Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-01 / 9. szám
6 HETI SZEMLE Szaunái;, 1911. márczius 1. Jól,tudjuk, hogy az Ízlés a kultúra terméke. Ámde a jelenlegi anyagelvi irány szétrombolására törekszik az eszménynek, a melynek illúziója megnyugtató volt az emberi lélekre nézve. Az ízlés hanyatlásának kétségtelen jeleit láthatjuk abban, mikor ilyen irány lábra kap. A hanyatló müizlés kétségtelen jele a a sziniigy hanyatlása és bátran kijelenthetjük, hogy a legújabb kor hanyatló Ízlésének egyik legpraegnánsabb terméke az operette, amely sokszor tartalmilag üres, lényegében szomorú s látszatra mégis bohó játék, a társadalomnak biztosan rajzolt képe. Nem keresünk most már a színházban példákat, hogy lelkesülhessünk, valami nemes eszméért felhevüljünk. Ezek nagyon ideális ezélok voltak. A mostani ezél — szórakozás! Az Írók sem sietnek lélektani problémák megoldására s az operette uralkodik s mivel az operette uralkodik — a színművészet jórészben komédia, a színpad pedig a nem mindig a nemesen mulattató szépizlés, hanem a tűnő szórakozás tanyája lett. Minek a lélektani problémák megoldása oly korban, amikor a léleknek felmondották a lakást ? Ámde olyan komédiából nem kérünk, amilyennel a „Csitulj szivem“ szinrehozata- lával kedveskedett a szinügyi bizottság okos (?) jóváhagyásával a szinidirektor. Ez egyenes arczulcsapása az erkölcsi érzéknek és a szépizlésnek. Ötletes, kaczagtató helyzetekkel teli ez a franczia vigjáték, de a maga egészében csupa disznóság, posvány, métely. A nő géniusza a férfiúnak, arra teremtve, hogy személyesitője legyen az erkölcsi és érzéki szépnek. A szív jósága jellemzi a nőt, ez nagy kiválósága, nagy ereje a női nemnek, mely az emberi nem isteni eredetére vall, s melyből mint bűvös tükörből mennyország tükröződik vissza. Mélységes tengerszem az a női szív, oly kincseket rejtő, amelyekről még a férfiak legjobbjai is csak halvány fogalmat alkothatnak maguknak. A szeretet csodás kertje az a nő az ő szivével, amely a föld összes igaz költészetének a forrása. A nő a kaczérság és hiúság minden vonásával felületes és felületességében mély teremtés, mely nélkül a föld virágnélküli kert volna. A gondviselésnek az feküdt szándékában, a mikor a nőt megteremtette és a férfinak oldala mellé adta, hogy jelképezze vele a családot, a társadalom alapját. Csodálandó tehát, hogy a „Csitulj szivem“ a nagy közönségnek tetszett, holott az a nőt alacsonyságában, erkölcsi ziillöttségében, a posványbán mutatja be. ízlés dolga, hogy kinek mi a tetszetős, de ennek a szinrehozatala a legnagyobb Ízléstelenség volt. A vigjáték szereplői versenyt buzgólkodtak azon, hogy a pikánsság, a kétértelműség leplezetlenül kifejezésre jusson. Ily értelemben művészi játékról szó sem lehet. A „Bőregér“, „Kárenin Anna“ és a „Dolovai nábob leánya“ előadásai megnyugtatók voltak. A színészek iparkodtak művészetük minden erejét, hangjuk teljes szépségét érvényesíteni, ami sikerült is nekik. Premier is volt. Leon Viklor és Lehár Ferencz operettjét, a „Herczegkisasszony“-t mutatták be. Sovány szöveg értékes zenével és valami kevés reminiscentiával. Dénes Ella Fotinija magasabb művészi élvezetet jelentett azoknak is, akik a komoly, magas zene kedvelői, ügy énekével, mint játékával nagy sikert ért el. Osztoztak vele ebben Ráldor, aki a rablóvezér Hadzsi Sztávrósz szerepét ambiczióval, ügyesen játszotta és Burányi (Bili Haris), a kinek tenorja kellemes és nagyon élvezetes, de játéka erőltetett, szegletes. A kisebb szerepekben Komáromy Gizi, Heltai, Mátrai, Herczegné, Homokay a szereplésüknek javát nyújtották. A zenekar kifogástalan, a rendezés pompás volt. Heti műsor: Szerdán „Herczegkisasszony“ Csütörtökön „Romeo és Jula“ Beregi Oszkár vendégszereplése. A korona-bazár, Szatmár, Deáktér 7. számú régi helyiségét jóval megnagyobbította és azt mindenféle gyermek- játékkal, üveg-, porczellán- és díszműárukkal dúsan felszerelte. Áz árak feltűnő olcsók. J.O. HÍREK A halál hymnusa. A legmegrázóbb dal Hamvazó Szerdáé. Homlokokra hulló, homlokokról pergő hamu énekli. Megnyílik a látás e Jób keserű panaszánál is busább rhythmusokra a melyek sötét igazságot búgnak el: — Káprázat ez a világ, párás hiúság. Tűnő mulékonyság, a mely ina van, hogy holnapra elmúljék. — Az életben csak egy él: a halál. Porrá lesz minden. Hamuba omlik, elenyészik mint a füst, mint a pára... — Örök jaj, halálos izzadtság verítéke, iivegesedő szemek, az élet utolsó liörgései — ezek merednek felénk, ülődnek fülünkbe, riasztanak meg; ... És a bölcs a hatalmas valóság e megdöbbentő sötétjébe bevilágít az örök élet mélységes reményének aranyló sugarával, amikor ajkán megzendül a világmegvetés fönséges éneke — a halál hymnusa : „Elmegyek meghalni . . . Mert mindennek erre kell jutni. És semmi meg nem bontja, hogy a kinek ez a rész meg nem adatnék .,. * Én, ki mostan jelen való ember vagyok, az elmúltakhoz hasonlatos, leszek ... Örülvén, nem örülök sok ide- iglen, de ez világnak örömit elhagyom és az halálra megyek .. . Engem nem siratnak, sem énértem nem imádnak, de elfeledtetem még az enyéimtől is, mikoron én meghalok . .. Nem tudom, hová megyek, sem nem tudom, mikoron megyek el, de akárhovn fordítsam magamat, ha azért az halálra megyek .. . Elmegyek meghalni . . . Azért kérlek téged, kegyelmes Krisztusom, irgalmazz énnekem, megbocsátván minden én bűnömet, mert meg kell halnom ...“ Nagyböjt. Hamvazószerdával a lelki ma- gunkbaszallás, a töredelem és önmegtagadás napjai következtek el. A nagybőjti időben tilos minden nyilvános és zajos mulatságon való részvétel. Szigorú böjtre vagyunk kötelezve hamvazószerdán, a kántorbőjt szerdáján, (már- ezius 8.) a nagyhét 3 utolsó napján s a nagyböjt minden péntekén, a többi napok enyhített böjti napok, a melyeken meg van engedve a hus-étel. Nagybőjti szentbeszédek. A székes- egyházban a nagyböjt folyamán minden vasárnap d. u. 3 órakor P. Alaker István, jézustársasági házfőnök mondja a szent beszédet. — A Kálvária templomban minden pénteken d. u. 4 órakor keresztuti ájtatosság lesz, utána szent beszéd, tartja P. Jámbor László S. J. Márczius Idusa. A nagy, szent nemzeti ünnep nemsokára ránk köszönt, hogy ihlessen, gyújtson alvó tüzeket, hamvadt sziveket. A város közönsége, testületek, intézetek már készülnek a nagy napra ünnepségeikkel, amelyekben, hogy minél több legyen a lélek s az érzés mélysége, óhajtva várjuk. Nagy szükségünk van bízni, hinni, remélni nemzetünk jövőjében, mert a jelen sivár és lélektelen. Tanárhelyettesités. Püspökünk a dr. Irinyi Tamás halálozásával megüreseddtt biblikus tanszékre dr. Uh/. Károly tanulmányi felügyelőt és theol. tanárt bízta meg a helyettesítéssel. Az uj kanonok megérkezése. Benkő József, apátkanonok hétfőn február 27 én d. u. érkezett meg városunkba. Fogadására a vasútnál megjelentek a szemináriumi elöljárók és az alapítványi péntár. A szemináriumban dr. Wol- kemberg Alajos rövid üdvözlő beszéddel fogadta az érkezőt, kedden reggel pedig a papnevelő intézet kápolnájában ünnepélyes Veni Sancte volt az uj rector hivatalba lépése alkalmából. Szeőke Bálint. Egy nemesen szép, emelkedetten harmonikus elet után februárius 21 én meghalt 79 éves korában óvári Szeőke Bálint, nyug. kir. törvényszéki elnök, a 111. oszt. vas- koronarend lovagja, Szatmárvármegye törvény- hatósági bizottságának tagja. Temetése impozáns részvét mellett itt Szatmáron február 23 án ment végbe a város és vármegye előkelő közönségének jelenlétében. A szertartás után, a melyet Biki Károly ref. esperes végzett megható szép imával és búcsúbeszéddel, a koszorúkkal elborított koporsót a vasút vitte Szinérváraljára, a hol február 24-én helyezték el a megboldogult tetemét a családi sírboltba. A gyászeset a Szeőke, Böszörményi, Kölcsey, Sepsy és Jármy családokat borította mély gyászba. — Az ö. v. f. n. Az Oltáregyesület márczius havi szent- ségimádása márczius 5 én lesz a zárdatemplomban. Reggel 6 órakor szentségkitétel. 8 órakor szentmise, alatta közös szentáldozás. D. u. 5 órakor szentbeszédet mond Varjas Endre oltáregyesületi igazgató, utána litániát végez szent- ségbetétellel Láng Antal dr. theol. tanár. Jubiláns kiállítás Szatmáron. A Szatmármegyei Gazdasági Egyesület kiállítása melyről már lapunkban megemlékeztünk, folyó évi szeptember hó 24—október 2. közötti időben lesz Szatmár-Németiben, a Kossuth- kertben megtartva. Az ezt elhatározó választmányi ülés népes volt. Elénk vita tárgyát képezték a kiállítási nagybizottság és vidéki bizottságok megalakítása. A vidéki bizottságok szervezésére a főszolgabírókat és polgármestereket kéri fel az egyesület, igy remélve hogy azok a legrövidebb idő alatt s a helyi viszonyoknak legmegfelelőbben lesznek megalakíthatok. A nagybizottságot, tagjainak száma 600 lesz, csak ezután fogja a végrehajtó bizottság összeállítani Fulussy Árpád dr. egyleti alelnök Böszörményi Emil dr. alelnökkel és Világossy Gáspár titkárral már volt Nagykárolyban s úgy a vármegyei alispánnál, mint a város polgármesterénél a legnagyobb érdeklődést tapasztalták a kiállítás iránt s mindketten a legmeszebbmenő támogatást Ígérték meg, az iparosok pedig, kik a kiállítás ügyében értekezletre lettek összehiva, a legnagyobb lelkesedéssel fogadták a kiállítás eszméjét s tömegesen jelentkeztek mint kiállítók ; ezenkívül mintegy 65 en részt kívántak venni a rendezés munkájából és jelentkeztek a nagybizottság tagjaiul. A végrehajtó bizottság felhatalmazást nyert a kiállítási általános hatá- rozmányok összeállítására s úgy azoknak mint a bejelentő iveknek szétküldésére. Heves kudarcza. Heves színtársulatának jó hire már Nagybányára is eljutott. Az elvesztett Nagykároly helyett ugyanis Heves Nagybányával akarta kárpótolni magát, kérelmezvén Nagybányától a nyári szini évadra a játszási engedelmet. E kérelmével azonban Hevest úgy az ottani szinügyi bizottság, mint a városi tanács elutasította. A kath. kaszinó márczius 5-én, vasárnap d- u. Va 5 órakor tartja évi közgyűlését, melyre a kaszinó tagjait ez utón is tisztelettel meghívja az elnökség. Házvételek. Özv. Berghoffer Istvánná Kazinczy-utczai házát megvette dr. Hadady Lajos ügyvéd 88,000 koronáért. Ruprecht Sándor szatmári m. kir. adóhivatali főtiszt és neje megvásárolták Báthory Gyula és nejétől a Bocskai-utczai 10 sz. a. házas telket 19,000 koronáért Könyvelőválasztás. A Központi Takarékpénztár Csizmadia József jászkiséri főkönyvelőt ügyvezető főkönyvelőjévé választotta. Zsolnai Samut, a Központi Takarékpénztár könyvelőjét a Forgalmi Bank rt. könyvelőjévé választotta.
