Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-11-22 / 47. szám

Szatmár, 1911. november 22. HETI SZEMLE 5 Az Egyházmegyei Kath. Sajtó­alapra újabban érkezeit adományokat anyag­halmaz miatt jövő számunkban közöljük. Hehelein praelatus aranymiséje. November 17-én bár nem volt Szatmáron az aranymisés főpap, meghatóan vettek részt szive nagy ünnepében az igazgatása alatt álló zárdái elemi és polgári iskolás növen­dékek. Az aranymise évfordulóján a zárda templomában ünnepélyes hálaadó szentmisén gyűltek egybe, a melyet üré/cely Gyula hit­oktató mondott. Ez a megható áhitat volt a növendékek méltó ünneplése. Sajtóvasárnapi gyűjtés. Az október 3. vasárnapján megejtett sajtóvasárnapi gyűj­tés eredményéül befolyt az ugocsai kerület­ből 133.10 kor., a fehérgyarmati kerületből 29.52 kor. Erzsébet-ünnepély. Bensőséges, mély hangulatit ünneppel adózott a megboldogult királyasszony emlékének vasárnap délután a zárdái katona lányok intézete. A zárda nagy­termében fényes, előkelő közönség gyűlt egybe a változatos műsor meghallgatására. A papság és a tisztikar szinte teljes számban megjelent és meleg érdeklődéssel kisérte a kiváló betanulásban előadott ének- és zene­számokat, valamint a bájos jeleneteket, a melyekben üde naivságukkal a szereplők közül különösen a kis apró leánykák tűntek ki. Mély hatást tett egy melodráma, a melyet szép hangjával Sztovicsek E. szavalt megkapó zongorakiséret mellett. A mindvégig tartal­mas és hangulatos ünnepély eleven hatást gyakorolt a nagytermet szinültig megtöltő hallgatóságra. Városrendezési terv. A város álta­lános rendzési tervének elkészítése érdekében a városi tanács érintkezésbe lépett dr. Forbát Imre műegyetemi tanárral, s vele olyan meg­állapodásra jutott, hogy amennyiben a város rendelkezésére bocsátja a szükséges adatokat, az egész munkálatot elkészíti 25.000 koro­náért, azonkívül megcsinálja a város uj építési szabályrendeleíetét is külön díjazás nélkül. A tanács az ajánlatot a mérnöki hi­vatalnak adta ki, hogy a város részéről tá­masztható különös kívánalmak tekintetében nyilatkozzék. A szaru- és csontárugyár kitünte­tései. A szaru- és csontárugyár, a minő az egész országban csak egy van, városunkban, máris föltűnt gyártmányaival. Mostanában három helyen is kapott kitüntetést. A szat­mári kiállításon ugyanis állami ezüst éremmel, a lugosi kiállításon díszoklevéllel lett kitün­tetve, és az ez idei turini nemzetközi kiállí­táson gyártmányaiért ezüst érmet uyert. I. Ferencz József exkommunikálva? A Pesti Hírlap nov. 2-iki száma, valamint több fővárosi lap hirt adott arról, hogy a német tanárok minapi drezdai kongresszusán dr. Kaufman, breslaui tanár, a vita hevében azt állította, hogy I. Ferencz Józsefet IX. Pius pápa kiközösítette a katholikus egyház­ból. Állításának bizonyítására Kaufmann czi- tálta az Acta S. Sedis 1868. évi IV. füzetét, amelyben olvasható IX. Pius pápának 1868. évi junius 22-iki allokucziója, „amelyben a pápa az 1867. évi deczember 21-iki osztrák állami törvényeket érvényteleneknek nyilvá­nította, az alaptörvények alkotóit pedig egyházi büntetéssel sújtotta.“ Kaufmann erre alapítja azon ál itását, hogy I. Ferencz József ki van kö­zösítve az egyházból. Ebben az ügyben az Or­szágos Pázmány-Egyesület védőirodája a kö­vetkező felvilágosítást nyerte: Kaufmann maga is elismeri, hogy I. Fetencz József személyesen nincs megemlítve a pápai allokucióban. De közvetve sem vonatkozik az egyházi cenzúra I. Ferencz Józsefre, mert a szöveg világosan kimondja, hogy a kárhoztatott törvények szerzőire és alkotóira szól az egyházi bünte­tés. Már pedig ismert tény, hogy azokat az egyház-sérelmes és a konkordátumba ütköző osztrák törvényeket nem I. Ferencz József alkotta. Egyébként a kérdésre vonatkozólag egy tekintélyes egyházjogász igy nyilatkozott: Az egyházibiró nemcsak kiszabója az egy­házi büntetésnek, hanem egyúttal őt illeti meg az a jog is, hogy meghatározza, vájjon az általa kiszabott büntetés érvénybe lépjen-e és ha igen, mennyiben ? És Róma az osztrák­magyar államfőhöz való barátságos viszonyá­val. amelyet a szóbanforgó aljokució után is fentartott vele, egészen világosan megmu­tatta, hogy I. Ferencz Józsefet kiközösíteni sohasem volt szándékában és sohasem is tekintette kiközösitettnek. Halálozás. Vajay Gáborné szül. Szent- mihályuri Pap Julianna élete 83-ik évé­ben csendesen elhunyt. Gyilkosság. Kedden éjjel Spitz Gyula Kossuth-Lajos-utczai korcsmájában Varga Ferencz, a szatmári 5-ik gyalogezred szakasz­vezetője ittas állapotban régi haragosára Rézműves Gusztávra támadt. Balog József téglagyári sármunkás védelmébe vette Réz­művest, mire a katona a Balogh kezében levő botot kiragadta s azzal a fejére sújtott Balognak, majd szuronya fogójával hasba vágta. Balogh a kapott ütések következtében még aznap meghalt. Hangverseny. A szatmári Dal és Zene­egyesület f. évi november 25-én a Társas­körben házi hangversenyt rendez. A belépő dij 2 korona. A hangverseny kezdete este 8 órakor. Mulatság. A Szatmár-Németi szatmári részi gör. kath. egyház gondnoksága a templomi énekkar fentartási költségeinek fe­dezésére az énekkar közreműködésével 1911. évi november hó 26-án a Vigadó ter­meiben este 8 órakor tánczvigalmat rendez. A rendezőbizottság éléit Hubán Gyula espe­res és Ferencz Ágoston v, tanácsos áll. Be- lépti-dij: 1 K 20 f, családjegy 3 K. Az esküdtszék elnöke. A debrerzeni kir. ítélőtábla elnöke a szatmárnémeti kir. törvényszéknél működő esküdtbiróság elnö­kévé az 1912. év tartamára dr. Papolczy Gyula kir. itélőtáblabiró, törvényszéki bírót, helyettes elnökévé pedig ugyanazon időtar­tamra Szabó József kir. törvényszéki birót jelölte ki. Házasság. Horváth András szatmári - udvarii földbirtokos egybekelt néh. Ilosvay Endre volt főszolgabíró leányával : Bellával. Az ország legnagyobb városai. A hivatalos lap nov. 16-iki számában közli a 10 ezer léleknél népesebb városokra és köz­ségekre vonatkozólag az 1910. évi népszám­lálás végleges eredményét. E szerint a váro­sok a következő sorrendben következnek: Budapest, Szeged, Szabadka, Debreczen, Po­zsony, Temesvár, Kecskemét, Nagyvárad, Arad, Hódmezővásárhely, Kolozsvár, Újpest, Miskolcz, Pécs, Fiume, Győr, Kassa. Utolsó helyen Kisvá"da áll 10,019 lélekkel. Szatmár az ország városainak sorában a 24. helyen áll, lakossága 34.802, ebből katona 741; Nagykárolyban: 16,078, ebből katona 154; Nagybányán : 12,874. GÁL JENŐ mérnöki irodáját Ber- csényi-utcza 33. szám alá helyezte át. Telefon szám 189. Aki szép és olcsó ajándékot óhajt vásárolni, az menjen el a színházzal szemben levő óra és ékszer üzletbe, mert ott találja a legdusabb választékokat valódi arany és ezüst ékszerekben, úgy­szintén valódi ezüst és chinai ezüst dísz­tárgyak, mindennemű zseb- és fali órák­ban. Tisztelettel tize. KEPES DÁVIDNÉ Szatmár, a színházzal szemben. 2* 1. Miért gyógyulunk Mária­völgyön ? 2. Mert Máriavölgyön a pa- rádi, bikszádi, gleichenbergi, karlsbadi, seltersi, emsi, bárt- fai gyógyvizeknek valóságos hasonmása van. 3. Máriavölgyi vizek a leg­kellemesebb, legüditőbb italt szolgáltatják. 4. Máriavölgyi ásványvizet Vio literig 6 fillérért tölt bér­mentve érkező tiszta üvegekbe a Fürdőigazgatóság. so Firczák püspök üdvözlése. Firczák Gyula püspök áldozó papságának 50-ik évi jubileuma alkalmából a kormánynak, az egy­házmegye területén levő vármegyék főispán­jainak, maguknak a vármegyéknek és az országgyűlési képviselőknek meleg üdvözlését f. hó 9-én adta át Ung vm. főispánja, gróf Sztáray Gábor. Ugyanezen a napon nyújtotta át Fincicky Mihály polgármester a város okmányát a püspök diszpolgarságáról. A fő­ispán által tolmácséit üdvözleteket diszal- bumba foglalva adta át a püspöknek gróf Szráray Gábor főispán. Bercsényi arczképe. Ung vármegye közgyűlése 1909. decz. 16-án elhatározta, hogy megfesteti Bercsényi, Rákóczi, Széchenyi és Kossuth arczképeit a közgyűlési terem részére. Bercsényi Miklós arczképe most ké­szült el, a melyet Ferentzy Márta festőmü- vésznő készített. A vármegye diszgyülés kere­tében fogja a képet leleplezni. Erdőtűz. Az ungdaróczi és nagylázi határban elterülő kincstári erdő kigyulladt. Az erdő egész éjjel égett. A körülfekvő köz­ségek lakóinak azonban a csendőrséggel együtt a tüzet sikerült éjfél tájban eloltani. Eljegyzések. Tóth Margit alsószine- véri tanítónőt eljegyezte Andruk György ökörmezői kir. járásbirósági végrehajtó. — Ifj. Baltovics Miklós gk. papnövendék elje­gyezte Seregélly Erzsikét. — Cornides Edithet, Cornides György m. kir. főerdőtanácsos leányát eljegyezte mokcsai Mokcsay Dezső m. kir. honvédfőhadnagy Ungvárt. — Mónus Gyula nagymuzsalyi állami tanító eljegyezte Benkő Irén benei állami tanitónőt. —Szolnoki Jármy Ödön, eljegyezte biráki Puky.Jolánt Budapesten. Lelkészi kinevezések. Firczák Gyula, a munkácsi egyházmegye püspöke Musztyá- novics János tarujfalui h. lelkészt ugyanoda parochusul és egyúttal verchovinai kerületi esperesül nevezte ki. Thegze György alsó- szinevéri i. h. lelkész Tekeházára (Ugocsa m.) küldetett, Markovics Pál tekeházai lelkész pedig Nagybocskóra. Bocskay János buda­pesti hitoktatót Alsószinevérre paróchusnak nevezte ki. Halálozások. Özv. Schönherr Antalné szül. Csausz Anna Budapesten (a Császár­fürdőben) rövid szenvedés és a halotti szent­ség ájtatos felvétele után, életének 69-ik, évében az Urban csendesen elhunyt. — Ne­mes Béla in. kir. erdőmérnök életének 46-ik évében elhunyt Máramarosszigeten. — Özv. Duha Jánosné szül. Szilágyi Mária élete 80 ik évében elhunyt Nagykárolyban. — Özv. Sztojkafalvi Antal Istvánná szül. Vámos- pércsi Terge Karolina, életének 72 ik évében Apában elhunyt. — Özv. Langer Sándorné szül. Turmann Lila a halotti szentség ájtatos felvétele után az Urban csendesen megbol­dogult Nagybányán. Pénzintézetek szövetsége. A Pénz­intézetek Országos Egyesülése múlt vasárnap gyűlést tartott Beregszászban s megalakította az északkeleti pénzintézetek, Bereg, Ugocsa, Ung és Máramaros vármegyékre kiterjedő szövetségét. A megalakítandó szövetség terü­letéről 46 pénzintézet lépett be az egyesületbe. A tisztikar a következőkép alakult meg: ügyvezető alelnök Czeiner Nándor, társelnö­kök Kende Péter (Uugmegye). br. Perényi Zsigmond (Máramaros), Barta Ödön (Ugocsa), Patay András (Bereg), főtitkár dr. Balkányi Jenő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom