Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-05 / 23. szám
6 HETI SZEMLE Szatmár, 1912. junius 5. A nagykárolyi Szentháromság-kápolna megáldása. A gencsi útvonalon fekvő s történeti nevezetességű Szentháromság-kápolna, amely már évek óta elhanyagolt állapotban volt, az idén özvegy gróf Károlyi Istvánná nemes áldozatkészségéből tökéletes átalakításon ment keresztül. A több mint 200 éves, gyönyörűen renovált kápolnának megáldása inpozáns módon vasárnap, junius hó 2-án történt fényes ünnepségek keretében. Már kora hajnalban gyülekeztek a nagykárolyi plébánia templom előtt a a szomszédos falvak, ugyanis Kálmánd, Csanálos, Mérk, Fény, Terem és Kaplony hívői lelkészük vezetésével. Reggeli szent mise után indult el a kb. 10 ezer főre tehető körmenet dr. Szent- györgyi Jordán Károly apát, kér. esperes vezetésével. Szinte megdöbbentő volt ez a szokatlan ünnepies felvonulás, midőn a hatalmas tömeg énekszóval végighaladt Nagykároly utczáin. 9 óra volt, mire a menet kápolnához ért. A kápolna magaslatán már ott volt akkor a nemes grófnő, aki könyes szemekkel szemlélte a hullámzó tömeget. — A megáldás után — amelyet dr. Szentgyörgyi Jordán Károly apát végzett a kér. papság segédkezésével, — a kápolna előtt az apát mondott egy gyönyörűen konczipiált, a kápolna és a kegyúri család viszonyát részletező, lelkesen előadott hatalmas beszédet, a melyet jövő számunkban közlünk. A grófnő szemébe tolult a köny, a mikor az illusztris szónok a grófi család hithüségéről és buzgóságáról szólt. A beszéd után az apát főpapi, ünnepies misét celebrált, amelynek végeztével a tömeg egy része körmenetileg visszavonult a plébánia templomba, ahol Te Deum zárta be az ünnepséget. A kerületi papságot Récsei Ede kegyesrendi házfőnök látta a társház vendégeiül; délután pedig a grófnő szives vendégszeretetét élvezte. — Külön említést érdemel a jól fegyelmezett fényi fuvózenekar, amely a szent mise ünnepélyességét emelte. A kápolna renováltatás körül Récsei Ede kegyesrendi házfőnöknek vannak gazdag érdemei. Templomépités. A beregmegyei Várpa- lánkán, amely Munkácsnak leányegyháza, szép templomot építettek. A templom már készen áll és büszkeségét képezi a közönségnek. A hívek nagy áldozatkészséggel járultak az építkezés költségeinek fedezéséhez, s nagy buzgó- ságot fejtettek ki a munkálatok végrehajtása körül. Már csak a belső felszerelés van hátra, mely után valószínűleg még ez évben az uj templom megáldható lesz. Az ungvári Kath. Kör közgyűlése. Az ungvári Katholikus Kör pünkösd hétfőjén tartotta évi rendes közgyűlését Tahy Ábrahám plébános egyházi, — és Lőrinczy Jenő alispán világi elnöklete alatt. A látogatott közgyűlés, miután a tárgysorozatba felvett ügyeket elintézte, külön két kérdéssel foglalkozott. A vasárnapi korcsmáztatással és a szabadkőműves intézménnyel. A kör örvendetes tudomásul vette, hogy a vármegye több községe szabályrendelet utján rendelkezett, hogy vasárnap a korcsmák zárva tartassanak. A maga részéről a társkörök, továbbá a kath. népszövetség bevonásával ugyancsak a korcsmáknak vasárnapon és ünnepnapon zárva tartása iránt országos mozgalom megindítása iránt kezdeményező lépéseket fog tenni. A szőlők állapota Szatmármegyé- ben. A vármegyei szőlészeti és borászati felügyelőnek a m. kir. földmivelésügyi minisztériumhoz beküldött jelentése szerint a szőlőkben a télokozta fagykár utóbb lényegesen javult s ma az alacsonyabb fekvésű szőlőket kivéve a szőlők jól állanak. Borkészlet csekély. Uj doktor. Jun. elsején, avatták a budapesti kir. magy. tud. egyetemen az orvosi tudományok doktorává Nonn János mezőteremi születésű Aradvármegyei közkórházi alorvost. Az uj doktor a szatmárnémeti kir. kath. főgimnáziumban végezte középiskolai tanulmányait. Halálozások, özv. Katona Lajosné szül. Szobonya Karolina élete 77-ik évében elhunyt Nagybányán. — Özv. Schuszter Jánosné szül. Vetzák Anna élete 77-ik évében elhunyt Nagykárolyban. — Homoki Antal kisgejőczi ref. lelkész 68 évés korában meghalt. Nyugalomba vonulás. Kalmár Ferenc m. kir. állategészségi felügyelő, Ugocsa vármegye törvényhatósági állatorvosa, közel negyven évi állami közszolgálata után nyugalomba vonult. Bezárt templom. A vállaji róm. kath. templomot elavultsága és életveszélyes volta miatt Madarassy István nagykárolyi főszolgabíró pénteken bezárta. A templom 250 évvel ezelőtt épült és fentartása Gróf Károlyi László kegyur kötelessége. Uj magyar báró. A király dr. báró Kaas Albert beregsomi lakos, nagybirtokosnak és törvényes utódainak a magyar bárói méltóságot adományozta. A nagykárolyi vasúti állomás átadása. A m. á. v. nagykárolyi állomásának uj felvételi épülete a f. év julius hó 1-én lesz a közforgalomnak átadva. Eljegyzések. Tar Ilonkát, néhai Tar János ügyvéd leányát eljegyezte Eleőd Kende cserépkályhagyár r. t. igazgatója Beregszászon. — Almer Lajos kereskedő eljegyezte Muzs- nay Olgát, Muzsnay Ferencz kir.bányafőmérnök leányát Nagybányán. — Andor József m. kir. központi állampénztáros Budapestről eljegyezte Kerekes Erzsébet oki. óvónőt, Nagybányán. — Süveges Elek pü. fogalmazó gyakornok eljegyezte Paragh Bözsikét, özv. Paragh Jánosné leányát Beregszászon. — Dr. Debreczeni Sándor fővárosi ügyvéd jegyet váltott Kacsó Károly műszaki tanácsos leányával Irénkével Nagykárolyban. Esküvő. Hajdú Sándor nagybányai áll. tanitó egybekelt Altnéder Mariskával, Alnéder János leányával Nagybányán. Előléptetés. A gróf Schönborn uradalom tisztikarában Tribusz Gusztáv és Komka Zoltán főerdészek erdőmesterekké léptek elő, mig Kriz Ferencz számtartó, Hornoch József mérnök, Uszinger Nándor mérnök, Kiszely Gyula erdőmester, Ács Ferencz erdész és Bayer Tibor számvizsgáló illetmény emelésben részesült. — A pénzügyminiszter Komjáthy Tihamér, ungvári pénzügyi titkár, kataszteri nyilvántartási biztost pénzügyi tanácsossá nevezte ki. Polgári őrség. Nagyszőllős főbírójának előterjesztésére a járási főszolgabíró elrendelte a tüzesetek következtében, hogy éjjelenként 4 ember őrködjék a csendőr és rendőrségen kívül a város közbiztonsága felett. Egyben felhatalmazta a községi elöljáróságot a főszolgabíró, szükség esetén az őrség létszámának felemelésére is. Gazdagyülés. A Beregvármegyei Gazdasági Egyesület május 29-én tartotta Beregszászban évi rendes közgyűlését. Czeiner Nándor alelnök megnyitó beszédében reámutatott a gazdatársadalom szervezkedéseinek fontosságára. A közgyűlés elfogadta az igazgatóválasztmánynak jelentését az egyesület 1911. évi munkálkodásáról, jóváhagyta az egyesületi vagyonmérleget, az 1912. évi munkaprogrammot, megállapította az 1912. évi költségvetést és a titkári számadásokra a felmentvényt megadta. Majd az igazgatóválasztmányt üresedésben levő 2 tagságára Horváth István és Fritzsche Arthur föld- birtokosokat választotta meg. A közgyűlés után Vashegyi Péter vezértitkár a szövetkezeti biztosítás előnyeiről, Téry Kálmán a mezőgazdasági szavatossági biztosítás lényegéről és köréről; és Hajnik Pál titkár a községi állambiztositó szövetkezetek szervezéséről tartottak előadásokat. Szigorlat-tétel. Tihanyi Béla kegyesr. miséspap, nagykárolyi plebános-segéd a napokban Budapesten fényes eredménnyel tette le a hittudományi második szigorlatot. Gyár Vállajon. Szabó Dezső csanálosi körjegyző és Szabó Ákos egy Vállajon létesítendő homokkő, tégla és czementáru gyárra kértek telepengedélyt. Szabadkikötők Szatmármegyében. A földmivelésügyi miniszter Tiszacsécse, Czé- gény, Dányád, és Szamosujlak községeinek a szabadkikötő és rakodóhely kijelölése és használata tárgyában alkotott szabályrendeletét jóváhagyta. Népszövetségi gyűlés Mszigeten. A kath. Népszövetség gyűlést tartott a kath. körben pünkösd másodnapján. Knauer Sándor népszövetségi helyiigazgató hosszabb beszéddel nyitotta meg a gyűlést a melyben fejtegette a katholikusok bátorsághiányát. Igen érdekes fölolvasást tartott Gyurkó János főgimn. tanár, majd több szavalat után a gyűlést Knauer h. igazgató lelkes szavai fejezték be. Gazdaasszonyi állást keres magányos, középkorú nő, ki úgy a külső, mint a belső gazdálkodást érti. Czim a kiadóhivatalban. Fehérnem ű varrodámat májushó 15-én megnyitottam Kazinczy- utcza 7. szám alatt. Kérem a nagvo t/ érdemű közönség becses pártfogását. Kiváló tisztelettel Sarkady Anna. A szociális nevelés az iskolában és iskolán kívül. Irta: GAÁL LAJOS. V. Ha szeretet log lakozni a gyermek szivében, ha önfegyelmezéshez szoktattuk őket és az egymásrautaltság és összetartozandóság tényét erős tudattá tettük értelmében, akkor már altruistává és áldozatkésszé is alakítottuk lelkivilágát. Mert hisz mi is az az altruizmus ? A P. Lexikon szerint „ujabbkori kifejezés amaz ethikai felfogás jellemzésére, mely az egoizmussal ellentétben az erkölcsi törvényeket a másokra való tekintet elvéből származtatja.“ Ez közönséges nyelvre lefordítva körülbelül azt az erkölcsi irányt jelenti, mely a közérdeknek és mások érdekének előmozdítására vezet; természetesen, azért nem zárja ki a jogos saját érdek istápolását sem. A fönnebb vázolt lelki tulajdonok önmagukban is eredményezik az altruista világfölfogást, az altruizmus elvei szerint való életirányt, de külön is ragadjunk meg minden módot, minden eszközt ezen erkölcsi irányzat erősbitésére és intenzívvé való tételére. Ne engedjük, hogy tanítványaink folytonosan csak a maguk javát hajhásszák, hanem hassunk reájuk: használjanak minél többet a „köz“-nek, az össszességnek, mert hisz emberi kötelességünk egymásnak támaszai, segítőtársai lenni e földi életben. Ugyancsak a fönti lelki tulajdonokból már önként folyik az áldozatkészség erénye is. Ha ugyanis a gazdag szereti kevésbbé szerencsés, vagy éppen szerencsétlen felebarátját, ha tudja a saját érdekét a másokéhoz viszonyítani, ha tud' egy kicsit lemondani, ha elismeri ama igazságot, hogy ő is rá van szorulva a mások munkájára, tehát segítségére, — úgy minden további nélkül is részvétet érez iránta s ha módjában van és ha szükséges, segítségére is siet. De azért ne hanyagoljuk ám el rámutatni az áldozatkészség nemes, szép és szükséges voltára! Itt is az isteni tekintélyt, az Isten parancsát és az apostolok, egyházatyák többszörösen hangoztatott erős intelmét hívhatjuk segítségül, vagyis ezekre támaszkodva intsük őket amaz elvekre, amit oly szépen fejez ki e mondás: segíts felebarátodon ! Hisz Jézus életében azt az elvet érvényesítette, melyet ma igy fejeznek ki: „aux plus déshérités le plus d’aumour, — a földi javak örökségéből kizártaknak a legtöbb szeretetet 1“ (Dr. Giessvvein.) A keresztény szeretetből folyó áldozatkészségre számtalanszor s igen erős szavakkal intenek az apostolok, szent atyák írásaikban, tanításaikban. Szt. Vazul, Caezarea püspöke mondja egy helyen: „Amit sáfárkodásra kaptál, azt nem tartod e meg sajátod gyanánt ? Aki ruhát elvesz, azt tolvajnak mondják s aki a mezítelent nem ruházza, vájjon az más nevet érdemel-e? Az éhezőé a kenyér, amelyet visszatartasz, a mezítelené a ruha, amelyet szekrényeidben őrzesz, a mezitlábjáróé a cipő, melyet nálad a penész megesz, a szü- kölködőé a pénz, melyet elástál. így igazságtalanságot követsz el mindazokkal, kiknek segíthetnél.“ Ez csak egy a sok közül, melyet azért hoztam föl, mivel talán legszebben, legvilágosabban fejezi ki az egyház álláspontját az alamizsnálkodásról. ISKOLA
