Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-09 / 32. szám
4 HETI SZEMLE Szatmár, 1911 augusztus 9. Kinevezések. Az igazságügyimiszter Eberth Károly szatmárnémetii kir. törvény- széki telekkönyvi betétszerkesztő szakdijno- kot a szinérváraljai kir. járásbirósághoz nevezte ki. A tanfelügyelő szabadságon. A vallás és közokt. miniszter Ztodnár György kir. tanfelügyelőnek augusztus hó 1 tői 6 heti szabadságot engedélyezett. A hivatal vezetésével s a közigazgatási-bizottságokban való helyettesítésével ‘ Faragó Ignácz kir. segédtanfelügyelőt bízta meg. Esküvő. Horváth Géza fővárosi mérnök röök hűséget esküdött Tatay Etelkának. Orvosválasztás. A szatmári kerületi munkásbiztositó pénztárnál szervezett ötödik orvosi állásra dr. Steinfeld Gézát választották meg. Felmentés böjt alól. Mivel augusztus 18 ika, a király születésnapja ez évben pén- tekra esik, püspökünk e napra híveit felmenti a böjt kötelezettsége alól. Konkurzus a szakaszi parochiára. Főpásztorunk a szakaszi plébániai javadalomra augusztus végéig pályázatot hirdet. A kérvények gróf Károlyi Lajoshoz czimezve az egyházmegyei hatósághoz küldendők. Halálozások. Udvardi és kossuthfalvi özvegy Kossuth Gáborné, született pazonyi Elek Jozefa augusztus 2-án életének 69. évében városunkban meghalt. Temetése aug. 3 án ment végbe. A temetési szertartást papi segédlettel dr. Wolkenberg Alajos theol. tanár végezte, a ki a koporsó mellett megható gyászbeszédett mondott. A holttestet még az nap Komlódtótf'aluba vitték, ahol átadták az örök nyugalomnak. Az elhunytat fia Kossuth István, leánya, Kossuth Gabriella, dr. Göbl Alajosné és előkelő rokonság gyászolja. — Bartha Juliska, volt rahói posta-távirda kiadónő e hó 4-én 23 éves korában városunkban elhuónyt. Államsegély Szatmár városnak. A belügyminiszter a városok segélyezésére felvett 2 millió korona összeg terhére Szatmár városnak a folyó évre 60 ezer korona segélyt utalt ki. Az összeget a városi tisztviselői illetményeknek kiegészítésére fogják fordítani. Változások a városi villamos műnél. A városi villamos mii „Szatmár-Né- meti sz. kir. város villamos müve“ cég alatt a városi számvevőségtől teljesen külön álló kereskedelmi vállalattá alakult át. A vállalat vezetését és igazgatását a villamos mü külön személyzete látja el. Uj irodahelyiségüket az Árpád-utca 7. sz. alá, a Korányi-féle házba helyezték át. Az átszervezéssel kapcsolatban ugyancsak e helyen nyílt eladási helyiséget nyitottak, a hol állandó nagy raktárt tartanak világítási testekben és csillárokban. Ellentétben az eddigi szokással, minden árucikk azonnal, készpénzzel is fizethető. Kinevezés. Majos Kálmán budapesti pénzügyi tanácsost Őfelsége a király királyi tanácsossá kinevezte. A kecskemétiek kérelme. Ötvenezer katholikus magyar kiált felénk nem a maga, hanem egyháza, hite, vallása, temploma, kápolnája, gimnáziuma, plébániája érdekében, hogy segítsünk rajta. Mindnyájunk szivét mélyen megrendítette az a rémes és szomorú katasztrófa, mely Kecskemét város pusztulását okozta. Ebben is talán legtöbbet szenvedett a katholikus egyház. Azért bizalommal adjuk közre lapunkban Révész István kecskeméti prépost-plébános hozzánk intézett, igazán megrendítő sorait, azon reményünknek adva kifejezést, hogy olvasóink közül senki sem fogja megtagadni a kecskemétiek alábbi kérését: Testvérek segítsetek! A július 8-iki földrengés óriási és évekig gyógyuló sebeket ütött Kecskemét városán, de senkin és semmi intézményen nem ütött olyan mélyet, olyan fájdalmasat, mint a kecskeméti róm. kath. egyházon. Az az egyház, mely eddig ősrégi auto- nomikus szervezetével ideális kulturmissiót teljesített ötvenezer hivő között, mely egyház — dacára épen a katholikus hívek gyengébb vagyoni helyzetének — az utóbbi évek alatt hatalmas virágzásnak indult, néhány másodperc alatt a tönk szélére jutott. Egyházunk anyagi fenállását biztosító és még néhány százezer korona kölcsönnel terhelt három bérházunk lakhatatlanná vált. Főgimnáziumunk majdnem teljesen tönkretett épületét csak nagy áldozatok árán hozhatjuk helyre. Több kisebb kápolnánk romokban hever. Szent Erzsébet templomunk már alig lesz javítható, hanem egészen újra építendő. Plébániai és lelkészi épületeink lakhatatlanok. Ami legjobban fáj, mi majdnem kétségbe ejt, az, hogy hazánk büszkesége, az alföld drága kincse, félszázezer hivő gyönyöre és boldogsága: a mi öreg templomunk minden részében itt-ott gyógyithatatlanul meg van sebesülve. — A városi tanács által felkért, műegyetemi tanárokból álló bizottság, a párját ritkító csodaszép tornyot lebontandó- nak véleményezte. Mind a négy katholikus templomunk be van zárva. — A 160 ezer hold területen szétszórt hívek vigaszára már nem kon- dulhat meg a kecskeméti öreg templom nagy harangja. — Kénytelenek vagyunk künn, a várostól elég távoleső Szentháromság temetőben misézni, prédikálni, Isten szabad ege alatt gyóntatni és áldoztatni. Szivetrázó jelenet, mikor úgy vasárnaponkint 10—15 ezer szinmagyar hivő apáink sírján égreemelt könnyes szemmel zengi Boldogasszony Anyánkhoz: „A földrengéstől, rémes veszélytől Szabadíts meg minket gyötrő rettegéstől.“ Keresztény testvérek! A magyar nép nemesen büszke, kérni nem szeret. Épp azért magyar önérzetünk megalázásával kérünk titeket, segítsetek. Mi bízunk a testvéri sze- retetben, biztat az a tudat is, hogy boldogabb napjainkban mi is siettünk szenvedő testvéreink könnyeit letörölni. A megrendült földről rendíthetetlen hittel, a romok közül romlatlan szívvel kiált felétek 50 ezer kath. magyar: Testvérek segítsetek ! Révész István prépost-plébános. Az adományok legalkalmasabban a kecskeméti róm. kath. Egyháztanács czimére küldhetők. Hősök csontjain fog felemelkedni a szatmári református tanitóképzőintézet most épülő tornacsarnoka. Ásatás közben mintegy szászötven emberi csontvázra akadtak. Ferencii János iró, a Rákóczi kor alapos ismerője és emlékeinek kutatója, a csontvázak eredetét a következőkben állapította meg. Fe- rency szerint Rákóczi 1707-ben ütött először tábort Vetésnél Szatmár bevételére, majd Pálfalva felől támadt Szatmárra. A vár bevétele három hónap alatt nem sikerült. A vár védői időközben megtudták, hogy Németi városrész raeghódolt Rákóczinak s ekkor Németit boszuból fölégették, mire Rákóczi azzal felelt, hogy fölgyujtotta Szatmári, a hol minden leégett a föld színéig. Rákóczi ezután Tokaj alá távozott és az ostromot Sennyei István báróra, Buday Istvánra, végül pedig Forgách Simon grófra bízta. Becker István nagyváradi német kapitány egy Ízben a védőkre rontott és ezerötszáz magyar embert lemészárolt. Az elesett magyarok holttestét ott temették el, a hol utóbb a tanítóképző épült. A tanítóképző telkén talált csontvázakat összeszedték és a tornacsarnokban egy mélységben helyezték el. Szociálista népgyülés. A szatmári szocalisták a jövő hét vasárnapján, 13-án népgyiilést tartanak Szatmáron az általános választói jog mellett. A népgyülésről a párt részéről Budapestről Klárik Ferencz és Gar- bay Sándor jönnek le és dr. Kelemen Samut is felkérik a gyűlésen való részvételre. Dónátnapi menetrend. Külön vonatok oda: Az első külön vonat Szatmár-Né- meti—Kossuth-kertből indul reggel 7 órakor, Szatmárhegyi piacra érkezik délelőtt 8 óra 23 perckor. — A második külön vonat Szat- már-Németi—Kossuth-kertből indul d. e. 10 ó. 23 p.-kor, Szatmárhegyi piacra érkezik délelőtt 11 óra 33 perckor. A harmadik külön vonat Szatmár Németi—Kossuth-kertből indul d. u. 1 óra 07 perckor. Szatmárhegyi piacra érkezik délután 2 óra 22 perckor. Vissza: Az első külön vonat Szatmárhegyi piacról indul délelőtt 11 óra 36 perckor Szatmár-Né- meti—Kosuth kertbe érkezik d. u. 12 óra 42 perckor. A második külön vonat Szatmárhegyi piacról indul d. u. 2 óra 25 perckor. Szatmár-Németi—Kosuth-kertbe érkezik d. u. 3 óra 30 perckor. A harmadik külön vonat Szatmárhegyi piacról indul este 8 óra 06 perckor. Deáktérre érkezik este 9 óra 05 perckor. Magyar Figyelő. Tisza István és Herceg Ferencz kitűnő folyóiratának, a Magyar Figyelő nek augusztus elsejei száma gazdag tartalmával és előkelő Íróival méltóan sorakozik ,az eddigi számokhoz. Bernát István az „Általános választói jog hatásáról az Egyesült Államokban“ ir alapos forrástala- nulmányokra felépített cikket. Alexander Bernát nagyszabású essait-t irt korunk művészi mozgalmairól, Kenedi Géza „A beszédmü- vészete“ címen a retorika mai szerepéről értekezik. Természettudományi cikket Szabó Zoltán a „Botanikai kertek feladata“ címen közöl. A széqirodalmi ravatban találjuk Szöl- lőssi Zzigmond kitűnő novelláját „A legnagyobb gavallér“ címen, mig Herceg Ferencz folytatja a „Vörös Kakas“ gyűjtő név alatt összefoglalt szatirikus jellemzéseit, a melyek megdöbbentő élességgel mutatnak rá a jelszavak és gyakorlat közti külömbségre. Az Elet 1911. augusztus 6-iki száma következő tartalommal jelent meg. Vasárnapi levél: Hát arra járt e eső?—Az elmebajosok birodalmában. Fráter Aladár. A titok. Szilárd Győző. Vitézi ének. (Költemény.) Boros Ferencz. Helene. (Regény.) Orbán Dezső. Hires barátságok. Özv. Bátbori Nándorné. Haszontalan. Gerolamo Rovetta. A könyvről. (Költemény.) Sik Sándor. Csütörtök úr. (Regény.) Chesterton-Hévey. Könyvek. Mozgóképek. Szerkeztői üzenet. Uj egyenruházat. A pénzügyőrség uj egyenruházatára és jelvényeire vonatkozó legfelsőbb rendeletet Őfelsége a király már aláírta, úgy, hogy a vonatkozó értesítések az összes pü. hatóságoknak a napokhan már kifognak adatni. A változások a következők : vigyázok 2 csillagrózsát, fővigyázók 3 csillagrózsát, a szemlészek ezüst, a biztoshelyettesek arany paszományt, a tisztviselők körgallért kapnak. Az összes pénzügyőrségi alkalmazottaknak megvan engedve a zsávoly ruha viselése. Országos vásárok vármegyénkben. Augusztus 8-án Aranyosmegyesen, NagyecsePártoljuk a hazai ipart! Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. í A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú pyramisokat, obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. u Első Magyar Andesil Sirkipralat SZINÉRYÁRALJÁW M0D™ B™M!í:síi GÉP™ * cs™lSs EÉ™' csakis hazai termékeket dolgoznak fel. FÍÓI'ÍÍZMSzSLtlDÁr, Attila-U. 4.
