Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-13 / 11. szám

HETI SZEMLE 5 objektivitást nem tűrik. Tehát kell egyik irány­nyal szembeszállnunk, a másikat kitürnünk, kell alanyságukat követelnünk. Csak a természet vagy a gondviselés érthet és tűrhet meg min­dent, mert benne minden foglaltatik. Ember csak a maga szubjektivitásának minél nagyobb tökéletesítésével juthat el az elérhető viszony­lagos objektivitásig. S a mindent megérteni és megmagyarázni akaró felfogás, ha tökéletessége legmagasabb fokát éri el, teljes meddőségre, passzivitásra, egyénietlen semlegességre kár­hoztatja a lelket. Éppen az Harsányi Kálmán egyik kiváló érdeme, hogy ez álláspontot számos alkalommal legyőzi törhetetlen eredeti egyéni­sége, mindinkább felülemelkedik a tudományos iskolán, a mely annyira ellenkezik az ő termé­szetével. Hisz őt ép az teszi érdekessé, hogy önérzetes, szenvedélyes és merész egyéniség, a kiben szokatlan szubjektivitás lángol, mely arra hivatott, hogy az említett gondolkodásmód bilincseit is végkép levesse. Még más szempontból is örvendetes, hogy Harsányi a könyv akárhány cikkében már tel­jesen felszabadult a kultúrtörténeti fejlődés-elmé­letek végletes hatása alól. Már Goethe óvott attól a veszedelemtől, mely a korok szellemé­nek, az áramlatok, divatok hullámzásának tör­vényszerűségét állapítja meg. Barátom, a múlt annyi korszaka, Mind hét pecséttel elzárt könyv előtted Mit korok szellemének nevezel te, Az voltakép a tudós urak lelke, A melyben ama korok tükröződnek. Az igazi kiválóság — mint a hogy azt Harsányi nem egy cikkében érezteti —• fölötte áll egyik vagy másik kor áramlatának vagy divatjának s éppen abban rejlik kiválósága, hogy a felszínen uralkodó áramlatokkal szemben az emberiség maradandó értékeit fejti ki magából. Ha bölcselmi felfogás dolgában még nem is értünk egyet Harsányival, annál nagyobb örömmel állapítjuk meg, hogy nemzeti érzés és gondolkodás tekintetében teljesen az ő állás­pontját valljuk. Alig is ismerünk magyar írót, a kiben oly nagy és erős magyar öntudat lobogna, mint benne. Ez az öntudat, a melyhez múltúnk és jelenünk ismerete, nemzeti hivatásunk magas felfogása, kulturmissziónkba vetett hatalmas hite járul — maga megérdemli, hogy őt máris legjobbjaink között említsük. S bár jósolni nem szeretünk, de mégis az egyszer megkockáztatjuk a jóslatot, hogy Harsányi Kálmánról alkotott vélekedésünket a közvélemény előbb vagy utóbb elfogadja.“ Szabnál1, 1912. márczius 13. _____ az uj fényképészeti raiterem Tisztelettel tudatom Szatmár város és vidéke úri közönségével, hogy a „Pannónia“ szálloda udvarán erre a czélra épített helyiségben a földszinten iij fényképészeti mtornet rendeztem be, mely a mai kor minden köve­telményének úgy művészi mint kényelem szempontjából megfelel. A műterem már megnyílt. A m. t. közönség további nagybecsű pártfo­gását kéri, tisztelettel Scherling Antal fényképész és festő. Márczius 15. Egy hajnal ünnepe. Tavaszos gyönyörűségek reszketnek benne, fénylőn, ragyogóan. Egy hajnal ünnepe, a melyet ezelőtt hat­vannégy esztendeje valónak hittünk. De a melyről már négyszáz esztendő óta mindig csak — álmodunk. Egy hajnal ünnepe, a mely százados, hosszú éjszaka fekete borulatát oszlatná el, de a melyik csak megvillant hatvannégy esztendeje. És azóta is hiába sóvárgunk utána. Pedig rózsaszínben fénylett. Micsoda szép­ség volt ez ! Tündökletesen mámoritó. Vakító tüzü pirosság ezen az esengett hajnalon 1 De aztán tűz lett belőle. És vér. Mert nem volt igazi hajnal. A mi álmodott tavaszaink, a mi esengett hajnalaink mindig ilyenek voltak. Puskacsövek tüze, bakók pallosa szerezte meg számukra a hajnalos pirt. Szép, piros vér ömlött. A mi vérünk. A kuruczok vére. A Rákócziaké. A tizenháromé. És annyi ezeré. Mert akartuk a hajnalt, a rózsaszinben fénylőt, a piros tüzüt. — Íme, a mi hajnalaink ! Csak álmok foszlását ünnepelhetjük ezen a napon. És jó ezt tudnunk. És kell tudnunk, hogy éjjel van még, sötét és fekete. Hogy az­tán fölcsapjon bennünk vágyón emésztő láng, égő gerjedelem, tüzes kívánás a szent tavasz után. A mely egy pillanatra fölragyogott már­czius 15-én. * Márczius Idusát csak iskoláink ünnepük meg. A semminarium, a kir. kath. és ev. ref. főgimnázium, a kereskedelmi és polgári iskolák, a tanítóképző és a ref. leányiskolák rendeznek e napon nagyszabású ünnepségeket, — a Köl- csey-kör nem. A Kölcsey-kör már a radikális fölforgatás tanainak hirdetéséig sülyedt. De akkor ne szenségtelenitse meg Kölcseynevét. Meszlónyi püspök halálozási évfor­dulóján, márcz. 14-én a székestemplomban d. e. 9 órakor ünnepélyes gyászmise lesz, a melyen a székesegyházi kar König Thad- daeus Op. 5. Requiemjét énekli. Az Egyházmegyei Sajtóalapra ér­kező adományokat az Irodalmi Kör vette ke­zelésébe és az adományokat az alapítványi pénztárban helyezi el. Az Irodalmi Kör III. előadását Bakkay Béla főgimn. tanár tartotta az ellen- reformácziós mozgalmakról. Az az erőteljes visszahatás, amely a protestantizmus rohamos térfoglalása után s ennek ellensúlyozása vé­gett a’ rémülettől nagy sokára magához tért katholikus egyházból a 16. század folyamán kiindult, elsősorban a viharoktól megtépett egyház belső megerősödésében, erkölcsi súlyá­nak és szellemi fegyverzetének gyarapításá­ban nyilvánult. Ezen belső megújhodásnak kiindulópontja a trienti zsinat, folytatása és gyümölcse a teológiai irodalom megizmosodása providentiális férfiak fellépése, uj szerzetes- rendek, főleg a jezsuiták keletkezése, amely tényezők együttesen nemcsak birtokállomá­nyának megvédésére, hanem elvesztett pozi- czióinak jórészben való visszaszerzésére is képesítették a katholikus egyházat. Az ellen- reformáczió tevékenységében csak másodrangu fontossággal bir ugyanazon hatalmi eszkö­zöknek igénybevétele, amelyeknek a protes­tantizmus is köszönhette elterjedését a leg­több országban. Hogy ezen hatalmi eszközök igénybevétele sokszor visszaélésekkel, a lel­kiismeret brutális elnyomásával járt — bár távolról sem olyan mértékben, mint ahogy újabb időkben hangoztatni szokták, — azon csodálkozni nem lehet. Érthetővé teszi azon kornak a felfogása, a hatalmaskodásnak álta­lános, a protestánsoknál épen úgy, mint a katolikusoknál habozás nélkül való gyakor­lása és főleg az a tény, hogy ezen eszközt mindig politikai tényezők alkalmazták nem vallási, hanem politikai czélok szolgálatában. A visszaélések tehát kölcsönösek voltak s javarészben a politikai hatalom számláját ter­helik. Előadása második részében az eretnek­üldözésekkel, főleg a spanyol inkviziczióval foglalkozott a szónok. A vallatási eljárások tárgyilagos ismertetésével s a spanyol inkvi ziczió politikai hátterének feltárásával adta meg csattanós czáfolatát azon hajmeresztő rágalmaknak, amelyekből az egyházgyalázók legtöbbb és legtetszősebb frázisaikat meríteni szokták. A fiatal tanárnak ügyesen előadott, talpraesett beszéde a nagyszámú hallgató­ságban általános tetszést és elismerést kel­tett. A nöyendékpapság énekkara 'ez alka­lommal is előnyösen ismert művészettel elő­adott énekszámokkal emelte az est sikerét. A legközelebbi est előadója a jövő vasárnap d. u. V2 6-kor Sándor Vincze főgimn. tanár lesz. Conferentia-beszédek. A Jézustársa­ságiak Kálvária-templomában márczius 24—31- éig P. Mester János S. J. conferentia beszéde­ket tart férfiak számára. A conferentia-beszédek egész héten át mindennap este 8 órakor kez­dődnek. Házasság. Lator Zoltán honvéd főhad­nagy egybekelt Regéczi Arankával, Regéczi Sándor ref. főgimn. tanár leányával. Vármegyei közgyűlés. Szatmárvár- megye törvényhatósági bizottsága f. hó 21-én délelőtt rendkívüli közgyűlést, előtte való nap délután állandó választmányi ülést tart. Az irgalmasok ünnepe. Istenes Szent János rendalapitónak pénteki ünnepe alkal­mából az Irgalmasok kápolnájában ünnepé­lyes mise volt. A betegek ápolása és gyó­gyítása körül oly fáradhatatlanul működő Istenes Szent Jánossal történt többek között az a csoda, hogy az imádkozás alatt meghalt szentnek holtteste még csaknam hat óra hosszáig maradt térdelve s a legkellemesebb illatot árasztotta maga körül. Ő volt az, ki ezekkel a szavakkal szokott volt alamizsnát kérni szegényei számára: „Legyetek irgal­masok magatok iránt és tegyetek magatokkal jót“, mert azt tartotta, hogy az alamizsna sokkal több hasznot hoz azoknak, kik adják, mint akik kapják. Ezt a tradicziót ápolják ma is az irgalmasok. Tánczmulatság a böjtben. A Németi Polgári Társaskör az idén már megcselekedte, hogy nagyszámú katholikus tagjai ellenére is nagyböjt első vasárnapján tánczvigalmat ren­dezett. Most rátetéz e kegyeletien vallássór- tésre, a mikor márczius 17-én újból táncz- mulatságra bőcsát ki meghívót. A durva in­zultus megismétlését fölszólalásunk után nem vártuk a körtől, sem annak elnökétől, — a ki a zárda mészárosa. A melyik egyesület igy nem törődik katholikus tagjainak vallási ér­zéseivel, abban nem is maradhat meg egy katholikus sem. Sunt certi denique fines. Az Oltár egyesület estjén felülfizettek: Boromisza Tibor dr. megyés püspök 50 K, Szabó Norbert prael. kan. 18 K, Hehelein Ká­roly prael. kan. 10 K, Pemp Antal prael. kan. és Benkő József apát kan. 8—8 K, Özv. Br. Vécsey Józsefné és Özv. Badóczy Józsefné 5—5 K, N. N. 4 K, Fábián Györgyné 2 K, Ki­rály Teréz, Kovács Sándorné, Schäfer Ignácz 1 — 1 K, összesen: 113 K. A szegény templo­mok javára történt e kegyes adományokért, jelezve, hogy a márcz. 4-i est tiszta jövedelme majdnem 800 K, — hálás köszönetét mond — az Oltáregyesület. Alapítvány. Mayer Béla volt szatmári püspök eddigi, már tekintélyes összeget kitevő alapítványát a múlt napokban ismét gyarapí­totta 1000 koronával. Az állatszámlálás eredménye. Ör­vendetes emelkedést mutat az egész állatállo­mányban az 1911. évi állatszámlálás, a mely­nek adatait most bocsátotta közre a statisz­tikai hivatal. E szerint szarvasmarha van 6.183.424 (1895-ben 5. 829.483); ló 2.000.611 (több 27.681-gyel); sertés 6.447.134 (kevesebb 31.937-tel); juh 7.696,881 (több 170.098-czal); szamár 21.393 (kevesebb 3.563-mal); öszvér 885 (több 50-nel). Hangverseny. Szombaton szép sikerű hangversenyt rendezett Jónásné Baranyai ! Ilona énektanárnővel Szendy Árpád tanít­HÍREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom