Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-24 / 52. szám
„HETI SZEMLE- . ^ Y KARÁCSONYI VÁSÁR!! ~mm jó gyermekek és felnőttek Jézuskája Ragályinál Szatmár, Deák-tér 8. város választói, miért indítványozta az ő képviselőjük azt, hogy az iskolából ki kell tiltani a vallásos oktatást. Erre a magyar társadalom józan részéről csak az lehet a felelet: Ki a szabadkőművesekkel a parlamentből és az iskolából! ahol az ő destruktiv zsidós eszméjük terjedésére semmi szükség, mellyel szándékosan meghamisítják történelmünket is szabadkőműves szellemben, mert nemzeti történelmünk, úgy ahogy az eddig megírva és tanítva volt, nekik czélszerütlen. Miklóssy szerint előbb levakarják nemzeti intézményeink ősi patináját, rombolva túrják föl nemzeti életünk ezeréves múltját és ezután eszelős módjára kérdik, váljon mit is csináljanak ? mert egy megnyugtató végczélt maguk sem fedeztek fel idáig. Rombolásuknak sok eszköze közé számítható a nemzetiségi kérdés, melyet ők tisztán a mi kárunkra szerelnek. Nagy világhumanizmus fejtegetésével a nemzetiségiek ezeréves elnyomásáról beszélnek a páholyban, rágalmat és hazugságot szórván a magyar nemzet felé annyit, amennyit a kifiezamodott agyú zsidó szabadkőművesség csak kigon dőlni képes, holott mindenki jól tudja, hogy sehol a világon a nemzetiségek annyi szabadságot nem élveznek, mint itten. Daczára annak, hogy alapszabályaik tiltják a vallás és a politikai kérdések tárgyalását, napirenden van ott a vallás elleni háborgás és a politizálás, az egyházpolitikai kérdések bőven tárgyaltatnak ott. A Martinovics páholy főmestere 1911. febr. 3 án tartott beszédében azt mondta: hogy „a szabadkőműveseknek kötelességük a magyar politika minden nagy kérdésében konkrét és pontos propozicziókkal előállni és egyik legelső és legfontosabb feladata: a magyar radikális politika programjának részletes kidolgozása,“ persze szabadkőműves szellemben. Hát ezzel a szellemmel ily módon hivatalos források utján megismerkedni, itt az ideje a parlamenthez terjesztendő feliratok utján a kormányt sürgetni, hogy tegye meg kötelességét és tegye már rá a lakatot arra a nemzetrontó sötét kamara ajtajára. Városi közgyűlés. Mivel az 1912. évi költségvetés a városi főszámvevő időközi nyugalomba vonulása és nyomdai akadályok miatt a deczemberi közgyűlésen letárgyalható nem volt, e tárggyal f. hó 21-én tartott rendkívüli közgyűlésén foglalkozott Szatmár-Németi város törvényhatósága. A közgyűlésen Vajay Károly polgármester elnökölt, a költségvetést Litteczky István főszámvevő-helyettes ismertette. Főbb vonásaiban annak idején ismertettük a költségvetést. Azért most elégségesnek tartjuk annak megismétlését, hogy a jövő évi összes kiadások 3,700.490 korona 77 fillérben, az összes bevételek 3,378.490 korona 77 fillérben vannak előirányozva. Az igy mutatkozó 322.000 korona hiány fedezésére a múlt évi 66°/o pótadónak 70%-ra való felemelése válik szükségessé. A költségvetés letárgyalása simán ment. Dr. Tanódy Endre, dr. Keresztszeghy Lajos, Bakcsy Gergely és dr. Fejes István bizottsági tagok kértek felvilágosítást egyik-másik nem egészen preczi- zirozott tételről, de a polgármester és a helyettes főszámvevő megnyugtató válása után változatlanul elfogadta a közgyűlés a költségelőirányzatot. Tanódy Endre dr. felszólalására a jövőre nézve kívánatosnak mondotta a közgyűlés, hogy a kiadásrovat I. címében foglalt „Hivatalos előlegek“ részletesen jelöltessenek meg. Ugyancsak Tanódy Endre indítványára ment határozatba, hogyha a meghatározott czélra szolgáló alapok valamilyen nyomós oknál fogva ideiglenesen elvonatnak eredeti rendeltetésüktől, ezen alapoknak hovaforditásáról ne csupán a zárszámadásban, mint eddig történt, hanem már a költségelőirányzatban történjék tüzetes beszámolás. Rövid szünet után hitelesítették a közgyűlés jegyzőkönyvét. Politikai jegyzetek. Az általános választói jog kérdése tagadhatatlanul egész közéletünk homlokterében áll. Nemcsak a napi és időszaki sajtónak állandó tárgtya ez a kérdés, hanem ez irányítja a politikai élet, a parlamenti pártok és vezető emberek minden akcióját, a szociáldemokraták szövetkezését a Justh párttal épen úgy, mint Tisza Istvánnak „gondolkozás nélkül“ való meghajlását a bécsi követelések előtt. Hogy ez az erőösszemérés az általános választói jog hívei és ellenzői között mennyit ér, mennyi időre tudja feltartóztatni a haladás szemmel látható menetét, az hamarosan, pár év alatt el fog dőlni. Ami hitünk szerint ez az eredmény nálunk is a demokratikus, a szociális irány diadalát fogja jelenteni. Előre tiltakozunk azon törekvések ellen, amelyek a katolikusokat, a magyar katolicizmust ismét a rnaradiság, a kiváltságok szekere elé szeretnék fogni. Tiltakozásunk annál indokoltabb, mert épen az elmúlt héten hozta nyivánosság- ra a katolikus közvélemény leghi- vatottabb tolmácsa, a Katolikus Népszövetség a maga választójogi program inját, amelyben nyíltan, határozottan az általános egyenlő választói jog mellett foglalt állast. Őszinte örömmel fogadtuk ezt az állásfoglalást, amely föltétlenül szükséges, a legnagyobb mértékben időszerű és egyedül méltó a Katolikus Nép- szövetség nevéhez. Elég baj az nekünk, hogy törekvéseinket évszázadokon át szinte elválaszthatatlanul oda tudták kapcsolni a nemzetietlen aulikusság, majd a modern és fejlődést gátló feudalizmus ügyéhez. A nagy szoczialis küzdelmek előestéjén le kell dobálnunk mind az efajta kölönczöket. A jó irányú, az igazságos szocziálizmus programúja sehol világosabban kifejtve nincs, mint az evangéliumban, amelynek szelleme a leghathatósabb ellenmérge az emberi egyenlőség elnyomásának, a kiváltságoknak és jogban való megrövidítéseknek. Minden olyan törekvés, mely ka- tholikusjelszavakkal, katholikus intézmények segítségével akar bennünket eltántorítani a jogok kiterjesztésének igazságos mozgalmától, visszaél a katholikus jelszavakkal és intézményekkel s a múlt azon szégyelni való jeleneteit akarja felújítani, amikor az egyházat lakájszolgálatokra akarták lealacsonyítani a kiváltságosak, a gazdagok és jószivii adakozók érdekében. * A most lezajlott horvát képviselőválasztások visszaidézik emlékezetünkbe az 1910. év tavaszát. Akkor Khuen, a magyar To- masics, épen úgy törte kerékbe a politikai morált Magyarországon, mint ahogy tette azt most Toma- sics, a horvát Khuen, Horvátországban. Csendőrszurony, pénz, pálinka, hivatalos basáskodás vitték a prímet itt is. Mártiromság volt a sorsa az ellenzéki választónak nálunk is, a horvátoknál is. Az egész müveit nyugat felháborodása és megvetése követte a magyar munkapárt megszületését ; ezt a zenekiséretet a horvát haladópárt is meg fogja kapni. Ennyiben tehát egyezik egymással Í910. május és 1911. de- czember. De a két dátum között vannak különbségek is, amelyek fölött érdemes nekünk magyaroknak egy kissé gondolkozni. A magyarországi választás szörnyűségeiért annak idején a magyar kormányt okolták a „müveit nyugaton“. A horvátországi erőszakosságokért nem a horvát kormány, se nem a magyar kormány kerül a szégyenpadra a Nyugat itélőszéke előtt, hanem a — magyarság. Khuennek egyetlen egy prog- rannnpontja volt a választási agi- táczióban: a bécsi követelések teljesítése, vagy, ami evvel egyet jelent, a magyar nemzeti aspirációk elnyomása: Khuen tehát szöges ellentétbe helyezkedett a magyar néplélekkel. Tomasics azonban túlzó horvát politikát hirdet, trialista álmokat sző és amint számos kormányzati ténykedése mutatja, ellensége a magyarságnak; sebben sajnos, egyet ért vele az egész horvát közvélemény. De a legföltünőbb, egyúttal reánk nézve a leglesujtóbb különbség a kél dátum között, hogy Khuen az ő negativ, osztrák politikájának óriási többséget tudott összehozni Magyarországon! mig Tomasics minden radikalizmusa, minden terrorizmusa mellett is csak a mandátumok egy harmadát bírta megszerezni. Szomorú, de való, hogy a horvátok sovinizmusa, nemzeti érzése győzelmesen küzdött meg az erőszak és a pénz ostromával szemben, Magyarországon ellenben ugyanaz a hatalom egy második Mohácshoz juttatta a nemzetet. Megmondta ennek okát Ugrón Gábor már régen: romlott intelligenczia, gyönge nép. (u.) Rt 'umer Herman FÉRFI SZABÓ Szatmár, Báthory-utcza 12. sz. FÉRFIRUHÁK, úgyszintén felöltők, libériák, téli kabátok a legjutányosabb árban készülnek előnyös fizetési feltételek mellett. Vidéki megrendelések gyorsan és pontosan eszközöltetnek. Irodai öltönyök 34 koronától feljebb. Tartós munka 1 Szolid kiszolgálás !