Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-12-06 / 49. szám

, 3911. deczember 6. „HETI SZEMLE- gyorstehervonat és a szerencsétlen •iy jobb lábát teljesen összemorzsolta. Láng Mária csak úgy volt megmenthető az életnek, hogy sérült lábát amputálták. Munkács bajai. Ily czimen múlt szá­munkban jeleztük, hogy Munkács közigazga­tása a beregi alispán erélyes beavatkozására nagy tisztogatáson ment keresztül. Lemondott és lemondatott eddig 13 városi tisztviselő és igy most 13 megüresedett állást fog Mun­kács város jövő hónapi közgyűlése betölteni. Ez állások betöltésénél a képviselőtestületre nagy feladat vár. Ettől függ ugyanis a város jövő képe, s ettől függ, hogy vájjon van-e a képv. testületnek elég ereje az uj rendszer megteremtéséhez. Iskolalátogatás a rom. kath. püspöki fiú- népiskolában A helybeli rom. kath. is­kolaszék legutóbb tartott gyűlésén állapította meg az 1911—12. tanévre a katholikus nép­iskolákra vonatkozó rendszabály 33. §-a alap­ján az iskolalátogatás sorrendjét. Miután a tanév november havában dr. Antal Sándor, Morvái .János, Wallon Lajos és Jankovics János iskolaszéki tagok látoga ták az iskolát, a többi hónapokra az iskolalátogatás sor­rendje a következő: Deczember hó első fe­lében Szarukán Zoltán és dr. Lehotzky Já­nos; deczember hó második felében Ker- tészífy Gábor és Molnár Mihály; 1912. jan. első felében dr. Lehotzky János és Lengyel Imre; január második felében Páskuj Imre és dr. Fejes István; február hó első felében Jankovics János és Wallon Lajos; február második felében dr. Antal Sándor és Szaru­kán Zoltán; márczius első felében dr. Le- liotzky János és Lengyel Imre; márczius második felében Kertészffy Gábor és Páskuj Imre; április első felében dr. Fejes István és Jankovics János; április hó második fe­lében Walkovics János és Molnár Mihály; május hó első felében Morvái János és Wal­lon Lajos; május hó második felében dr. Antal Sándor és Jankovics János; végül junius hó I. felében Páskuj Imre és Molnár Mihály. Óvónői áthelyezés. Lengyel Mária galambosi állami óvónő hasonló minőségben Ilosvára helyeztetett át. A bezárt népiskolák megnyitása. Nagybányán a járvány ugyan még nem szűnt meg teljesen, de az egészségügyi viszonyok annyira megjavultak, hogy most már a taní­tás decz. 1 tői megkezdődött. — Nagyká­rolyban pedig, mivel a veszedelmes gyermek­járvány már megszűnt, az alispán az iskolai hatóságokhoz megkeresést intézett, amelyben f. hó 3-án megnyitotta az összes népiskolá­kat az óvodák kivételével. A ragály és a könyvtár A vall. és közokt. minisztérium a ragályos betegségek terjedésének megakadályozása végett elren­delte, hogy ott, ahol valamely ragályos be­tegség kitört, az ifj. könyvtár használata a járvány tartamára felfíiggesztessék; — amely családban pedig a járványos betegség kons- tatáltatott az ifj. könyvtárból kivett kölcsön- könyvek visszahozataluk előtt, a tisztiorvos közbejöttével, megfelelő módon fertőtleni- tendők. A tanitói fizetésrondezés, A Tanítók Országos Szövetsége elnökét a közoktatás- ügyi minisztériumban annak kijelentésére hatalmazták föl, hogy a pénzügyminiszter által jelzett és az állami tisztviselőknek meg­ígért drágasági pótlékban, 1911. január 1-től visszamenőleg az állami tanítók is részesül­nek, azonban csak a legalább két gyermek­kel megáldott családapák számíthatnak rá. l)j iskolák Máramarosban. Mára- marosban a jövő 1912. évben .a következő községekben fognak felállittatni iskolák: Alsószelistyén, Batizán, Brében, Gernyesen, Kaszómezőn, Keselymezőn, Kricsfalván, Sán- dorfalván, Taraczujfaluban, 2—2, Tiszabog- ^ányban 3, Darván, Nyágován és Váncsfal­1—1 tanerővel. Uj kath. ifjúsági egyesületek. Má­rokpapiban és Beregsurányban kath. ifjúsági egyesület alakult Alapszabályaikat az egy­házmegyei hatóság már jóváhagyta; a mi niszteri megerősítés is rövid időn belül várható. Aki szép és olcsó ajándékot óhajt vásárolni, az menjen el a színházzal szemben levő óra és ékszer üzletbe, mert ott találja a legdusabb választékokat valódi arany és ezüst ékszerekben, úgy­szintén valódi ezüst és ehinai ezüst, dísz­tárgyak, mindennemű zseb- és fali órák­ban. Tisztelettel özv. KEPES O Á VED NÉ Szatmár, a színházzal szemben. n Ahova feljárni is bajos ... A sikárlói legmagasabb hegyen termett kitűnő sikárlói bor egy félliteres butelia az üzletben idei 20, tavalyi 30 krajczár. Saját töltésű 4 éves sikárlói pecsenye-bor „Hungária gyöngye“ czimen egy butelia 50 krajczár. Házhoz vive sikárlói bor egy félliteres buteliában idei 16, tavalyi 20 krajczár. Pecsenye-bor egy féllite­res butelliában 25 kr. (ve.) Egy igazi művész-ember mutatta meg értékeit az elmúlt héten, a melyet szín­házunk javarészt a komoly múzsának szentelt. „A kis gróf“-on, „Az ezred apjá“-n kívül ugyanis színre került Schönherr drámája, a „Hit és haza“, Molnárnák Ördög“-je és egy színmű „A valéni nász“. Őszinte örömmel vettük észre, hogy a társulat java erőit a drámai szereplők közt ta­láljuk föl. Vagy jobban mondva oly suggeráló erő lakozik Fehér Gyulában, hogy ez a kiváló színész a maga lenyűgöző súlyával, a belőle áradó, felsőbbségesen absolut művészettel stig- matizálja a többi szereplőt is és viszi magával fölfelé, a hol már elfelejtünk színpadot, játékot, diszletet, csak érezzük, hogy találkoztunk vala­mivel, a mi nem egy estén él kérész elmúlással. Mert művészet Fehér Gyula művészetét megkisebbitenők, ha összehasonlitgatásokkal magyaráznék. Egyé­niség. Más és elütő mindenkitől. Megvan a maga látószöge és ereje abban mutatkozik, hogy abban a pillanatban, a mikor nézzük őt, vagy inkább: éljük őt, — igaznak, egyedülvaló igaznak látjuk mi is, a mit ő lát. Nem gondolkozunk másként. Nem érzünk másként. A psychét mennyire szét kellett boncol­nia, bonyodalmaiba, mélységeibe és világába •mennyire be kellett látnia, míg a legnagyobbra eljutott: megmutatására annak, hogy az ö lá­tása az igaz. Ez a színész ismeri a psyche anatómiáját. Sokszor szét kellett már szednie és összeraknia. Kellett, hogy dolgozzék lélekverej- tékezéssel a legnehezebben: obiectivnek lenni, elválasztani az „én“-í, megsemmisíteni magát és — csak a művésztől megszerezhető — perspec- tivában szemlélni azt a másik „én“-t — szere­pének alakját — a melyet visszaadni, hűen megteremteni csak a maga megyilkolása árán lehet. Ezt megéreztük ezen a művész emberen. Egy mozdulatából, szemének egyetlen villaná­sából, árnyaló hangjának színeváltozásából ki- hallatszik az az énvesztő, szivvéren kicsikart tragikus győzelem, a melyet a futó idő művészé­nek : a színésznek kell megvívnia, ha a hitvány játék helyett a nagy valóságot: az életet akarja megmutatni. Kár, hogy kincses erejéhez méltó dara­bokban nem szerepelhetett. Egy esetlen, gyarló színmű: „A valéni nász“ ; a divatizlés üres szójátékaival fecsegő és csak a sekélyes agya­kat megkápráztató Molnár Ferenc „Ördöge“-e, ez a Wilde Oszkár nyegleségeit utánzó és má­soló, fölszínesen mélységtelen darab; és egy tendentiosus dráma „A hit és haza“ foglalták le többre termett művészetét. Schönherr darabjától hire miatt is — sokat vártunk. A legnagyobb művésznek való föladat megfesteni a vallási harcok izgalmas korát, a melyben egy lélek sem lehet mozdulatlanul közömbös. Micsoda izzó kor ez ! A legszélső­ségesebb ellentétek csapnak össze ; elvek, gon­dolatok a harcvonalban — és emberek. Szen­vedély és meggyőződés, fanatismus és hit ka­varognak és keverednek. Lobog a rajongás gyűlölete, imádkozik a szeretet, argumentumokat keres az ész. És vergődik a szív. Mert az igazság keresésében szinte megvonaglik a ré­mülettől : mi lesz, ha nem az ő hite az igazság ? Itt az örök életről van szó. Ott örvénylik előtte feketén, ha tévedett: a kárhozat. Ezek a vívódó, kinpadra vont lelkek a magok mély, kételke­déstől vájt sebükkel, a töprengés kárhozatában gyötrődve, belerajzolva ez izgatóan érdekes korba eddig csak Meyer „Jenatsch Györgyiében kaptak művészi szint. Schönherr nem művész. Célzattal dolgo­zik, úgy látszik, a „Los von Rom“ mozgalom harcosa. Agitator és nem drámairó. Különben agitátornak is gyönge. Nem is értjük, miért vert föl akkora port ez a kicsinyes és nem a vallási harcok korának megkapó erejű levegőjét megéreztető iránydarab. Hogy valamit szóljunk a többi szereplőről is, a kik elvesztek Fehér Gyula kimagaslóan értékes alakításai mellett, Szőke Sándort, Ra- dócz Ferit, Baróti Jenőt és Roos Jenőt említjük tudatos alakításaikért. Z. Hahnel Aranka játé­kában sok a modorosság, meg a pathos; az igazság erejéig egyszer sem jutott el. — Az ope- rette-ekben hogy nagy sikert arattak Dénes Ella és H. Bállá Mariska, talán mondanunk sem kell. Heti műsor: Szerdán és csütörtökön „A papa“. Pénteken délután „Eszemadta“. — Este „ Komédiásgyerek “. Szombaton „Komédiásgyerek“. Vasárnap délután „Luxenburg grófja“. — Este „A kis gróf“. IRODALOM Harsányi uj könyve. A „Napi témák, örök problémák“ lapunkban közölt sorozata könyvalakban is megjelent Sassy Attilának művészi czimlaprajzával. Vert arany ez a könyv, mély gondolatok és miivész-látások egész árja. Ismertetését másszor adjuk, most csak azt jelezzük, hogy könyvárusi forga­lomba nem került, csak 40 számozott és aláirt példány szerezhető meg belőle. A ki­váló gonddal kiállított könyv ára 5 K. Meg­rendelhető a Pázmány-sajtóban Szatmáron. A zsidókérdés Magyarországon. Lapunk olvasói előtt ismeretes a keresztény Magyarország eszméjének törhetetlen har- czosa: id. Egan Lajos. Tisztán látó elméje oldozgatja a jelen zűrzavarainak csomóját. Ott találja a nemzetpusztitó áramlatok okát a zsidókérdésben. Félelem nélkül, nyíltan és egyúttal pártatlan obiectivitással tesz nagy szolgálatot e törzsökös magyarrá lett nemes ir hazájának, a mikor bevilágít a kényes kérdés mélyeibe. Kevés könyv van, a melyet annyi okulással használhatunk, mint Egan könyvét. Nem nélkülözheti senki, a ki a jelen szociális kérdései iránt érdeklődik. És kinek nem kell érdeklődnie ? A legmelegebben ajánljuk e könyvet különösen a papságnak és tanitóságnak. Ara 2 K. Megrendelhető id. Egan Lajosnál Budapest, Üllői ut 89. sz. II. 1. A Magyar Figyelő most megjelent 22 számában gróf Tisza István “Nemzet és társadalom“ czimen magyarázza a nemzeti egyéniség felismerésének tudományos felada­tait. Villecz János Görgey Artúrról és Hornyánszky Gyula a „Radikalizmus“-ról ir. Szabó Endre „Adatok a pánszlávizmus tör­ténetéhez“ dolgozatában e mindig aktuális kér­déshez szól. A szépirodalmi részben Móricz Zsigmond novelláját „Ki a tanyára“ találjuk, Előfizetési ára negyedévre 6 korona. Kiadó- hivatal Budapest VI. Andrássy-ut 10. ISKOLA

Next

/
Oldalképek
Tartalom