Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-03-08 / 10. szám

6 „HETI SZEMLE Szatmár, 1911. márczius 8. Magyarok, itthon maradottak, Kuczng Balázsok, Károlyi Sándorok békét kőiének a tokossal. Megalkud­tak a becsületre és a hiven maradt kuruczok életére, vérére. A majtényi páston lerakták a fegyert. Szép kövér földjén megoszto- zának. Aranyát, ezüstjét elbirtoko- lák. És törvényt hozának, hogy — áruló volt . . .- Igriczek, poéták, iskolames­terek, magyarok, kik emlókezők vagytok, sirván-sirhatunk, mikor idézzük emlékét a nagy Fejedelem­nek, ő szomorú utjának. Jaj, Rákóczi, Bercsényi, Vitéz magyarok vezéri, Bezerédi! Hová lettek magyar népnek Élő tüköri ? . . . Személyi hir. Főpásztorunk hétfőn reg­gel hosszabb időre Budapestre utazott, a Csá­szárfürdőbe. Nagybeteg főpap. Mint mély részvét­tel értesülünk, dr. Kádár Ambrus praelatus-ka- nonok nagybetegen fekszik lakásán. Kivánjuk, hogy a közszeretetben álló, áldott jólelkű főpap minél előbb felgyógyuljon betegségéből. Nemeslelkü adomány. Püspökünk a gyöngyi (Szakasz filiája) templomnak egy szép oltárképet ajándékozott 392 K értékben, ezen­kívül 400 K-át adományozott a templom belső felszerelésére. A kath. kaszinó közgyűlése. Vasár­d. u. fél öt órakor tartotta a kath. kaszinó 37. évi rendes közgyűlését. A közgyűlésen Hehelein Károly praelatus-kanonok elnökölt, aki elnöki megnyitójában rövid, de annál ha­tásosabb szavakban mutatott rá a katholikus tömörülés szükségességére most, midőn meg­döbbentő elszántsággal támadják mindazt, a mi keresztény, és a kereszténység alapjait akarják felforgatni. — Az elnöki megnyitó után Kertész Pál olvasta fel titkári jelentését foglalkozva a kaszinó múlt évi történetével, különösen az építkezés kérdésével, mely dr. Wolkenberg Alajos egyházi alelnök kezében biztosan halad a megvalósulás felé. — A pénztáros, számvizsgáló bizottság és könyv­táros jelentéseinek tudomásul vétele után dr. Kováts Gyula, a kijelölő bizottság elnökének javaslatára következőképen alakították meg a tisztikart és választmányt. Alelnökök : dr. Wolkenberg Alajos és dr. Haraszthy Béla. Kertészffy Gábor, a kaszinónak legrégibb és egyik legkiválóbb tisztviselője 20 évi páratlanul buzgó és tevékeny munkásság után állásáról lemondott. A közgyűlés a kijelölő bizottság in­dítványára érdemei elismeréséül őt a kaszinó örökös tiszteletbeli világi alelnökévé választotta. Elhatározta, hogy érdemeit jegyzőkönyvileg megörökiti és erről őt jegyzőkönyvi kivonat­ban értesíti. Titkár lett: Kertész Pál, ügyész dr. Sereghy Béla, könyvtáros: dr. Merker Márton, pénztáros Hoffmann József, háznagy ifj. Szűcs János. A számvizsgáló bizottság tagjai: Lovász Győző, Kanovich László, Bod­nár Alajos, Juhász József és Weszelovszky Béla. A választmány tagjai: Bárdóly Ferdi- nánd, Dunay Sándor, Fásztusz Elek, Fechtel János dr., Fölkel Béla, Fürst Viktor, Gönczy Antal, Göbl Alajos dr., Haller Ferenc, Hubán Gyula, Jaklovics György, Jankovics János, Jékey Károly, Kelemen Antal, dr. Kováts Gyula, Kőrösmezey Antal, Léber Antal, Mertz István, Molnár Mihály, Nyisztor Já­nos, Orosz Alajos, Polyánszky Miklós, Rat- kovszki Pál, Riedl Gyula, Rozgonyi Viktor, Róth Gyula, Scheffer Sándor, Szaru kán Zol­tán, Székely József, Tóthfalussy Dániel. A választások megejtése után Hehelein Károly elnök köszönet mondott a kijelölő bizottság­nak fáradságáért, dr. Wolkenberg Alajos kö­szönetét mondott praelatus-elnöknek a köz­gyűlésnek bölcs és tapintatos vezetéséért, a mire a közgyűlés az elnök éltetése mellett véget ért. Nőegyleti kimutatás február hónapról. Árvaházra 147'64 K, szegények havi segélye­zésére 179 K, rögtöni segélyekre 33 K, össze­sen 349-64 K. A Függetlenségi 48-as párt uj el­nöke. A szatmárvármegyei függetlenségi és 48-as párt szervező és tisztújító közgyűlésén Madarassy Dezső ajánlatára az elhalt Luby Géza helyére pártelnöknek dr. Falussy Ár­pádot egyhangú lelkesedéssel pártelnöknek választották, ki az elnöki széket elfoglalva, hosszabb beszédben fejtette ki a független­ségi- és 48-as párt hivatását; mely után a megjelent párttagok nevében Jékey Zsigmond szólott biztosítván az elnököt támogatásuk­ról. Tóth Móricz pedig lelkes beszéddel él­tette a megjelent függetlenségi polgárokat. Ügyvezető alelnökök lettek : Luby Béla és Tóth Móricz. Ezenkívül megválasztották a tisztikart. Végül elfogadták a párt újjá szer­vezését magában foglaló alapszabályokat. Márczius 15. A szabadság nagy ünné- pére már készülődnek iskoláink. Mint hirt vet­tünk, nagyobbszabásu ünnepséget rendez a kir. kath. és reform, főgimnázium, a kath. tanító­képző, a ref. felsőbb leányiskola, a kereskedelmi iskola tanulóifjúsága. A Kölcsey-kör ünnepélyén a beszédet Südy Tibor dr., a németi Polgári Társaskör ünnepén pedig Duszik Lajos ev. lelkész mondja. Népház Szatmáron. A városi törvény- hatóság a kültelki gazdakörnek telekhelyet ado­mányozott egy népház létesitése czéljaira. A gazdakör mielőbb felépíteni kivánja a népházat s e czélból küldöttséget meneszt a földmivelés- ügyi- és kultusz-miniszterhez építési segély ké­réséért. Megüresedett állás. A polgármester márczius 10-i lejárattal pályázatot hirdet egy II. oszt. irnoki állásra, a melynek javadalma 1200 korona évi fizetés és 300 korona lakbér. Megszűnt omnibusz-közlekedés. A pár hónapon át döczögve szereplő omnibuszok nem csilingelnek többé. Az ósdi közlekedési esz­közön kifogott.az utczák sártengere és kövezete, most aztán a megérdemelt nyugalomba vonul­tak a kiérdemesült kocsik és lovak. Csodáljuk, hogy a mig kisebb városokban automobil-válla­latok alakultak, nálunk még nem akadt élelmes üzleti vállalkozó a társas közlekedés modernebb formájának megvalósirására. . Kamarazene-hangverseny. Csütörtö­kön V26 kor Hermann László és Bendiner Nán­dor ötödik kamarazene estéjüket rendezik a Városháza nagytermében. Az estén szerepelni fog Bendiner Heddy, a Király-szinház primadon­nája, a ki a Czigányszerelemből, Manómból, Toscá-ból, Lohengrin-ből fog részleteket éne­kelni. Jegyek 4, 3 és 2 koronájával válthatók Ragályi üzletében. Választók összeírása. A középponti választmány már megalakította a választókat összeíró küldöttséget, melynek elnökéül Litteczky Endrét, tagjaiul Ferencet Ágostont és dr. Pap Zoltánt választotta meg s elrendelte az össze- irási munkálatoknak márczius 6-ikától 25 ikéig terjedő idő alatti végrehajtását. Az összeíró küldöttség ünnep és vasárnapok, valamint a keddi és pénteki napok kivételével naponkint reggel 9 órától déli 12-ig és délután 3 tói 5 óráig a városháza tanácstermében végzi mun­kálatát, mely időben a választói jogosultsággal biró polgárok a fölvétel iránt személyesen vagy Írásban jelentkezhetnek jogosultságukat igazoló okmányaik bemutatása mellett. Az országos sajtóvasárnap ered­ménye. Mint ismeretes, a Kath. Sajtóegye­sület által a püspöki kartól kérelmezett saj­tóvasárnapi gyűjtés csak az elmúlt 1910. év­ben lett országossá, amikor is az összes magyar katholikus főpásztorok és egy gör. kath. püspök is elrendelték egyházmegyéik területén a sajtóvasárnapi gyűjtést. Ennek az első országos gyűjtésnek eredményei im­már befolytak a központhoz, s azokról a Kath. Sajóegyesület az alábbi kimutatást teszi közzé. A gyűjtés ezidón 20 egyházme­gyében volt elrendelve és összesen 63,443 K. 56 fillért eredményezett. Ebből az összegből az egyes egyházmegyei hatóságok a saját területükön megjelenő kath. sajtóorgánumok fejlesztésére a központ ho z j irulásával 13,265 K. 39 fillért helyeztek levonásba. A Kath. Sajtóegyesületnek tehát 50,178 K. 17 fillér jutott. Á gyüroölcsözőleg elhelyezett sajtóalap javára az egyházmegyei hatóságok tőkésíteni rendeltek ebből 5551 K. 54 fillért. A gyűj­tött összeg nagyságát véve alapul, az egy­házmegyék a következő sorrendben követik egymást: 1. a pécsi egyházmegye 15,210 K, 07 fillérrel: ehhez az összeghez gr. Zichy Gyula püspök egymaga 10,000 K.-val járult hozzá; 2. az esztergomi főegyházmegye 8252 K. 10 fillérrel; 3. a Csanádi egyházmegye 5614 K. 40 fillérrel ; 4. a szombat,idyi egy­házmegye 4069 K. 15 fillérei ; 5. az erdélyi egyházmegye 3657 K, 65 fillérrel; ez az összeg azonban az egyházmegyében két egymásu­tán következő évben megtartott sajtóvasár- napi gyűjtés eredménye; 6. a kassai egy­házmegye 3503 K.-val; 7. a szepesi egyház­megye 2741 K. 39 fillérrel: miként az erdé­lyi egyházmegye, a szepesi is két évi gyűj­tését küldte be ez öszszegben egy év alatt; 8. a győri egyházmegye 2467 K. 24 fillér­rel ; 9. a váczi egyházmegye 2292 K. 40 fil­lérrel ; 10. a veszprémi egyházmegye 2258 K. 23 fillérrel ; 11. a munkácsi gör. kath. egy­házmegye eddig 2131 K. 94 fillérrel: ehelyütt a gyűjtött összegek beszolgáltatása még folyamatban van; 12. a székesfehérvári egy­házmegye 2054 K. 30 fillérrel; 13 az egri főegyházmegye 5002 K.-val; 14. a nagyváradi latin szertartásu egyházmegye 1622 K.-val; a beszterczebányai egyházmegye 1489 K. 59 fillérrel; 17. a rozsnyói egyházmegye 1125 K. 77 fillérrel: 19. a panonhalmi bencés egyház­megye 400 K.-val. A nyitrai egyházmegye, különös tekintettel a tót nyelvű kath. sajtóra a saját kezelésében gyümölcsözteti a sajtó­vasárnapi gyűjtés eredményét. Halálozások. Bzücs Mihályné Balogh Zsuzsánna 68 éves korában meghalt. Az el­hunytban Szűcs József kereskedő édesanyját, Vuja János kereskedő pedig az anyósát gyászolja. — Fogarassy István helybeli mé­szárosmester felesége rövid kínos szenvedés után 26 éves korában meghalt. Rablógarázdálkodás a Lajtán. Sop­ron megye törvényhatóságától a napokban siralmas panasz érkezett vármegyénkhez. A panaszban elmondják, hogy a Lajta vizét osztrák területen el akarjak vezetni és ipari célokra akarják felhasználni. A Lajta elveze­tése által az egész környéket valóságos ka­tasztrófa érheti. A geológusok nyilatkozata alapján elvezetés esetén a Lajta vidékén a talajvíz sülyedni fog, a kutak kiszáradnak s a föld termőképessége a lehető legalacso­nyabb fokra sülyed. Az osztrákok már három ízben vezettek el a Lajtából és ezáltal is jelentékeny károkat idéztek elő. Sopron megye törvényhatósága az újabb merénylet ellen az egész ország titakozását akarja ki­hívni. Arra kéri vármegyénket is, hogy az Aki igazán finom, kényel­mes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akap vásárolni, az forduljon bizalommal Yuja Jánost« Szatmár, Deák-tér ■ (Keresztes András-féle ház), m aki dúsan felszerelt czipő-raktárában csakis valódi finom bőrből a már is vi­lághírű hazai gyárakban készült ozipö- ket és csizmákat nagyon is verseny- képes árakban hozza forgalomba és üzletéből minden olcsóbbrendü készít­ményt, a szokásos bőr- es talputánzato­kat teljesen kiküszöbölte, s akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. Kívánatra mérték után bármilyen ki­vitelű ozipök és csizmák is készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom