városi tanács a pá- lyázátot előkészítés végett kiadta a rendőr- főkapitányi hivatalhoz. Áthelyezés. A vallás- és közokt. miniszter Keller Aladár, mátészalkai polgári iskolai rendes tánárt a szatmári áll. polgári fiúiskolához helyezte át. Helyes intézkedés. Aratás után sokszor riasztja fel városunkat az a hir, hogy a határban tűz van. Ég a termés, a széna- kazal vagy a buzaasztag. Ezen tapasztalaton okulva Tankóczy Gyula főkapitány intézkedett, hogy a város határába a buzakeresztek öszehordásáról a szükséges elővigyázat annak rendje és módja szerint megtétessék. Felhívást intézett a németii birtokossági elnökhöz, hogy a mezőfelügyeiőkkel és őrökkel hasson oda, melyszerint a buzakeresztek ösz- szehordásánál minden asztag után 15—18 méternyi távolságot hagyjanak. Á főkapitány személyesen is ott ellenőrzi majd intézkedésének foganatosítását. Bernát Gazsi tréfáiból. A napokban olyan vastag köd ereszkedett le, hogy kétrendbeli pompás öltözetet varrattam belőle. * Az alföldön olyan nagy a sár, hogy az emberek a kutyákat ölbe viszik ki az utczára ugatni. * Egy vályog maradt reám az apámról. Egy este megcsípte a szúnyog, hogy reggelre háromemeletes ház dagadt belőle. * A kis pipában olyan bort mérnek, hogy az esküdt, mikor egy meszelt megivott belőle, kijövet viczispánnak gondolta magát. Tízparancsolat a kánikulában. Egy előkelő orvostanár a következőkben foglalta össze a nagy hőség ellen szóló tízparancsolatot : 1. Kerüld a nagy napot, viselj könnyű kalapot sőt nyakvédőt is. 2. Viselj könnyű, Bő, világos ruhát. 3. Mérsékelten táplálkozzál, főleg tej és növényételekkel. 4. Meghámozva edd a gyümölcsöt, vagy főzve és legyen az mind érett. 5. Ne egyél konzervet, krémes tésztákat és általában olyan ételt, mely a melegben könnyen romlik. 6. Szomjúság ellen vizet igyál. A viz legyen átszűrve vagy sterilizálva, vagy meleg által, vagy még jobb, ha kémiai utón. 7. Hűsítőül használj friss italokat, de' sohse jegeset. Főleg az italba bele ne tégy jeget. 8. Mérsékelt mozgást végezz. Azért túlságosan sokat ne ülj. Ebéd után pihenj, de ne túlságosan. 9. Használj ledörzsölést, zuhanyt, hideg fürdőt. 10. Aludj nyitott ablaknál és ne takarózzál erősen. Nagyon egyszerű az egész, mindenki megtarthatni és mégis hány ember nem teszi meg. VIDÉK Filoxera. Ne tessék megrémülni szőlős-gazda uram. Elég aggodalom a lisztharmat, a peranosz- pora, meg a többi újabbnál újabb ellenség. Most még a kék. A filoxera. (Pedig lesz még !) Keresem csak itt is, ott is, hogy melyik vidéken, szőlőben födözték fel nálunk, Magyar- országon azt a rettenetes ellenségét a mi országunknak is, melynek neve, mind közönségesen — filoxera. És ki lett légyen az a halandó ember itt la, nálunk, a ki elkiáltotta: — Itt a filoxera! Most, hirtelenében — röptében nem találom. Pedig nagyon érdekes és alkalomsznrü lenne, ha emlékezetbe hozhatnám. . . . Miért, mert azér, hogy az újságokból olvasom, mely szerint a svájci Neuenburgban meghalt egy öreg ember. Becsületes neve szerint való Gauthier Gusztáv, hetvenhárom esztendős aggastyán. Ez a szőlősgazda fedezte fel 1878-ban a kanton szőlőiben — filoxerát. Ettől a percztől nem volt nyugta. Nem csak azért, mert a maga szőlőjét is elvesztette, s igy életforrásától esett el. Hanem főleg azért, mert földijei sohasem tudták neki megbocsájtani ezt a veszedelmes felfedezést. Keservesen fizette meg hát ezt a felfedezést. Ő is martira lett tudományának, szerencsétlen szerencséjének. Az ő felfedezése után ugyanis a szőlők értéke nem csak leszállóit, de a kormányzat is irtani kezdette a nagy szőlőterületeket, hogy a még filoxera mentes helyeket biztosítsa a veszedelemtől. Gazdatársai ezért, mint ellenségre tekintettek és hihetetlen módon üldözték. Úgy any- nyira, hogy ki kellett vándorolni hazájából. De a szive hazafájt. Haza vágyódott. És haza is ment. Az államtanács ötszáz frank tiszteletdijat is biztosított számára, de hiába ! Újra üldözni kezdették. Szülőhelyén arab ruhában jár aztán, muzulmán szokás szerint él és igy űzi a borkereskedést, csakhogy rá ne ismerjenek. Hasztalan. Felismerik és ismét üldözőbe veszik. Elűzik. Most aztán újra haza került és megtalálta nyugalmát. Meghalt. Az elhunyt több jeles könyvet is irt a szőlőtermelésről. * Nálunk Magyarországon a filoxerának felfedezése, legalább az én szülőföldem nagy és gazdag szőlőerdői közt más jelenségeket eredményezett Ott egyszerűen nem hittek — a filoxerának. A szőlő levele sárgult, mint a búcsúzó ember; gyökerei pusztultak, mint a pusztuló családok fái . . . de nem hittek az emberek. Mint sokáig nem hiszünk . . . abban, hogy azok kiket nagyon szeretünk . . . elmentek tőlünk, itt hagytak bennünket. Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk Benkö Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. „ MOKKA “ keverék czégem különlegessége 1 klgr. 4-40 korona. Villany erővel pörkölve u
