Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-20 / 12. szám
Szatmár 1912. márczius 20. HETI SZEMLE 3 PAPI KALAPOK fehérnemüek, tavaszi divat újdonságok. Húsvéti ajándéktárgyak. Húsvéti illatszerek, locsolók, tojások, nyuszikák, friss gummi labdák Ragályi Kálmánnál Szatmár-Németi, Deák-tér. Telefon 296. rohamos léptekben ! Ezt már megkezdették. Nyiltan lehurrogják a kereszténység hitrendszerét, de véletlenül sem fut rá a tollúk más vallás kipellengézésére és vöröset lát az ellenség dühében még akkor is, ha a liberális időkben általuk dicsért Tisza István gróf Jézus Krisztusra mer hivatkozni. Lapjaik, még a keresztények által méltatlanul támogatott Pesti Hírlap is, kisüti időnként mérgezett golyóit a kereszténység ellen, ha másként nem teheti, gúnyolódva elnevezi a disznótort nevetséges keresztény intézménynek. Csipkelődik az ő kezükben levő hírlapok 8/io-ed része, melyből csak a parvenü modorban kicsiszolódott ghettó szellem mutatkozik be. Sokszorosan beigazolja Burján, hogy az általuk kezelt uj irodalom minden erkölcsi eszmény cinikus kigúnyolásával egyenesen az állati ösztönre támasztja számításait. Ez az irodalom, tele itt fel nem sorolható förtelmességekkel, semmiféle szabadságot nem érdemel, mert az csak arra alkalmas, hogy a szabadság eszméjét komprommitálja. Az ő diszlapjuk 1911. szeptemberi számában ezt prédikálja: „Soha se legyünk szüléinknek hálás gyermekei, mert ez az eljárás célszerűtlen, embertelen, fajtalan dolog! Hát ha ilyen és hasonló nyomtatott gazságok serdületlen gyermekek kezébe kerülnek és fölébresztik a kiforratlan emberben a szunyadó állati dispoziciokat, melyeknek kiirtása a társadalmi fejlődésnek legfontosabb érdeke: ez ellen már végső szükség a bunkónak boldogabb végével való felelet lenne. A szabadkőművesek Világ czimü lapja, amely oly nagyon szeret a „csuhásokra“ minden rosszat kigondolni, 1911. jul. 4 iki számában ezt Írja : „Az igazságért nem szabad mindig az igazsággal küzdeni . . . azok az igaz hősök, akik a hazugságot is fegyvertárukba iktatják!“ Ezt az erkölcsi principiumot a fővárosi Teleki tér vagy a mármarosi pálinkamérő szolgáltatta annak a hátrafelé haladó pártnak, mely jobb ügyhöz méltó konok következetességei agyarkodik szüntelen minden erkölcs és tekintély ellen. „De nem is csuda ez, ha a „Hét“ egyik számában azért fohászkodik: hogy „csak jöjjenek“ Oroszországból a kazárok, mert szerinte ezek, ha nem is iskolázott, de felvilágosodott, vagy legalább második- harmadik generációban felvilágosodó emberek, akik a társadalmi újjáalakulás szükségét vérré vált meggyőződésként magukkal hozzák. Ha gazdaságilag le is győznek, — mondja a jeles újság — és tönkre is tesznek nehány ezer rusznyákot, azt a századokkal vissza maradt, tunya, jobbágylelkü népet, kapunk azok helyett egy ősi kultúrájú, forradalmi hajlamú fajtát és Magyarország romlott, elfajult, de elszánt intelligenciáját csakis ilyen erős rétegű faj képes majd megtörni. Nem baj tehát, igy kiált fel egy magyar nyelven irt lap, ha ide kerül a zavarosba egy jó adag haladó szellemű elem. A magyar nép lelki világának vizsgálata, Burján Károly szerint, meg fog bennünket győzni arról is, hogy ebben a nemzet-árulással egyértelmű munka végzésben azok az elemek vesznek részt, melyek az egységes nemzeti társadalomba vagy nem tudnak, vagy nem akarnak beleolvadni. Hiszen láttuk, hogy sem a szalonnaevés, sem az 50 kros név nem bizonyítéka az asszimilációnak, hát csak maradjanak jó távol tölünk, hiszen mi soha sem fogunk összeilleni. Számtalan érdekes adattal támogatja Burján Károly jeles röpiratában ezen tételeket, melyet érdemes alaposan átolvasni. A munka ára 1 kor. 20 fill., kapható a Stephaneum könyv-kereskedésében Budapesten. Szatmár város és vidéke n. é. közönségének szives tisztelettel hozom tudomására, hogy a legszebb A szombathelyi püspök a sajtóról. A napokban Mikes gróf, a szombathelyi püspök igen érdekesen okolta meg égy nagyobb- szabásu kath. ünnepségen, hogy miért szükséges a vidéken is kath. napilap. Beszédének ez a része igy szól: „Itt Szombathelyen is fennáll az a különös dolog, hogy bár a városnak talán 80 százaléka igazán meggyőző- déses, jó, vallásos keresztény, mégis a város közszellemében tán olyan irányzatok is lehettek hangadók, amelyek nem egyeznek azokkal a keresztény alapokkal, amelyeken mi ezt az országot felépítettük. — Honnan van az ? Onnan van, mert az a sok jó, derék katholikus, az a sok jó keresztény ember nem tart össze és nem tud összetartani. Miért nem tud összetartani? Mert nincs, ami őket összefogja, nincs az a telefonhálózat, amely mindenkinek a fülébe zúgja mindennap a kellő irányítást. Hogy értem én ezt ? Úgy értem, hogy, amint minden héten általában egyszer mennek a templomba, minden héten egyszer hallják a szószékről az örök igazságokat, igy minden héten egyszer vesznek kezükbe katholikus lapot is, amely jó irányban tájékoztatja az itteni keresztény érzelmű polgárokat arról, hogy mi lesz a teendő, azon ban 6 napon keresztül nem nyernek ily szellemi táplálékot; felmondja ez a telefon a szolgálatot, nincs meg az együttérzés, nincs meg, ami, mint villamos áram, átjárja szivünket, lelkünket. A népszövetségi értekezletek is — amelyeken elhangzó beszédek hamar feledésbe mennek — épen ezért meddők. Mindennap van szükségünk valakire vagy valamire, aki figyelmeztessen hennünket a mi kötelességeinkre, érdekeinkre, aki ébresztges sen és azt mondja, hogy ne engedd, hogy téged bántsanak, megfélemlítsenek, védd meg a te jogaidat, teljesítsd kötelességedet. Ezt a hivatást egy katholikus napilap teljesiti. Ez figyelmeztet, hogy itt ez és ez történt, ez a dolog itt sérti a te vallásos meggyőződésedet, ez meg egy merénylet a te hited ellen; emeld fel hát tiltakozó szavadat. Mindennap szükségünk van arra a házi telefonra, amely megmondja, hogy mi a mi teendőnk.“ Hallatszik az ellenség trombitája, Cselvetés, hazugság, ha lehet erőszak is követi a kereszténység nyomát, hogy azt megsemmisítse és annak örökébe ülhessen. Bizonyítja ezt a lemberqi cionista-gyűlés, mely a világ legnagyobb kulturtényezője: főleg a katholikus egyház ellen, már nyilt sisakkal mer föllépni. Ezt megelőzve az ő modern keresztényellenes sajtója utján, rendezett vallási és társadalmi életünk ellen erős rohamokat intézett és igy kellőleg előkészítve hívén a talajt, a lengyel cionisták minapi kongresz- szusán a Straz Polska nevű lengyel újság szerint már nekünk hadat üzenve a következő beszédet mondotta egy rabbinus: Testvéreim ! az izraeliták már 19 szá zad óta küzdenek azért a világhatalomért amelyet maga Isten ígért meg Abrahám pátriárkának. Ennek daczára mégis a kereszt diadalmaskodott és győzedelmeskedett a zsidók felett. Ez utóbbiak a világ minden részébe szétszóródva hosszú időn át a legkegyetlenebb üldözések tárgya voltak. Azonban most már remélhetünk. Az a tény, hogy a zsidók a föld minden országában szétszóródtak, bizonyítja, hogy azok az országok az ő tulajdonukat képezik. Manapság mi egy impozáns látványnak vagyunk szemtanúi. Izrael napról napra hatalmasabb lesz. Az arany, amely előtt az emberiség bó- kol, az annyira bálványozott arany, az úgyszólván teljesen zsidók kezében van és az arany Izrael jövője. Az üldözések ideje már régen elmúlt. A keresztény népek haladása és a civilizáció hatalmas sánczok, amelyek a zsidókat védik és terveik megvalósítását előmozdítják. Nekünk zsidóknak sikerült kezeinkbe kaparitani a világtőzsde legfontosabb központjait: a párisi, londoni, bécsi, berlini, hamburgi, amsterdami és budapesti börzék a mieink. Mindenütt, ahol zsidók laknak hatalmas tőkék felett rendelkeznek. Az összes államok ma el vannak adósodva. Az adóságok arra kényszerítik az államokat, hogy bányáikat, vasutjaikat és gyáraikat biztosítékul lekössék a zsidóknak. Most már csak az van hátra, hogy a földbirtok is teljesen zsidó kezekbe kerüljön, főleg a latifundiumok. Ha a nagybirtokok zsidó kezekbe mennek át, úgy azokon a nagybirtokokon dolgozó keresztény munkások tömérdek jövedelmet fognak hozni a zsidóknak. — 19 századon át nyögtünk az iga alatt, de ma hatalmasabbak vagyunk mint ellenfeleink. Igaz ugyan, hogy sok zsidó megkeresztelke- dik, de ez is csak arra jó, hogy még jobban növelje hatalmunkat, mert egy kikeresztelkedett zsidó sohasem szűnik meg zsidónak lenni. El fog jönni az idő, mikor a keresztények szívesen lennének zsidókká, de akkor Juda népe utálattal .fogja őket visszalökni magától! A zsidók főellensége a katholikus egyház. Mi zsidók szítottuk a kiilömböző fele kezetek közt az egyenetlenség és harcok tü- zét. Első sorban is legádázabb harcot a katholikus klérussal fogjuk vívni. Fel fogjuk ellene használni a gúnyt és gyalázkodást, botrány-történetekkel fogjuk beszennyezni, hogy ilyen módon tegyük ki a világ megvetésének. Azután hatalmunkba fogjuk keríteni az iskolát. A keresztény vallásnak el kell tűnnie. Az egyház el fogja veszíteni befolyását, ha szegénnyé tesszük és gazdagsága Izrael zsákmánya lesz. A zsidóké a feladat, hogy a katholikus házasság felbonthatlansá- gának véget vessenek és azért a polgári házasság mellett mindenütt agitálniok kell. — Francziaország már a mienk s most Ausztria- Magyarországon a sor. Végül teljesen hatalmunkba keil kerítenünk a sajtót, mert uralmunkat csak a sajtó teheti biztossá és teljessé. így beszélt a lembergi cionista-gyűlés rabbija. A Straz Polka és több más lengyel lap állítólag szóról szói a közli a háborúra is kész rabbi beszédét. íme, hova jutottunk ! Dictatori hatalomhoz juttattuk a zsidóságot, megnöveltük hatalmát, kiengedtük kezünkből a sajtót, sőt ezt a monopolizált óriási hatalmat mi játszottuk kezébe újságjaik, pártolásával és a miénk elhanyagolásával. És ma már oly erős, hogy félelmetes sajtótáborában bízva egyenesen letiprásunkat hirdeti ez a vakmerő kisebbség . . . Valóban a legutolsó pillanatokat éljük, a mikor teunünk kell ! Áldozatokkal erőssé tenni a mi sajtónkat és kivetni, bojkottálni a zsidó sajtót. Egyházmegyei sajtóalap. Mult gyűjtésünk óta érkezett újabb adományok : A. M. megajánlott adományából a negyedik részlet.............................. 100‘— K A beregszászi írod. köri est jövedelméből .................................. 20'— K A Sajtóalap könyvéért . . . 2-— K Eddig begyült................... 6732 75 K Me gajánlva................. 1168'44 Ív Telj es összeg 8023T9 K tavaszi újdonságok dús választékban érkeztek raktáramra. Kész szolgálattal Pá«kríj Imre.
