Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-10 / 15. szám

Szatmár 1912. április 10. HETI SZEMLE“ ■3 PAPI KALAPOK fehérnemiiek, tavaszi divat ujdonságok. Húsvéti ajándéktárgyak. Húsvéti illatszerek, locsolók, tojások, nyuszikák, friss gummi labdák Ragályi Kálmánnál Szatmár-Németi, Deák-tér. Telefon 296. M. Zs. I. E. Zs betű lévén benne, nem nehéz ki­találni, hogy valami recipiált ügyről lehet itt szó. A czimben foglalt betűk csaknem effélét jelentenek, lévén azok valódi értelme a követ­kező: Magyar Zsidó Ifjak Egyesülete. Hogyan jutunk mi a M. Zs. I. E.-hez? annak is megvan a maga históriája. Egy nyomtatott körlevél jutott hozzánk, melyet a M. Zs. I. E. küld szét az ország középiskoláiban működő zsidó vallástanárok­hoz. A körlevélben egyebek közt ezek foglal­tatnak : „Bizonyára nem ismeretlen tanár ur előtt egyesületünk működése. Tiz éve, hogy zászlót bontottunk a magyar intelligens zsidó ifjúság tömörítése érdekében. Czélunk, hogy az egyetemre kerülő zsidó ifjúságot erősítsük őseink hitében és zsidó önérzetében. A fő­város forgatagában oly otthont nyújtunk tagjainknak, ahol csak testvérekre talál az idegenbe került ifjú. Czélunknak megfelelőleg tudományos és népszerű, de föképen zsidó tárgyú előadáso­kat és felolvasásokat tartunk. Kényelemmel berendezett egyleti helyiségünkben hírlapok és szaklapok, valamint könyvtár állanak a tagok rendelkezésére. Egyesületünk mensájá- ban jó és olcsó rituális kosztot lehet kapni. Tehetségünkhöz képest szegény tagoknak kedvezmény, esetleg ingyenes ebédeket adunk stb.“ Érdemes ezzel a körlevéllel kissé fog­lalkozni. Tudvalevőleg a budapesti egyetemen a zsidó hallgatók köréből kerülnek ki legnagyobb részt a galileisták és más istentagadó vegyes­kereskedések tagjai. Úgy látszik, zsidó körök­ben is komoly aggodalmat keltett már ez a kóros tünet, mert ime, a Szentkirályi-utczában (véletlenül ugyanabban az utczában van a Szent István Társulat palotája és az Alkot­mány szerkesztősége) az la. szám alatt ott­hont nyújtanak zsidó ifjaknak, a hol őket vallásosan nevelik tovább. Nagyon jellemző tünet. Erősíteni a zsidó ifjúságot hitében . . . zsidó tárgyú, vallásos felolvasások . . . rituális koszt . . . mit szól ehhez a többi zsidó, szegény Galilei csúffá tett czégére alatt'? Helyesléssel vesszük tudomásul, hogy valahára zsidó körök is kezdenek valamit tenni az egyetemi zsidóság elvallástalanodása ellen. Hanem azért ezenfelül is volna még egy-két megjegyzésünk. A felhívás szerint a zsidó ifjú a M. Zs. I. E.-ben talál igazi testvéreire az idegenben. Tehát testvér csak a zsidó, a többi: egy­szerűen idegen. Kellett ez nekünk magyarok­nak ? Mi recipiáltuk őket, nálunk antiszemi­tizmus, klerikalizmus és fővesztés terhe alatt tilos, legjobb, legfainabb magyarnak először, másodszor és senki többet harmadszor csak a zsidót el nem ismerni, de mi őnekik csak idegen goj vagyunk itt, a mi hazánkban, Magyarországon. Természetes, hogy ezek után a „magyar zsidó ifjak egyesületének“ czélja csak a zsidó önérzet nevelése. Hazaszeretet, magyar ön­érzet — minek az? A zsidó önérzet a fő, mert hát nálunk a lipótvárosi udvari taná­csosok csupa szerény ibolyák, a kikben nagyon is kell még fejleszteni a „zsidó önérzetet“. Miért nincs szó inkább — vagy mond­juk : ezzel együtt — magyar önérzetről! Talán a kettő kizárja egymást? Érdekes kis körlevél, érdemes gondol­kozni felőle. Üzenet a falumnak. Irta: ID. EGAN LAJOS. Kereskedelmi szabadság! Ez volt a jel­szó mostanig. Ezt a szabadságot a törvények­ben addig tágították, a mig megpukkadt. A bankbukások elkezdődtek ; az uzsorá­nak bünfészkei, a kereskedelmi szabadság­nak bujafoltjai, tultengésbe. jutván, nap-nap után azzal az újsággal lepik meg a betevő­ket, hogy megtakarított garasaik elvesztek. A fényes palotákban elhelyezett pénz­nek nincs jó helye, látjuk, hogy az a pénz, mely a városi bankban van elhelyezve, már nem biztos pénz, megtanít a károsultak sirán­kozó serege, hogy az ott elhelyezett vagyo­nért mindenkinek oka van az aggodalomra. Biztosabb az a takarékbetét, mely a helybeli hitelszövetkezetben van elhelyezve. Arra még nem volt példa, hogy ott elveszett volna valami, mert azt az intézetet maguk a be­tevők ellenőrzik, annak vezetőit jól ismerik, maguk közül választott emberek ellenőrzik és az Országos Központi Hitelszövetkezet vezetése alatt, szakszerűen kezelve, maga az állam is kezeskedik a helyes kezelésért, me­lyet a központ ellenőrei gyakran átvizsgál­nak, a pénztárt gyakran rovancsolják. Ez az összehasonlítás észretériti az embereket- és jövőre, hiszem, hogy elkerülik azokat a már­ványlépcsős palotákat, a melyekből kamatok helyett koldustarisznyát osztogatnak a kártya asztalnál letört alakok, akik nem szokták azt a lelkiismeret útját járni, mint a szerény viskóban meghúzódó emberek, akik a keser­ves munka eredményét meg tudják becsülni. Jó lesz vigyázni, mert a fényes bankok bukásának csak a kezdetén vagyunk. A veszélyes hullámok karikája csak most indult meg, a bukásoknak még nincs vége. Kapcso­latban állnak a nagy bankok egymással és azzal a romlás sodrába még sokan belekerül­hetnek, a nagy bankhálózat szakadásokat szenved és a romlás egész sorozata várható a túlhajtott egészségtelenné vált viszonyok folytán. Az ősi erőt, a munka édes gyümölcsét a falu becsületes szövetkezetében lehet biz­tosan forgatni és halmozni. Akkor lesz erős és boldog ez az ország, ha minden faluban meglesz a szövetkezet, melynek helyes irányát, jótékony hatását és kellő biztonságát, hála a jó Istennek, már ezrekre menő jó példa igazolja. Szövetkezni kell a falu népének minden térén. Anyagi megerősödésének ez a temploma. Ebben alakulnak ki mindazon mozgal­mak, melyek a helyi viszonyoknak meg­felelően megmívelik a boldogulásnak legjobb útját. Sok példát meríthetünk erre a rendesent működő falusi gazdakörök meglepő eredmé­nyeiből, midőn látjuk, hogy a több termelés, a termények értékesitése, a tudás és szak­értelem fokozása, csudálatos eredményeket igazol. Sok helyen tudna és akarna is az állam segítséget nyújtani a szegény jfalunak, ha tudná, hogy hol van a baj. Ott, ahol a gazdaszövetség működik azt látjuk, hogy egy kis mozgolódás után a föld- mivelési miniszter szívesen megragadja az alkalmat a véghetetlenül hasznos és szüksé­ges közlegelő beszerzése és a beszerzett rét és legelő feljavítására. Ha tudomására hozzák neki annak szükségét, hajlandó minden eset­ben szakközegét a helyszínére kiküldeni és ezt a költséget maga a miniszter tárczája a magáéból fedezi. Ahol a gazdakör testvéri munkát végez, van már példa arra is, hogy békebiróságot létesítenek a községben. Mennyi jót mívelhet egy ilyen keresztény testvéri intézmény, azt érdemes figyelembe venni, mert ott a keresz­tény szeretet gyakorlásával elsimittatnak olyan perek is, melyek a pereskedő felek végrom­lását okoznák, ott a haragban élők kiengesz­telődnek és a helyett hogy egymásnak szán­dékosan kárt okoznának, egymást támogatva gyarapítják a sajátjukkal együtt a közkincset is és keserűség helyett elviselhetővé teszik a földi életet; a haragban élők kiengesztelő- dése a közérzülelet is nemessé teszi. A tisztes emberek béketanácsa, melynek minden tisz­tességes embernek engedelmeskedni kell, ki­számíthatatlan anyagi és erkölcsi hasznot eredményez. Szegény elhagyott falum serényen dol­gozó tisztességes lakói, vegyétek fontolóra őszinte szavaimat és próbáljátok m.eg az említett könnyű feladatok bármelyikét meg­kezdeni, én tudom, hogy ha bele kezdetek, végig csináljátok a többit is, de tudom azt is, hogy akkor lesztek igazán boldogok és édes hazánknak hasznos polgárai. Egyházmegyei sajtóalap. Hatszázhusz koronával gyarapodott e héten sajtóalapunk. Jelentőséges ez az összeg, mert egy esperes! kerület papsága látta szükségesnek, hogy gyűlésén a katholikus sajó ügyét a maga ügyének vallja. A pastoraíio ma már a régi keretekben hiányos, sőt eredményte­len. Uj terek nyíltak, uj utakra kell lépni, mert a templomból már nem lehet eljutni minden lélekhez. A legtöbbhöz más ösvények vezetnek : az egyesületi élet, a socialis czél- zatu szervezkedések, szövetkezetek, fölvilágo­sító előadások, de mindenekfölött — a sajtó. És ezt érezve, tudva, tapasztalva az apostoli lelkesedés a sajtó ügye iránt gyűl ki min­den munkásban, a ki eredményesen akar dolgozni az Ur szőllejében. A mi korszakunk és a jövendőé is a sajtó uralma alá került. Az igazi király, az igazi hatalom a sajtó. — A középungi esperesi kerület tiszteletreméltó papsága a mikor beállott a sajtóalap adako­zói közé, bizonyságot tett arról, hogy hiva­tásának magaslatán áll, mert tudatában él a sajtó végtelen fontosságának. A legaktuáli­sabb pastoratio a katholikus sajtó párto­lása ! — ezt mondja az a 600 korona, a me­lyet megajánlott a középungi esperesi ke­rület. A húsz korona is uj szint vegyit a sajtó­alap lendülő mozgalmába. — P. Szent Yincze nevében ! — jel­szóval jött ez a 20 K. A nyomorultak, elesettek, a betegek, az elhagyottak, a szánandó szerencsétlenek, tudatlanok nagy szentje P. .Szt. Vincze. És az ő nevében áll a sajtóalap adakozói közé ennek az irgalmas szivü apostolnak bámulőja. Igaza van. A hogy Szt. Yincze érezte a megindult, szivet facsaró krisztusi mondás örök aktualitását: „Szánom e sereget, a mely étel nélkül van“ — és megépítette iskoláit, kórházait, menedékhelyeit: úgy kell érez- nünk a mi elbetegült, éhező seregünk kiáltó nyomorúságát nekünk is. Nincs tápláléka, kenyere, étele a beteg kereszténységnek. Szel­leme már már agonizál. Mert nincs sajtója. Szent Vincze nevében, Szent Vincze apostoloskodásának szellemében segítenünk kell e szánandó seregen. * Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk Beáit Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. „ MOKKA “ keverék czégem különlegessége \ 1 klgr. 4a40 korona. Villany erővel pörkölve n

Next

/
Oldalképek
Tartalom