Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-03 / 14. szám

Szatmár, 1912. április 3. HETI SZEMLE 7 200 liternek felel meg. Hogy ha 4 kutat fúrnak, akkor 4 kút naponta 5 millió 356 ezer 800 liter vizet szolgáltat. Ez a mennyiség teljesen födné a város vízszükségletét. A város vezetősége mindazonáltal úgy határozott, hogy 8—10 kutat furat arra az esetre, ha a kutak egyike másika kevesebb vizet adna. A kutak furrásával a vá­ros a Lapp czéget bizza meg. A kutak el lesz­nek látva vastalanitó berendezéssel is. Lutheránus templomegyesület. Va­sárnap Duszik Lajos ev. pásztor buzdítására a lutheránus hívek megalakították a Templom­egyesületet és az épitendő templom javára kö­zel 2300 koronát jegyeztek alá a kitett iveken A városi gyűjtés keresztülvitelére pedig a jelen­voltak gyüjtőiveket vettek át. A templomot 1917-re akarják fölépíteni. Uj lap. Már hirt adtunk, hogy egy radikális, — vagy a hogy egy publicistánk mondja — nihilista, nemzetközi, szabadkő­műves, destruktiv szellemű napilap indul meg Szatmáron. Már megindult. Szerkesztője Tanódi Endre dr, és Dénes Sándor. A városi közgyűlés. Szatmár város törvényhatósági bizottsága e havi közgyűlését — a közbejött ünnepek miatt nem 8-án, hanem e hó 9-én, kedden délután 3 órakor tartja meg. Csütörtöki esték. Márczius 28 án feje­ződtek be Debreczenben a már évekkel ezelőtt meghonosított „csütörtöki felolvasó esték“, a melyek Debreczen előkelő keresztény közönsé­gében hívogatják életre a magasabb lelkiséget. Ez utolsó estén városunkból Varjas Endre tar tott előadást „a kívánságok emberéiről. Kedves meglepetés — egy sikerült fénykép, aminőt élethü és művészi kivitelben készít Scherling Antal festő és fényképész uj, modernül berendezett műtermében, a Pannónia udvarában földszint. Lóvizsgálat. Az általános lóvizsgálat ez évben: Szatmárhegyen április hó 6-án reggel 6 órakor az alkapitányi hivatal előtti téren, Szat­márnémetiben április hó 13-án reggel 6 órakor a fapiac-téren tartatik meg. Szatmár választóinak száma. Az 1913. évi országgyűlési képviselő választók névjegyzékét összeíró bizottság bevégezte mun­káját. Fölvettek 381 uj választót, töröltek 202-őt. A szavazók száma összesen: 2720, több 179 szavazóval. Országos állatvásárok. Április 4-én Erdődön; 14-én Hagymásláposon; 15-én Szi- nérváralján ; 9-én Krasznabélteken ; 11-én Ki- rálydaróczon; 15-én Avaslekenczén és Nagy­károlyban; 16-án Érendréden ; 19 én Csenger- ben ; 22 én Mátészalkán ; 29-én Avasujvároson ; 30 án Szatmárnémetiben. A kisgazdák és az állattenyésztés. Az országos állatösszeirás eredményét nagy érdeklődéssel fogadta az egész közvélemény. Adatai több tekintetben meglepők, de legmeg­lepőbb az a tény, hogy állattenyésztésünk te­rén erősen előtérbe léptek a kisgazdák. Maga a statisztikai hivatal is megállapítja, hogy kü­lönösen a jobban jövedelmező sertéstenyész­tést a kisgazdák karolják fel a nagybirtokosok­kal szemben, akik a sertésbetegségek követ­keztében jelentékenyen apasztották állományukat. Az összeírás egyéb adatai is arra vallanak, hogy a hazai állattenyésztők között mind na­gyobb többségre jutnak a kisgazdák s ha pár éve az ország állatállományának kétharmada volt a kisgazdák kezén, úgy abból a 2,264.656 állattulajdonosból, kiket a legújabb állatössze­irás kimutat, kétmillió bizonyára a kisgazdák osztályából kerül ki. Magyarország közép és nagybirtokosainak a számát 25 ezerre tehetjük s igy, ha még a városi lótulajdonosokat is le­számítjuk a fönti számból, nyilvánvaló, hogy két millió marad a 100 holdon alóli, azaz kis­birtokosokra, akik közül eszerint a háromnegyed többség érdekelve van az állattenyésztés ügyé­ben. A marhatenyésztést illetőleg is helyes te­hát a megfigyelés, amelyet a statisztikai hivatal a sertéstenyésztésnél megállapított, hogy a te­nyésztést a kisgazdák veszik a kezükbe. Ez a jövő fejlődés iránya. A jövőben a kisgazda osztály mind erősebb és erősebb osztályrészt nyer az állattenyésztésből. Ezzel szemben halomra dől az a vád, hogy az állattenyésztés vámvédelme csak a nagybirtokosoknak használ s hogy az argentínai hús és a balkáni állatbe­hozatal meggátlása csak nagyúri kívánság, mert az állattenyésztés vámvédelme annak a kétmillió kisgazda becsületes jövedelmének meg­óvására irányul elsősorban, akik az állattenyész­tők túlnyomó zömét alkotják. Orsz. zarándoklat Rómába. Az Orsz. Kath. Szövetség nagyszabású zarándoklatot ren­dez, a melynek tagjait Zichy Gyula gróf pécsi püspök a püspöki kar több tagjának csatlako­zásával vezeti Ő Szentsége elé. Az 1911. év­ben a pápa teljes visszavonultsága visszatartotta a katholikus hívőket attól, hogy a szent várost felkeressék és a legmagasabb apostoli szent­szék elé járuljanak. Ezért határozta el a szö­vetség, hogy a szokásos évi zarándoklat kere­teit ebben az évben lehető szélesre tágítva, a magyar katholikusság tagjait a zarándoklatban való részvételre felhívja. Az indulás május 1-én, a visszaérkezés május 9-én történik s a rész­vételi dij az I. osztályra 190 K, a II. osztályra 150 K, a 111. osztályra 95 K, melyben utazás, lakás, ellátás (Budapesttől—Budapestig), belépő dijak és borravalók bennfoglaltatnak. A jelent­kezés utolsó határideje 1912. április 15., ami­korra a részvételi dij is beküldendő a szövet­séghez. (Budapest, IV. Ferencziek tere 7. I. e.) Nagy alapítvány. A pécsi káptalan 100.000 koronás alapítványt tett a következő czélokra : Huszonötezer korona jut az egyház- megyei papi nyugdíjalapra. Huszonötezer ko­rona az egyházmegyei szegény iskolák segé­lyezésére. Huszonötezer korona a Pius-interná- tusra. Huszonötezer korona a katholikus sajtó­alapra és pedig ebből 15 ezer az országos katholikus sajtóalapra, 10 ezer korona pedig a pécsi katholikus sajtóra. Czukorgyár. Szerdán tartotta meg ren­des évi közgyűlését a Szatmármegyei Gazda­sági Egyesület, amelyen az elnöklő Dr. Böször­ményi Elek bejelentette, hogy a Szatmármegye mezőgazdaságára nézve messze kiható fontos­ságú szatmári czukorgyár ügye kedvező befe­jezést nyert, mivel az alapítók a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankkal a végleges szerződést megkötötték. Ezután Világossy Gáspár egyesü­leti titkár rámutatott arra, hogy az egyesületnek a czukorrépatermelés eredményes bevezetésénél fontos missiója van, mert bár a gazdák 5300 kát. holdon a termelést biztosították, de na- gyobbára ismeretlen előttük a nagy megmun­kálást igénylő czukorrépa termelési módja s azonkívül vármegyénkben a mély művelés még gyermekkorát éli. Ki kell előbb oktatni a gazdát, hogy is termelje a répát, ezért indítvá­nyozta, hogy az egyesület még ez év első felében szakszerű előadásokat rendezzen, me­lyek ismertessék a czukorrépa termelési módját. Áz ülés az indítványt elfogadta. Elhatározta, hogy május havában Szatmáron ily előadásokat rendez és hogy a mélymüvelés biztosítása czéljából a répatermelésre vállalkozott gazdákat értekezletre hívják össze. így jár, aki a zsidónak nem kö­szön. Ratkovszki Pál főigazgatónak sok jótu­lajdonsága mellett megvan az a magyaros jel­lemvonása, hogy meggyőződését nem igen szokta véka alá rejteni. Okkal móddal bizony kimondja, ami a szivén fekszik. Szatmár uj plébánosának bankettjén történt, hogy a főigaz­gató pohárköszöntőjében nyugodt tárgyilagos­sággal, minden animozitás nélkül ugyan, de mégis csak reámutatott arra, amit Szatmárnak minden keresztény polgára igen jól tud és fáj­dalmasan tapasztal: a zsidóságnak egyre na­gyobb arányokat öltő térfoglalására. Ez olyan közismert tény, amelyet csak a vak nem lát s amelynek megállapítását csak a rosszakarat mi­nősítheti antisemitizmusnak. De a zsidók még ezért is megharagudtak s az említett banket óta ott ütik Ratkovszkit, ahol érik. Először a hely­beli zsidó hitközségnek egy tiszteletbeli (keresz­tény) tagja csipkedte meg ismételten a lapjában. Azután a fővárosi lapokban hurcolták meg. Leg­utóbb pedig — saját lapja lévén immár a szat­mári zsidóságnak — megint a helyi sajtóban igyekeznek szegény Ratkovszkinak kellemetlen­kedni. Az „Uj Szatmár“ március 3-iki számá­ban azért jajdul fel az „egy kath. fögimnázi- umi tanuló“ neve mögé rejtőző zsidó bosszú­vágy, hogy Ratkovszki igazgatása alatt álló gimnázium ablakait nem pucolják“. Nemde jel­lemző, hogy a köztisztaság szószólójaként lép fel az a zsidóság, amelyről már egy ókori iró feljegyezte, hogy bár legtöbbet mosakodik, mégis a leg ............illatosabb. Van azonban az egész hajtóvadászatnak egy nagyon tanul­ságos oldala. íme, egy köztiszteletben álló fér­fiút állandó támadások céltáblájává tesznek, csak azért, mert igazat mert mondani a zsidó­ságról. A keresztény közélet vezető embereiről, vallásos és hazafias intézményeinkről pedig nyugodtan hazudozhatik nap-nap mellett min­den félbenmaradt „zsidógyerek“. Érnek már a mi türelmességünk, ostoba „liberalizmusunk“ gyümölcsei. I VIDÉK A minorita rendfőnök kitüntetése. A király Lakatos Ferencz Ottót, a magyaror­szági konventuális minorita rend tartomány­főnökét, buzgó működésével szerzett érdemei elismeréséül a 111. osztályú vaskorona-renddel tüntette ki. Gaál József emlékezete. A múlt év deczember 12-én volt száz éve annak, hogy Gaál a „Peleskei nótárius“ szerzője Nagykároly­ban született. Ez emlékezetes évfordulóra a a nagykárolyi Kölcsey-Egyesület megfestette Gaál arczképét és annak ünnepélyes leleplezésére április 21 ét tűzte ki. A kép, amely szürke magyar ruhában térdig ábrázolja Gaál Józsefet, már elkészült és az egyesület átvette. Halálozások. Thury Mihály p. ü. szám- tanácsos felesége, sz. Asztay Róza elhunyt. Temetése Nagykárolyban történt. — Darabánt András polgári iskolai tanár felesége szül. Friedl Mariska, 21 éves korában elhunyt Nagykároly­ban. — Könnye Nándor ungvári állami főreál­iskolai tanár 62 éves korában hosszas szenve­dés után meghalt. — Lukassievits Guidó m. kir. ny. honvéd ezredes, volt 48-as honvéd, életének 85-ik évében a halotti szentség fel­vétele után meghalt Máramarosszigeten. — Falkusfalvi és szendrei Lacsny Lajos m. kir. adóhivatali főtiszt, élete 61-ik évében meghalt Ungváron. — Lyachovics Oreszt dr. rahói ügy­véd, Rahón 32 éves korában elhunyt. — Özv. Moldován Istvánná, szül. Bojtor Veronika a halotti szentségek ájtatos felvétele után 66 éves korában elhunyt Tiszaujlakon. — Gotthard József nagysomkuti ref. lelkész, életének 26-ik évében meghalt. Eljegyzések. Ádámkovich László gyógy­szerész eljegyezte Hézser Sándor kir. tkvező leányát, Katót. — Preisz Miklós adóügyi jegyző eljegyezte, Bunda Miklós építész nevelt leányát, Berey Ilonkát Nagykárolyban. — Hittel Aurél kir. pénzügyi titkár eljegyezte Szerdótz Leát, Szerdótz Józséf főmérnök leányát Máramaros­szigeten. — Szatala Dezső fenyvesvölgyi tanító eljegyezte Gergely Rózsikát Bikszádtürdőről. Házasság. Nagy Dezső halmi-i bank­könyvelő házasságra lépett Tóth Ilonkával. Munkács képviselőtestülete márcz. 26 án tartotta márczius havi rendes közgyű­lését. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el a polgármester azon indítványát hogy dr. Wlassics Gyulát, a közigazgatási bíróság elnökét, mint a város díszpolgárát 69 ik születésnapja alkalmából táviratilag üdvözli. A polgármester bejelentette, hogy a beregkövesdi vasút közigazgatási bejárása már legközelebb megtartatik. A közgyűlés a Kalvineumnak és a Bethlen-szoboralapnak szavazott meg kisebb-nagyobb összegeket. Szatmár város és vidéke n. é. kö­zönségének szives tisztelettel kozom tudomására, hogy a legszebb tavaszi újdonságok dús választékban érkeztek raktáramra. Kész szolgálattal Páskuj Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom