Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-10 / 2. szám
Szatmár 1912. januárius 10. 3 ®*T NAGY FARSANGI VÁSÁR!! A jó gyermekek és felnőttek Jézuskája Ragályinál Szatmár, Deák-tér 8. „HETI SZEMLE" Vallásra nézve volt: 3142 (41*63 százalék) római katholikus, 2512 (31*97 százalék) zsidó, 857 (11*35 százalék) református, 576 (7*63 százalék) ágostai hitvallású, 233 (3 09 százalék) görög keleti, 187 (2'48 százalék) görög katholikus, 30 (0*40 százalék) unitárius és 11 (014 százalék) felekezetnelküli. Az egyes karok közül a hittudományi karon 70 római katholikus, a jogi karon 1758 (46 51 százalék) római katholikus, 1061 (28*08 százalék) zsidó, 478 (12*66 százalék) reformá tus, 289 (7'66 százalék) gör. kath., 17 (0*46 százalék) unitárius, 5 felekezetnélküli. — Az orvosi karon 1105 (54 89 százalék) zsidó, 587 (27 04 százalék római katholikus, 159 (7'32 százalék) ref., 156 (7*19 százalék) ág. ev. 106 (4*88 százalék) gör. kel., 47 (2*17 százalék) gör. kath., 6 (0 28 százalék) unit.. 5 felekezetnélküli. — A bölcseleti karon 603 (5154 százalék) róm. kath., 212 (18*11 százalék) zsidó, 170 (14'53 százalék) ref., 113 (9*66 százalék) ág. ev., 39 (3'83 százalék) gör. kath., 25(2*14 százalék) gör, kel., 7 (0*59 százalék) unit., 1 felekezetnélküli. — A gyógyszeiésznövendé- kek közt volt 134 (40'49 százalék) zsidó, 124 (37*47 százalék) róm. kath., 49 (14 80 százalék) ref., 18 (5*44 százalék) ág. ev., 5 (1*51 százalék) gör. kel., 1 gör. kath. 0 unitárius. Magyarország összlakosságának a zsidók ma még csak 5 százalékát teszik ki. Később lehetnek többen is, ma csak 5 százalék a számuk. Igaz, hogy ez az 5 százalék is egy milliót jelent s erre már senki sem fogja azt mondani, hogy: csak. Ennek az aránynak kellene fennállaui az egyetemen is. Ezt az arányszámot figyelembe véve, megállapíthatjuk, hogy Magyarországon tizannyi lesz a zsidó orvos, hatszor annyi lesz a zsidó ügyvéd, négyszer annyi a zsidó 1anár és nyolcszor annyi a zsidó patikus, mint a mennyinek lélekszám szerint lenni kellene. Vagy talán már is igy vagyunk ? A halottégetés kérdését vetette ismét felszínre a főváros legutóbbi közgyűlése s a fővárosi határozat nyomán valóságos lavinája indult meg a pro és contra hozzászólásoknak. A kérdés maga olyan természetű, hogy arról lehet vitatkozni, mellette is, ellene is lehet érveket felhozni. 8 ha annak eldön tésénél tisztán csak azok az egészségügyi, ezélszerüségi és esztétikai szempontok érvényesülnének, melyekkel a halottégetés hívei álláspontjukat a nyilvánosság előtt támogatni szokták, akkor a katholikus egyház nem zárkóznék el olyan mereven ettől a gondolattól s nem tagadná meg az egyházi temetést azoktól, a kik halottégető egyesületnek tagjai vagy elégetésüket hozzátartozóiktól kifejezetten kérik. Mert a halottégetésnek dogmatikai akadálya nincs. A túl világi életről s a testnek feltámadásáról szóló katholikus hiti- gazságokat az emberi hulla elégetése épen úgy nem érinti, mint pl. a tüzkatasztrófák- nál megsemmisült, vagy vadállatok zsákmányává lett' emberi test jövendő sorsa. Az egyház tagadó álláspontját nem dogmatikus, hanem más szempontok indokolják. így elsősorban az az egyházellenes czélzat, amelyet a halottégetés apostolai ugyan nem igen hangoztatnak, de amely az eszmének tulaj- donképeni mozgatója. Köztudomású dolog, hogy a halottégetés szabadkömives eszme. Köztudomású az is, hogy a szabadkőművesek által felhozott higiénikus, gazdasági és esztétikai érvek csak harmadrendű szerepet játszanak, csak a profán közönség megtévesztésére szolgálnak s a valódi czél leplezésére valók. Tulajdonképpeni czélja a sza- badkőmivességnek, hogy az emberi test elhamvasztásával szimbolizálja és szuggerálja a tömegeknek a halállal való teljes elmúlást, tehát a lélek halálát is, nem csak a testét, s hogy a testnek feltámadását ilyen érzékelhető formában tegye valószínűtlenné. Ennek a vallásromboló tendeucziának szól az egyház vétója. S ezt a vétót annál nyűgöd tabban fenntarthatja az egyház, mert a ha lottégetés indokolása annyira gyönge, hogy az eltemetésnek évezredes szokását szigorúan és sértetlenül fentartandónak vallják igen sokan azok közül is, akik a katholikus hitelvektől nagyon távol állanak. így nem állja meg helyét az az érv, amely gazdasági előnyöket vár az elhamvasztástól. A halottége- tós költségei oly nagyok, hogy a szegényebb néposztály azt sohasem vehetné igénybe. A ha- lotthamvasztás tehát nem lehetne általános, hanem csak az eltemetéssel párhuzamosan fentartható. Ebből következik annak az egyébként is kicsinyes érvnek a rnegse- misűlése, hogy t. i. a halottégetéssel felszabadulnának a temetők ezéljaira lefoglalt földek ; mert nemcsak a sírhelyek, hanem a hamvvedrek is helyet követelnének. Egészségügyi szempontból egy szemernyivel sem biztosabb az elhamvasztás, mint a 6 lábnyi mélységbe való eltemetés. A bűnügyi nyomozást érzékenyen megbénítaná a testnek teljes megsemmisítése, amely lehetetlenné teszi az exhumált hullákon végezni szokott és sokszor döntő fontosságú vegyi és más vizsgálatot. Hogy szebb, esztetikusabb volna a testnek elégetése, mint az anyaföldben végbemenő lassú feloszlás: ez az eyyéni Ízlés kérdése. De bármilyen túlzott realizmussal ecsetelik is a puhányok és rovarok szerepét ennél a processzusnál, annyi bizonyos, hogy ez természetes folyamat, évek lefolyása alatt és tőlünk távol történik. A holttestnek pár perczes megsülése, az izmoknak siste gő összehúzódása, görcsös rángatózása és bűzös elégése, gondolatnak is hátborzongató erőszak s szemtanuk állítása szerint vérlázitó. Azt pedig csak nem fogja állítani senki, hogy a csontokkal és hamuval telt üvegkorsók egyhangú raktára a kegyeletes emlékezet ápolásában felveheti a versenyt a temetőnek lelket illető csendjével, a virágos-emlékes sírokkal s halottak estéjének fölemelő, sejtelmes gyászával. B. e, Meszlényi püspök meggyalázása. A pénzvágy, kapzsiság alacsony szenvedélye fölháboritó kegyeletsértéssel akarta megtépdesni b. e. Meszlényi Gyula szatmári püspök emlékét. A hitében mély, papi életében nemes tisztaságú, lelkületében ártatlan fehérségű, jótékonyságában kifogyhatatlan boldogult püspök alakjának nagy arányú körvonalai mind élesebben bontakoznak elő az obiectiv látás előtt s az elfogulatlan történetírás a magyar katholikus egyház egyik legkiválóbb főpapjának fogja elismerni ezt a Mária-tisz- telő, a szent emlékű Hám püspök alkotásainak végrehajtására vállalkozott egyházfeje- d*4met, a ki rendbe hozta birtokait azért, hogy nagy püspöki megyéjének templomain, charitativ és kultúrintézményein, szegényein páratlan bőkezűséggel segítsen ; hogy óriási áldozatokkal megőrizze egyházának várait: a hitvallásos iskolákat; hogy segítője, fen- tartója lehessen a katholikus egyesületeknek ; kivegye részét a legnemesehb kötelességből: áldozatokkal dolgozni hazájának keresztény kultúráján. Nemes alakja, páratlan fáradhatatlansággal dolgozó élete a magyar főpapok fényes sorozatában is a kiváló példaképek közé helyezi őt. És ezt a nagy erényü püspököt, áldott emlékét, az önzetlen mély hála imádságainak áhitatával és kegyeletével körülvett csöndes sírját éri az alacsony durvaság még alacsonyabb támadása. Egy. szenzácziókra éhes boulevard-lap- ban, „Az Est“-ben jelent meg jan. 7-én egy hosszú czikk, a mely a boldogult püspök végrendelete körül támadt bonyodalmak befejezéséről adván hirt, a piszkos rágalmak sarát hányja az elhalt püspök megszentelt emlékére. A nemcsak kegyeletetet, de minden emberi érzést durva gyalázatosságai megtipró hir mögött a boldogult püspöknek egy meg- tévelyedett rokona rejtőzik, a ki annak idején aljas rágalmakkal teli pöriratban támadta meg a sírjában nyugvó főpapot és fölháboritó gyanúsításokkal illette a megboldogult püspök végrendeleti végrehajtóját, a köztiszteletben álló s nem régen szatmári kanonokká lett Szabó István p. praelatust. A végrendelet ellen támasztott pörnek véget vetett a pörösködővel való megegyezés, de most annak az aljas gyanusitásu pöriratnak fölháboritó rágalmait közreadja „Az Est“. Ez a saját nagybátyjának kegyeletes emlékét pöriratában oly fölháboritó módon beszennyező emberi érzéseiből kivetkőzött Meszlényi Antal beregszászi biró azért támadta meg a b. e. püspök végrendeletét, mert nagybátyja neki csak 4000 koronát hagyományozott. Meszlényi püspök 1905. márcz. 14-én halt meg, mig végrendelete 1903. novemberében kelt. A végrendelet a püspök egyházi érzületének szellemében nem a rokonokról, de egyházi alapítványokról gondoskodott. A vagyon, a melyről a végrendelkezés szólt, nem volt meg pénzben, de be volt fektetve instructióképen a püspöki birtokba. Körülbelül 1,000.000 korona hovaforditásáról intézkedett a végrendelet, megemlékezvén a közeli és távoli rokonokról is, a kiket a püspök még életében sokkal segített. A rezidencziá- ban levő ingóságok és kézipénztár összege a végrendelkező akarata szerint Szabó István praelatusé lett, a ki azok hovaforditásáról a végrendelet szavai szerint „csak saját lelkiismeretének felelős“, mert e tárgyak értékesítéséről és azok fölhasználásáról a püspök még életében szóval utasítást adott. A törvényes formaságok szerint készült érvényes végrendeletet azzal támadta meg Meszlényi Antal, hogy a halál előtt másfél évvel kiállított végrendelet elkészítésekor a püspök „aggkori elmegyöngeségben és látóidegsorvadásban szenvedettsem Írni, sem olvasni nem tudott; a végrendeletet neki föl sem olvasták; az aláíráskor a tanuk nem voltak jelen, stb. — Majd önmagát czáfolva, Meszlényi Antal azzal vádolja meg Szabó István praelatust, hogy olyan végrendeletet, a melyben a rokonoknak semmit, neki pedig 320.000 koronát hagyományoz, ilyen végrendeletet a püspök csak Szabó István befolyásolására tehetett. A perverzitás gyanúját fölidéző része a rágalmakkal teli pöriratnak oly férfiút érint, a kinek férfias, tisztelt, nemes characteréről Szatmár egyházmegye papsága épen a közel múltban állította ki kétszer is a maga mély elismerésének és szokatlan tiszteletének a legfényesebb bizonyítványát. Boromisza Tibor dr. szatmári püspök ugyanis a megürült kanonoki stallumra olyat akart ajánlani az apostoli kegyurnak, a kit e díszes méltóságra az egyházmegye papsága óhajt. Megszavaztatta tehát két Ízben papságát és mind a két Ízben az öt vármegyére terjedő egyházmegye papságának többsége Szabó Istvánra adta a maga páratlan bizalmának és mély tiszteletének bizonyságául szavazatát. Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. „ MOKKA “ keverék czégem különlegessége 1 klgr. 4*40 korona. Villany erővel pörkölve 11
