Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-01 / 18. szám
4 HETI SZEMLE u Egt Író Naplója írja: Harsányi Kálmán. Emberi gyarlóság, hogy egy-egy kalen- dáriumi dátum beleavatkozik az érzéseinkbe, gondolatainkba. Megadja a jogcímet a szavalásra, gyászos emlékbeszédre, piros zászlós felvonulásra, többnyire olyasvalamire, a mi máskor eszünkbe sem jut. Az év utolsó napján a magunkbaszállás érzése szokott kerülgetni, a mi állandó kísérőül bizonyára több hasznunkra volna, mint így, ritka jelenségként, az öreg Szilveszter szemrehányó tekintetével. A szilveszter-esti hangulattal együtt jár, hogy az ember akaratlanul is valami beszámolófélére gondoljon az elmúlt esztendő sáfárkodásairól. Ezen az estén még azok is befelé fordulnak a tekintetükkel, a kik vajmi ritkán szokták a maguk cselekedeteit vizsgálgatni. Ilyenkor még a mások szemében szálkára vadászók is meg-meg pillantanak egyetmást a maguk pillái között. S ha az a sok nemes felbuzdulás és javulási szándék, mely ezen a napon egy-két órán keresztül az emberek millióinak szivét betölti: túlélné az újév hajnalát, — a csömörére ébredt emberiség bizonyára különb gyógyszereket találna magának a korhelylevesnél. Január 3—5. Minden jólét-leiket mentsen meg az Isten a kommandóra csiholt szellemi sziporkáktól! Az ál kritikai erő, a kritikai viszketeg legfőbb ismertető jele, hogy csitri zugírók fércműveivel, fajankók botlásaival foglalkozik a legszívesebben. Bizonyára azért, mert hasonlíthatatlanul könnyebb dolog apró félszegségek fölött csúfolódni, mint nagy hibákról és nagy erényekről igaz ítéletet mondani. * * Kevés mosolygós pillanata lehet annak, a ki nem tud gyönyörködni az emberi gyarlóságban. * * Szeretném a szegénységbe burkolózó gőgöt megutálni! de . . . mikor az ember oly nehezen utálja meg a maga lelke sajátságait! * * Az emberek többségére kiábrándítóan hat, ha az aranybánya fölött nem nő olyan magasra a paraj, mint egyebütt. * * Minden igazságszerető, méltányos ember ítélete habozó. Csak a lelkiismeretlen ember itél tüstént. * * Az igazságot mindig a szeretet vagy a gyűlölet kutatja és a szeretetnek vagy gyűlöletnek nevezett gyöngeség leplezi. * * Minden hadakozó tudós gyanús nekem, mert csupán a meggyőződés hadakozik, az igazság nem; a meggyőződés és az igazság pedig vajmi ritkán fedik egymást. Májusi ájtatosságon. j£ dány virágot a napfény csati fakaszt, fbdédde rakják az egész tavaszt. Színeddel járud sok-sok úri dáma Czifra sedyemde, sudogó rudáda; S mig edmondja az „jfve DKáriá“-t, DdTyrtusdód fon fejedre koronát. — és rózsa, nárczisz, üde pádmák domdja Jjádaddoz simud iddatos dadomda. és utat kérve, csönddé’, dassan, fédve Öreg anyóka kudd ß dotted térdre; fjfakó kendője, rég ednyütt rudája. (Jfz is tadán anyjától maradt rája.) (ágy kis dokrétát fesz ßdedde dadkan. JDad virágdód kinn szedte az avardan, Ostig dodyongofí érte a karászion. Dőlegmosodyogja a sok úri asszony; Xe furcsa is: rozmaring, gyöngyvirág, Jjod déd pompája ontja illatát. és mégis másnap rég eddankadott, DÍTiért oly sok kéz annyit áldozott, (fonnyadt (évédied dervadoz az ág, (fáradtan zárja szirmát a virág, ßdkervadt mind, rügy, dimdó, gady, dokor, Csak egy virul: a vadvirág-csokor. Lapunk egyes számai kaphatók a főtőzsdében és a Barth- féle kis tőzsdében a Deák-téren. Pro Deo et patria! ez. vezetőczikkiink örömmel vett visszhang oly irányú törekvésünkre, a mely a magyar keresztények együttes működésének szükségességét hangsúlyozta Szatmáron is. Örülünk, hogy protestáns részről oly avatott helyről hangoztatják a mesterséges és ezélzatos raffineriával szétbontott keresztény elemek egységes működését és harezba szállását a szabadkőművesség antichristianitása és hazafiatlan törekvései ellen most, a mikor városunkban oly perfid támadások történnek a destructiv irány radikális lapjában, az „Uj Szatmáriban, a mely újság egyenesen egy Szatmáron megalakítandó szabadkőmives páholy gyászma- gyarkáinak összefogdosására indult meg. A veszedelmes ellenség egyszerre tehetetlen béna lesz, ha a kereszténység összetömörül. Pályázat. A Zsettkey Lajos lemondásával megüresedett aknasugatagi plébániára május hó végéig pályázat van hirdetve. A kérvények a pénzügyminiszterhez czimezen- dők s a jelzett határidőre az egyházmegyei hatósághoz nyújtandók be. Májusi ájtatosságok. Május hó folyamán a papnevelőintézetben, a jezsuita atyák konviktusában és a zárdatemplomban, valamint a fiuképezdei templomban lesznek külön áj tatosságok a Bold. Szűz tiszteletére. A szemináriumban esténkint Va 7 órakor kezdődik az áj tatosság; a zárdatemplomban mindennap este 6 órakor, a képezdei templomban pedig V2 7 órakor. A szemináriumban mindennap fog egy egy papnövendék szenbeszédet tartani, a zárdatemplomban pedig hetenkint háromszor, csütörtökön, szombaton és vasárnap fog prédikálni Alaker István S. J. házfőnök. Az Egyházm. Oltáregyesület május havi szentségimádása máj. 5-én lesz a zárdatemplomban. Reggel Gorakor szentségkitétel, 8 órakor Hámon Róbert p. kamarás, irodaigazgató szent misét mond, a mely alatt közös szentáldozás. D. u. 6 órakor szentbeszédet mond Varjas Endre egyházm. oltáregyesületi igazgató, utána litániát végez szentségbetéte]lel Láng Antal dr. theol. tanár. Szent Kereszt föltalásának szokott proeessiója vasárnap lesz, a mikor jó idő esetén reggel 8 órakor indul a körmenet a Kálvária-templomba, a hol ünnepélyes szentmise és predikáczió lesz. Első áldozás. Az első áldozás megható és fölemelő napja vasárnap lesz. A fehérlelkü gyermekek a székestemplomban veszik magok hoz a szentmisén a szenségi Jézust. Ez idén több százan járulnak az első áldozáshoz.. A buzaszentelés ünnepén, szent Márk napján, az előző évektől eltérőleg az idén Szatmáron gyönyörű idő kedvezett. A szertartást Szabó István prelátus-kanonok végezte. Az ünnepi körmeneten a Kálvária templomhoz, résztvettek az összes fiú- és leányiskolák katholikus növendékei és nagyszámú hivő közönség. Püspöki konferenczia. F. hó 25 és 26-án püspöki konferencziára gyűlt össze a magyar püspöki kar csaknem teljes számban Vaszary Kolos bíboros herczegprimás elnöklete alatt. A kétnapos tanácskozáson részt- vett egyházmegyénk püspöke, Boromisza Tibor dr. is. A konferencia tárgysorozatán nagyon sok érdekes ügy szerepelt. Megállapították, hogy a lapoknak a közelmúltban megjelent ama közlése, mintha a pápa a felszentelendő papok minimális életkorát a huszonnyolezadik évben állapítaná meg, minden alapot nélkülöz. Ezt a Szentatya átiratban tudatta a püspöki karral, egyben kijelentette, hogy nincs oka az eddig szokásban volt rendet megmásítani. Szóba került a tanácskozáson a katholikus autonómia ügye is. Foglalkozott továbbá a püspöki kar a katholikus tanítóképzők uj tantervével és vizsgarendjével, amelyek az államinak teljes szemmeltartásával elkészültek. Örömmel állapították meg, hogy ezzel sikerült a katholikus tanítóképzést az államival egységessé tenni és egyenlő színvonalra emelni. A felállítandó uj görög katholikus püspökség ügye, valamint egy Rómában létesítendő egyházmüve- lődési intézet felállítása is megbeszélés tárgya veit. Az Amerikába kivándorolt magyarok lelki gondozása és segélyezése, a katholikus tanítók fizetésrendezése és uz egyházi szónoklat intenzivebb tanítása szerepeltek még a konferenczia tárgysorozatán. Adomány. Lessenyey Ferencz dr. apóst, protonot., praelatus kanonok az Egyházmegyei Oltáregyesület czéljaira 100 K-t adományozott. Congreganisták közös áldozása. A szatmári női Mária-congregatió szakosztályaiban üdvös munkálkodást végez, különösen irgalmassági szakosztályának tagjai működnek áldozatosan, látogatják, vigasztalják az elhagyott betegeket, élelmiszerekkel, ruhákkal, pénzzel segélyezik a szegényeket; sok dolgos kéz a szegény templomok számára készít egyházi ruhákat, stb. A sürgő élet lelkesítő erejét az Oltáriszentségből merítik a derék congreganisták. A Mária-ünnepeken már régebb idő óta közösen végzik el szentáldozásukat. Valami megható, lelkét szántó a congreganisták impozáns megjelenése a közös szentáldozásnál. Legutóbb a Jó Tanács Anyjának ünnepén, ápr. 26-án járultak közös szentáldozáshoz a zárda templomban reggel egynegyed 8 órakor, a mikor a Cogregatio praesese, Varjas Endre mondotta a szentmisét. ________________Szatmár, 1912. május 1. Pár toljuk a hazai ipart! Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. KEPES SÁNDOR Első Magyar Andesit Slrkipráta SZINÉRVÁRALJÁN csakis hazai termékeket dolgoznak fel. A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú pyramisokat, obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. I7 MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Szatmár, Attila -u. 4, hírek
