Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-01 / 5. szám
Szatmár, 1911. februárius 1. HETI SZEMLE 5 geket, akik bankjaikkal, földvásárlásaikkal már Nagykároly környékén is idegen, haza- fiatlan eszmék terjesztőiül lépnek fel és — sikerrel. Másik kötelessége a színháznak beállani a testet, lelket sorvasztó erkölcstelenség el len való küzdelembe. Szomorú, hogy mint terjed a prostitutió. Csak meg kell nézni a karzat közönségét — és akkor megdöbbentő cseléd viszonyaink ijesztő posványát megértjük. És a cseléd odaférkőzik a család gyermekeihez, az ártatlan tisztaságú, fehér lelkek- hez. Milyen liliomtiprás mehet végbe az ut- czák során, a házak mmdegyikében. A köz- erkölesiség szörnyű sülyedését napról-napra jobban láthatjuk utczán, otthon, társaságban egyaránt. Szennyes üzelmek undorító nyíltsággal mennek már végbe és a rendőrség — legalább is tehetetlen ezekkel szemben. — A könnyen elbukó szerencsétleneket nem segíteni a lejtőn, de megmenteni, tisztultabb, emelkedettebb felfogásra nevelni a legnemesebb, legégetőbb, legszentebb kötelessége a városnak, amit megint a színházával kell elérnie. Harmadikul itt van iskoláink sora és azokban a sok ezernyi tanuló szellemi szükséglete. Velük szemben felelősséges, súlyos kötelességei vannak e városnak. Ha e sok ezernyi fiatal lelket falai közé hívja, gondoskodnia is kell róluk. Az iskolákkal együtt kell működnie e szent csemeték fákká növesztésén, a jövő generáczió szebb világának megteremtésén. Színházával be kell állani a művészi, az erkölcsi kiképzés isteni munkájába. Társul kell szegődnie az iskolákhoz, dolgozni velük az eszmények kultuszáért. — Hát épen az idén történt, hogy a diákhely megszüntetésébe beleegyezett a város. Most ott vannak diákjaink a karzaton. Hogy mi megy ott végbe lelkűkben, jobb arról nem is szólni. Rettenetesen égető szégyenfolt, sőt valóságos bünfolt ez a városon ! Énnek meg kell szűnni / A diákhelyet vissza kell állítani még anyagi kártérítés árán is! Ennyivel tartozik a város az iskoláknak, a sok ezernyi vidéki szülőnek, akik szellemi és erkölcsi kiképzésért küldik ide gyermekeiket és nem is álmodnak arról, hogy fertőzötten, mételye- sen bocsátja vissza hozzájuk ez a város a legnagyobb kincsöket. A diákhelyen kivül mást is kell adnia a szinháznak a tanulók szárnáia: ifjúsági előadásokat. A műveltség és jellemképzés leghatóbb eszköze: a világ- és nemzeti irodalom megismertetése lehetetlen az iskoláknak a színház közreműködése nélkül. Több mint másfélezer növendéke van Szatmár közép- és felsőiskoláinak. E másfélezer tanulónak hetenként egy külön ifjúsági előadásra van szüksége, amelyeken nem kapkodva, ötletszerűen, de gondosan megállapított terv szerint az irodalomtörténet tanárainak a színpadról felhangzó, az előadást megelőző conferentiái nyomán megismerkedik a világ- és nemzeti irodalom remekeivel. Elengedhetetlen szükséglete ez úgy az iskolai képzésnek, mint a tanulók művészi nevelésének. Azt hiszszük, hogy pnindezek megvalósítására a szinügyi bizottság ma nem vállal- kozhalik. De igen, vállalkozhatik az a szinügyi bizottság, amely nagyobb részében tanáremberekből alakul. A városi tanács és közgyűlés bizonyára megérti a szinügyi bizottság ilyen módon való szervezésének szükségességét. A köznek annyi vitális érdeke kívánja ezt. Szakszervezetek és szabadszervezetek munkája. Techov londoni demokrata Marx-szal való érintkezéséről azt irta svájczi barátainak — a felelősség ezért természetesen az övé —: „Marx nevetett a bolondokon, akik a proletárkatekizmust utána imádkozzák.“ — Marxról nem tudom, hanem a magyarországi szocziáldemokrata vezérek között sokan vannak, akik a népet valóban csak bolonditják, mert ez jó üzlet, már pedig az üzlet a fő. Hogy a szocziálista mozgalmaknak olyan nagy erejük volt, az nem a vezéreknek köszönhető, hanem a tömegeknek, akik bámulatos fegyelmezettséggel, kitartással, szívósan, makacsul küzdöttek helyzetük javításáért. Midőn látták, hogy a hatósági ellenőrzés alatt álló szakszervezetekben a belügyminisztertől jóváhagyott alapszabályok értelmében nem készíthetik elő a sztrájkokat, se nem szedhetnek befizetéseket a sztrájkokra, másképen törtek utat maguknak, illegális, titkos szervezetekben, a szabadszervezetekben tömörültek, ahol előkészítették a bérharczokat és összegyűjtötték a sztrájksegélyeket. Ki is vitték, hogy a legutóbbi 5 év alatt lezajlott bérharczok következtében Magyarországon kétszáztizenegyezer munkás részesült munkabéremelésben tizenhat és fél millió korona összegig, és ugyanezen idő alatt a munkaidőt száznegyvenezer órával, vagyis hat ezer nappal rövidítették meg. Égyetlenegy szövetségük, a famunkás szövetség 1904 tői 1910-ig 314,596 K 81 f. munkanélküli segélyt, 47,822 K 17 f. utas-segélyt és 178,926 K 83 f. segélyt adott művelődésre, 12,766 kötetből álló könyvtárt bocsátott a tagok rendelkezésére. — Ezt az életrevalóságot, ezt az öntudatot, ezt a lelkesedést, és ezt a hajthatatlan, makacs kitartást szeretnők látni kath. szervezeteinkben. Mert ha a szakszervezeteknek 85,266 tagja — csak ennyi volt 1909. deczember 31-én — igy tudta irányítani Magyarország munkásainak sorsát, akkor a kath. népszövetség az ő harmadfélmillió tagjával miért ne lehetne legmegbízhatóbb harczosa a magyar katholiczizmusnak és legerősebb támasza a magyar népnek ? (kp.) SZÍNHEZ. (mm. dr.) Arról már eleget írtak, hogy a színpad a brettli felé közeledik. Dehát ennek igazat ad, hogy vállalkozó és publikum elvégre mindenre akad. Csakhogy a vállalkozó a saját zsebére dolgozik, a publikum pedig hálás s nem ambicionálja, hogy a színház a művészet temploma. A világot jelentő deszkákon a kiálli- tásos operettek és bohózatok mellett egy-egy est a népszínműnek alig jut. Pedig ebből a magyar nép szokásai, erkölcsei tárulnak elénk. Szigligeti emléke talán már nem él ? A népszínművekben nyilatkozó erkölcs tiszta, szűzies is, s merőben elüt attól a szel lemtől, amely az operettet átlengi Romlott légkör, melyet csak a kiállítás fénye tesz türhe- tővé, félig eltakart meztelenség, mely a phan- taziát veszedelmes bűvkörébe csalja, oly viszonyok mellett, mikor a szalonvigjátékban vagy a drámában egy keményebb kifejezést megbot- ránkoztatónak találunk. Az operette a modern társadalmi élet satyrája, a mélység folytonos fitogtatása mellett, a legnevetségesebb felületes ség — és ami itt a fődolog, a csiklandoztató hobort. De fényes! S ez elegendő! Ha ezek már egészséges érzékeinket elrontották, akkor már nem tetszhetik az egyszerűbb alapon nyugvó népszínmű. Pedig jó erők és fényes kiállítás mellett ezek is minden tekintefben jobban vonzanának. E hét különben olyan volt, amely kezd a követelményeknek némikép megfelelni. A heti műsort sorra véve, szerdán és hétfőn a „Casanova“ került színre ügyes rendezésben. Pénteken a „Tatárjárás“ czimü operettet játszották Alberti Gizi vendégszereplésével, szerződtetés czéljából A bemutatkozó a huszárönkéntest alakította. Hangja annyira gyönge, hogy a zene csaknem teljesen elnyomta. Játéka temperamentumos, de kissé modoros. Primadonnának nem való, de idővel beválhat énekes naivának. Az egész előadásról csak dicsérettel szólhatok. Csütörtökön és vasárnap „A kis lord.“ Ez estén a színház nevelő hatássai volt reánk. Elfelejtettük, ami a falakon kivül van : az önzés alacsonyságát, az izzó gyűlöletet, a hideg szivtelenseget, a rossz diadalát; azt a számtalan alacsony ságot, érzékiséget; azt a sok gőgöt és üresfejüséget, ami önutálókká tesz. Egész valónkat átjárja az önmagát nem tudó szépség és jóság varázsa, egv egészséges gyermek haj- nalos, fiatalos jókedve és féktelen boldogsága. Egy bonyodalom nélkül való bájos mese az egész. A tiz éves Cedrik, a kis new yorki fiú közvetlenségével, ártatlan pajkosságával, jóságával átalakítja nagyapját a szívtelen és gőgös angol grófot, Dorincourt t. A finom, gyermektemperamentumu darab bájos jeleneteit látni és élvezni kell. Elmondani nem lehet. A tollba nem lehet belevarázsolni az anya fájdalmát, mikor fiát szeretetre tanítja az őt gyűlölő iránt; vagy az estnek a titokzatosságát, mikor a kis Cedrik esti imádságába belehegedüli szive minden áhítatát. A kis lord nagy és nehéz szerepét Horváth Lenke adta dicséretes készültséggel, kedvesen. Volt benne temperamentum és művészi finomság. A többi színész is jó volt. Jó darabot hivatásos színész nem is adhat rosszul. Herczegh a Dorincourt grófot játszotta, Cedrik két amerikai legjobb barátját Vájná és Hellay adta: amaz a jószivü öreg fűszerest, emez a faragatlan szivjóság típusát, a czipőtisztitót. HÍREK. Előfizetőinket tisztelettel kérjük, hogy elő- és utó fizetéseiket szíveskedjenek init-lőbb rendezni régebbi számunkhoz csatolt postautalványok fölhasznlá- \ sóval. — Akik hátralékaikat nem rendezték, azoknak februárius elején postai megbízást küldünk. Előfizetőinket, különösen a papságot és tan ít óságot kérjük, hogy az esetleges magéin-, iskolai- vagy községi hirdetésekkel alkalomadtán lapunkat szíveskedj i-nek felkeresni. Katholikus palotát 1 A kat- holikus tömörítésre ezélzó tervezetünk szélesebb gyűrűket vet, mintsem gondolni és tervezni mertük. Országos kérdéssé növi ki magát. Tekintélyes egyházi folyóiratunk ugyanis, az „Egyházi Közlöny“ január 17-iki számában leközölve vezérczikkünk egy részét festi a szatmári állapotokat, a hol annyi a katholikus egyesület és mégis oly kevés az eredmény. Okát abban találja, amit vezérczikkünk hangoztat: a szervezetlenségben, itt adjuk az E. K. hozzászólását: Szatrnáron folyik az eszmecsere egy katholikus palota fölépítésének lehetősége körül, de az argumentumok úgyszólván minden városra ráillenek. Min den városban vannak ma már katholikus egyesületeink, köreink, népszövetségeink, congregatióink, de ezek mind szétszórva külön-külön bérelt helyiségben működnek, anyagilag gyengék, hogy nagyobb tervekkel foglalkozhassanak és nincs egy közös találkozóhely, hol azok, kik egy őzéiért küzdenek, egy tető alatt találkozzanak. Egymaguk nem építhetnek hajlékot maguknak, ahhoz pedig, hogy egy hatalmas katholikus palotát Aki igazán Unom, kényéi- JJ , J f ____ rn es, elegáns és tartós ij 11 1 (1 1 fl VI A fi laghirtt hazai gyárakban készült ozipo- . Bf | 1 J ,«-9 1 1 ! 1 1 V -ílA? két es csizmákat nagyon is versenyhoni gyártmányú ■ 1 1 1 II |l |l 1 1 11 lA 11U/j Képes arakban hozza forgalomba és A W I Wt V Ml 1A \J KJ ______ Üzletéből m nden olosóbbrendü keszitló hhnlit nlrnn ti menyt. a szokásos bér- es talputánzato- ldUUCUl u _ kát teljesen kiküszöbölte, s akinek árui vásárolni. Szatmar, Deak-ter -i—dolfl»bj,n‘s p“rJit “ i Kívánatra mertek után bármilyen kiíL az fordulton bizalommal ■ (Keresztes András-féle házi. m vitelé czipék es csizmán is Készéinek.
