Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-04-05 / 14. szám

Szatmár, 1911. április 5. HETI SZEMLE 5 czirkuszközönségnek van szánva az ágyjele­net és több más megszokott. Biró Lajos „Sárga liliom“-ja előbb re­gény volt, majd átdolgozással drámai formát kapott. A regény gyors, izgató, érdekes. Ke­mény bírálata a magyar közéletnek, közigaz­gatásnak, igazolása annak, hogy gyenge az igazságérzetünk, hogy az akaratunk mindjárt megroppan egy külső erővel szemben, hogy életünk is illúzió. Magyarországon csak meg­alkuvó emberek vannak, szolgák országa ez. Egy kis főherczeg, a ki meglehetős piszkos és beteges jellem, forradalmat csinál, párto­kat dúl fel, országos szervezeteket, a leányos házakat s végül átvágja a forradalmár lelkét is. Az első felvonás ügyes kézre vall. Izelitő a vidéki életből. A főherczeg, a vidéki pri­madonna, nehány katonatiszt alakja jó. A második felvonás laza, a bonyodalom pon­gyola lesz, az iró kezéből kisiklik a dráma. A darab részletes tartalmát mellőzve, bizony itt is sok az alacsony szellem. Fájó elisme­réssel kell mondanom, hogy színészeink ki­tünően játszottak. Eszembe jut azonban az a mondat, amelyet Shakespeare szájába adnak „Amit az emberek a színpadon látnak, nem sokára azt fogják cselekedni az életben“ — Kérdem, mi lesz akkor a kultúránkkal ? Amúgy is beteges. Erről nem árt elmélkedni! Heti műsor: Kedden „Tiszt urak a zárdában“. Szerdán „Nagymama“. Csütörtökön Mátray Kálmán 30 éves színészi jubileuma és jutalomjátékául „A bajusz“. Pénteken „A babuska“. Szombaton „A babuska“. Vasárnap d. u. „A falu rossza“, este „A babuska“. HÍREK Személyi hir. Megyés püspökünk szom­baton délután a gyorsvonattal Budapestről székvárosába érkezett. Püspöki conferentia. A márcz. 30-án tartott püspöki tanácskozáson, a melyen fő­pásztorunk is részt vett, a herczegprimás bejelentette a püspöki karnak, hogy az Apos­toli Szentszéktől megérkezett a felmentés november 18-án kiadott dekrétumnak a pap­ságot a pénzintézetekben és szövetkezetekben való részvételtől eltiltó rendelkezések alól. Ez a felmentés egyelőre két esztendőre szól. A papság ez idő alatt megtarthatja az ezen inté­zetekben viselt tisztségeket. Tanácskozás tárgya volt az annyira fontos párbérmegváltási ügy, mely nagyban foglalkoztatja a püspöki kart is ; továbbá a Katholikus Tanügyi Tanács előter­jesztése a tanítók igazgatói címét illetőleg és a tanítói fizetés és nyugdíj-törvény ügyében. Az ülés tárgyalta még a kiadandó népiskolai rendtartás ügyét, valamint a tanítóképző-intéze­tek képesítő szabályzatát. Ezenkívül még több kisebb tárgy alkotta a tanácskozás tárgyát. A bírák kötelező doktorátusa. A debreczeni ügyvédi kamara legközelebb tartott rendes évi közgyűléséből terjedelmes felterjesz­tést intézett Székely Ferencz igazságügyminisz­terhez a jogi oktatás reformja érdekében. A felterjesztésben követeli a kamara a bírói pályán működők kötelező jogi doktorátusát, a közigazgatási pályára lépőknek pedig az állam- tudományi doktorátus kötelező megszerzését. Az indítvány keresztülvitele érdekében országos akciót indít. Szatmári kulturkép. Népünk tudat­lansága valósággal csodával határos. Ennél már csak furfangja és az urak iránt való bizal­matlansága lehet nagyobb. — Egyik szat­mári pénzintézet 1000 kor. kölcsönt szavazott meg egy közeli falusi gazdálkodónak. Bejön a pénzért, magával hozza az adóslevelet mely- lyel már a telekkönyvnél is járt. Mindnyájan megszánják a földhöz ragadt, nyomorult, ügye- fogyott embert, mert elmulasztotta a szüksé­ges bélyegeket felragasztani, és emiatt mint­egy 80 korona bírságot kell fizetnie. Pedig az ügyvéd megírta neki, hogy ragassza fel a bélyeget. Hamarjában a telekkönyvi hivatal lel- ketlenségére gondolnak. De kisült, hogy az ik­tató nemcsak figyelmeztette, de még szidta is, hogy miért nem hoz bélyeget, de a falusi azt felelte nem hoz ő a szentnek sem, mert az ügyvéd azt mondta, nem kell arra bélyeg. Mikor aztán az ügyvéd kérdőre vonta em­berét, hogy miért állított valótlant, falubelijeire hivatkozott, azok mondták neki, hogy nem kell arra bélyeget ragasztani. — És ezeknek akarnak választói jogot adni. Ezek akarnak íté­letet gyakorolni Aehrenthal külpolitikája, Bosz­nia annexiója, a közös vagy önálló bank fö­lött. Valóban nem általános választói jogra, hanem egy kis népnevelésre van még nekünk szükségünk. Oltáregyesületi lelkigyakorlatok. Az Egyházmegyei Oltáregyesület húsvéti lelkigyakorlatai április 8-án, 9-én és 10-én lesznek mindhárom nap délután 2 órakor a zárda nagytermében és április 11-én reggel fejeződnek be közös szent áldozással. A lelki- gyakorlatokra, amelyeket Varjas Endre, egy­házmegyei oltáregyesületi igazgató tart, ez utón is meghivatnak az oltáregyesületi tagok és a katholikus nők. Elkobzott pénz. Egy szatmármegyei faluban a csendőrök elkoboztak egy paraszt embertől harminc korona hamis pénzt. A ha­misítványokat annak rendje és módja szerint, a mint a szabályzat megköveteli, bevitték a községházára, ahonnan azután a főszolgabírói hivatalhoz kellett fölterjeszteni. A biró — mint gyakorlati emberhez illik — elővett egy posta- utalványt, megcímezte és a következőket irta a szelvényre az irásközleményeknek szánt helyen: — Itt küldöm a harminc korona el­kobzott hamis pénzt. Katonai gyakorlatok. A főkapitány hözhirré teszi, hogy a 2.-—6.—9. és 10. hon­véd gyalogezredeknél a gyakorlatok augusztus szeptemberben, és május 15-től junius 15-ig fognak megtartatni. Minden gyakorlatra kötele­zettnek joga van kérelmezni, hogy e két ha­táridő közül melyiken is vonuljon be gyakor­latra. Ez irányú kérelmüket az illetékes katonai parancsnoksághoz kell beadni. Elgázolás. A kis vasút, amely az állo­más felől jött, vasárnap a Deák-tér sarkán elü­tötte Suhajda Mária 25 éves cselédleányt, aki balkarján és kezefején szenvedett súlyosabb sérüléseket. A leányt beszállították a közkór­házba. A Széchenyi-Társulat ülése. A Szé­chenyi Társulat márcz. hó 29-én lefolyt igaz­gatósági gyűlésén Árkay Kálmán országos alelnök a kulturegyesületek tömörüléséről szóló indítványt hozta javaslatba, utalván arra, hogy a vidéki közművelődési egyesületek csak kö­zös működés és egyöntetű irányítás mellett valósíthatják meg czélzataikat, mint a germán Schulverein, a mely a német nemzeti egység megterentésében oroszlánrészt vett ki. Nálunk egységes vezetés híján a nemzetiségi vidékeken működő közmivelődési egyesületek nem a nemzeti egység megteremtésén dolgoznak, de egyenesen a nemzetiségeket erősitik meg. Szükség volna ifjúsági egyesületekre is. — Ezután Bodnár György kir. tanfelügyelő adta elő reflexióit az országos alelnök indítványára, kifejtvén, hogy különösen itt nálunk a hol például a Kővárvidéken egy egész országrészt hódítottak el a nemzetiségek a magyarságtól, egyelőre keresztűlvíhetetlen a pusztán a ma­gyarság fölényét megteremtő működés, mert itt előbb tényleg a nemzetiségivé átváltozott területet kell vissza magyarosítani. A mi az if­júsági egyesületeket illeti e téren, ott a hol állami iskolák vannak, már sikerült keresztül vinni a további tanítást, sajnos azonban, hogy a felekezeti iskolák egyáltalában nem hajlandók az ilyen irányú áldozatkészségre. Mindenekben pártolja egyébként az egyesülés, együttműkö­dés és irányítás keresztülvitelét. Szerkesztőségi hírek. Dr. Biki Andor helyébe az „Északkelet“ munkatársa Vajthó Lajos lett, úgyszintén Duszik Lajos is belépett az „Északkelet“ szerkesztőségébe. — A „Sza­mos“ főszerkesztője dr. Shik Elemér lett. — Az uj református prédikátor, dr. Kovács István „Egyházi Hiradó“ czim alatt minden hó 1-én megjelenő egyházi lapot indított. Házasságok. Dr. Rácz Miklós szatmári ügyvéd egybekelt Feldmann Ilonkával Nagy­szőlősön. — Szentgyörgyi Elek nagykárolyi rendőrségi hivatalnok házasságra lépett Szat- máron Majáik Matilddal. A szaru és csontáru gyár r.-t. ké­rése. A másfélévé alakult fésügyár üzeme és gyártelepe kibővítésére, amely esetben 100 munkást foglalkoztatna, azzal a kéréssel fordult a városhoz, hogy 3 hold ingyen tel­ket, 15 évi községi adó- és kövezeűám-men- tességet, 5 éven át napi 300 hectovatt ingyen villamos áramot és 5 éven át évi 3000 korona városi subventiót kapjon. A gyártelep ilyen ajánlatokat már kapott Arad és Belgrád ré­széről, ha odatelepednék. Mindenesetre jelen­tős anyagi haszon származnék a városra, ha egy számottevő külföldi exporttal dolgozó gyártelep, amelynek fejlődése évről-évre ro­hamosabb, gyökerezik meg nálunk és e czél- ból érdemes anyagi áldozatokat is hozni. Hisszük, hogy a gyár kérésével komolyan foglalkozik képviselőtestületünk és a kezdő telepet méltányos segítségben részesíteni is fogja. Közgyűlés. A „Magyarországi Munká­sok Rokkant- és Nyugdij-Egylete Szatmár- Németi Fiókpénztára“ április hó 9-én délelőtt 11 órakor a Városháza nagy tanácstermében rendes évi közgyűlést tart a következő tárgy- sorozattal: 1. A fiókpénztári választmány je­lentése az elmúlt évről és a fölmentvény megadása. 2. A központi évi jelentés és napi­rend előterjesztése. 3. Fiókpénztári küldöttek megválasztása. 4. Netaláni indítványok. A szatmári ref. egyház tanácsa szombaton ülést tartott, amelyen foglalkozott az Uray Géza halálával megüresedett fő­gondnoki állás betöltésével. A választás határ­idejéül 1911. évi április hó 9-ikét tűzte ki. Gazdagyülés. A „Szatmármegyei Gaz­dasági Egyesület“ márczius hó 29-én választ­mányi és közgyűlést tartott. Mindkét gyűlés­nek főtárgya volt a múlt évi zárszámadás letárgyalása. A gyűléseken dr. Böszörményi Emil meleg szavakkal emlékezett meg Uray Géza elhunytéról, s indítványozta, hogy a közgyűlés az elhunytnak érdemeit jegyző­könyvileg örökítse meg és a gyászbaborult családhoz részvétátiratot intézzen. A múlt évi zárszámadást a gyűlés tudomásul vette és a felmentvényt megadta. Az egyesület vagyona 1911. évi január hó 1-én 25,191 ko­rona, vagyonszaporulat 1,723’69 korona. Az egyesület tagjainak száma 607. Uj ügyvéd. Dr. Nagy Vincze az ügy­védi vizsgát Budapesten letette. Szatmárvármegye népessége. A nép- számlálás eredményei szerint vármegyénk népessége ma 351030 lélek, tiz év előtt 340-680 a szaporodás tehát 20'341, vagyis 6 százalék. — Szatmár város lakosságával tehát — a mely 34 ezer — vármegyénk lakossága majdnem 400.000. Az ököritói segélyakczió. Az ökö- ritói segélykiosztó-bizottság a kiosztás befe­jeztével összeállította a munkálat utólagos kimutatását. Segélyt kapott Ököritón össze­sen 158 család. Kiosztottak 105.190 korona 80 fillért. A 107.000 koronából iönmaradt összeget hozzácsatoltak ahhoz a 9000 koro­nához, amelyet az újonnan jelentkezett, vagy még újabb segélyre szoruló károsultak között fognak kiosztani. A kiosztott 105 ezer koro­nából az ököritói szövetkezetbe összesen 13.000 koronát tettek betétként a segélye­zettek. Drágább lesz az önkéntesség. A saját költségükön szolgáló egyéves önkénte­sek által lerovandó különbözeti illetéket fel­emelték. Az ellátási zsolddal együtt 312 ko­rona lesz az eddigi 240 koronával szemben, a ruha 121 K (90 K), kézi felszerelés 16 K (12 K), a fegyverek s azok javítása 7 K (6 K). A lovasságnál és tüzérségnél egy egy kölcsönzött ló után 657 K lesz fizetendő 480 korona helyett, a lószerszámért fizetni kell a lovasságnál 32 koronát, a tüzérségnél 29 koronát, az eddigi 24 korona helyett. Nőegyleti kiadás február hóról. Árvaházra 144 korona 16 fillér. Havi segé­lyekre. .177 korona. Rögtöni segélyek 33 ko­rona. Összesen 354 korona 16 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom