Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-09-27 / 39. szám
Szatmár, 1911. szeptember 27. 4 „HETI SZEMLE“ koronás adományának első részlete 3 k., Ritli Józsefné 1 k., Baumgartner Mihály 10 k., Ritli Károly 5 k., Hermann Mihály 5 k. Ajánlott összeg 571 k., befolyt összeg 155 k. Az összeget „Egyházmegyei Kath. Sajtóalap“ czimen elhelyeztük a „Mezőgazdák, kereskedők és iparosok takarék- és hitelszövetkezetiénél. Végrendelet — és magyar név. Esztergomban a múlt héten elhunyt egy főpap, ki a magyar nemzet legjobbjai közé tartozott. Pór Antal kanonokról szólunk, a kiváló történettudósról, ki nemcsak az Anjouk korának ismertetésével, a régi magyar dicsőség feltárásával tette nevét feledhetetlenné, hanem az erüberbaráti szeretet héroszai közé is ragyogó belükkel irta be nevét. Félmillió koronát hagyott egy árvaházra, melynek gondnokai mindig derék polgáremberek lesznek, szám szerint négyen, egy kanonok elnöklésével. A demokrata gondolkodás és az igazi krisztusi szellem üli diadalát a nemes főpap ez utolsó Írásában, melynek itt még csak egy különös de különösségében szép pontját akarjuk kiemelni. Rokonairól is megemlékezett az el költözött, hagyván nekik 25.000 koronát azzal a feltétellel, ha nevüket a végrendelet kihirdetésétől számított hat hónapon belül megmagyarositják. íme egy nagy magyar intelme : nem elég az érzés, a szív magyarsága, ennek dokumentumaként magyar legyen a név is! Bölcs intelem, követésre méltó. A szatmári kiállítás. Csütörtökön nyilt meg a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület jubiláris kiállítása a Kossuth- kerti kioszk nagytermében tartott megnyitó díszközgyűléssel. Elmondhatjuk, hogy sikerült, magas színvonalú, jól rendezett kiállítás az, a melylyel alapítása 50. fordulóját ünnepelte meg az egyesület. És ünnepi, mély bensőségü volt a disz- gyülés is, a mely főkép az alkotók nemes emléke iránt rótta le tiszteletreméltó háláját. A Gazdasági Egyesület működésének jelentőségét — jól esett látnunk — mennyire érzi és elismeri a kormány és a vármegye. A kormány képviseletében Kazy József földmiv. államtitkár, Szomjas Lajos földmiv. min. tanácsos, Micseh Endre kereskedelmügyi min. tanácsos, Fáy Viktor földmiv. min. titkár, Lenk Jenő és Juhász Jenő segédfogalmazók jöttek le a kiállításra, akiknek társaságában volt Szi- lassy Zoltán képviselő, az O. M. G. E. és a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének kiküldöttje, valamint dr. Drukker Jenő a Szőllősgazdák Országos Egyesületének igazgatója. A vármegye tisztikara, élén Ilosvay Aladár alispánnal, a város hivatalnokai dr. Vajay Károly kir. tan., polgármester vezetésével jelentek meg. A társegyesületek részéről megjelentek: a Szabolcsvármegyei Gazdasági Egyesület, Re- regmegyei Gazdasági Egyesület, Kisvárdai Gazdakör. Debreczeni keresk. és iparkamara képviseletében Szentkirályi Tivadar elnök, dr. Rácz Lajos titkár jelentek meg. Nyíregyháza város részéről Janeszky Endre gazd. intéző. Mősz Béla aljegyző. Az országos kertészeti egyesület küldöttei Angyal Dezső, Koppély Géza voltak. Á vármegye minden családja, élén özv. Károlyi Istvánná grófnéval és özv. Vécsey Józsefné bárónéval s a messze vidék kisgazdái mind összegyűltek e megnyitóra, csak a város közönségében láttunk fogyatkozást. A díszközgyűlést Teleky Géza gr. elnök nyitotta meg, melyben minden érdemet elődeire hárított, majd üdvözölte a kiküldötteket és vendégeket. A kormány nevében Kazy államtitkár, az Omge nevében Szilasy Zoltán főtitkár mondott erre köszönetét. Ezután leleplezték Károlyi György gróf, Vécsey József báró, Doma- hidy Sándor elnökök olajfestésü arcképét és pedig Csaba Adorján, Böszörményi Emil, Fa- lussy Árpád beszéde kíséretében ; végül Da- mokos Andor olvasta fel az egyesület ötven éves történetét, a melylyel a díszközgyűlés véget ért. Az ünnepi gyűlés után a kioszk terraszán Teleky Géza gróf még egyszer hálával emelte ki a város és kormány nagy áldozatkészségét az egyesülettel és a kiállítással szemben, majd fölkérte az államtitkárt a kiállítás megnyitására. Kazy József államtitkár a kiállítások jelentőségét kiemelve örömét fejezte ki, hogy a gazda- és iparosvilágot oly szükséges egyetértésben és együttműködésben látja a kiállításon szere pelni és bensőséges szavakkal megnyitotta a kiállítást, mire a kiküldöttek sorra járták a pavilonokat s mindent megtekintettek. Kiválóan szép a bányász-pavilon, hol többek között egy 72000 koronás darab aranyat is lehet látni. A háziipar, az iparcsarnok, a Vécsey-pavillon, az erdészet, a virágkiallitás igazán bájos, szóval szép mind és gazdag, annyira, hogy érdemes napokig tanulmányozni. Itt látjuk, milyen gazdag ez a mi vármegyénk. Délben a Kossuth-kerti kioszkban nagyszabású bankett volt, amelyen többszázan vettek részt és számos felköszöntő hangzott el. A kiállítás alkalmából sorozatos gazdasági kiállítások folynak. Szeptember 21-én és 22-én a kistenyész- tők szarvasmarha- és lókiállitása volt, a melynek végeztével a jury 2000 koronát osztott ki dijak gyanánt a kiállítók közt. Teheneikért dijat nyertek : Némethy Dániel nagyeesedi, Sarkadi Dániel nagyecsedi, Pap János szatmári, ifj. Tör- csök István szatmári, Kreite Pál majtisi lakosok. Az üszőért Árvay Ferencz mátészalkai lakos nyert dijat. A tarka marhánál tehén dijat nyertek : Erdélyi István, Míhálka István, Bakó József, Grósz Sándor szatmári, Oszváth Géza ba- tizi lakosok. Ezen csoport kiállított üszőjénél Komáromi István szatmári, Lőrincz Ferencz kakszentmártoni, Meleg György, Nagy Géza, vetési és Bakó József szatmári lakos üszőinek ítélte oda a dijakat a biráló-bizottság. Kanczáikért dijat nyertek: Heinrich György fényi, Szolomayer Jakab csanálosi, Fischer József fényi, Biró Sándor érkörtvélyesi, Sarkadi Dániel nagyecsedi, Steig Bálint csanálosi és Sarkadi Dániel nagyecsedi lakosok. A 2—3 éves csikókért dijakat nyertek : Biró Sándor érkörtvélyesi, Reizer Dénes krasz- nabélteki, Baumli Antal kálmándi, Bécsi István nagymajtényi, Balog Ignácz csenged, Csizma Lajos krasznabélteki, Tóth Albert kisari, Vink- ler István krasznabélteki, Bicsi János nagymajtényi lakosok, Pataki László vetési, Fekete György nagykárolyi és Bornemissza Endre majtisi lakosok bemutatott csikóit pedig elismerő oklevéllel tüntette ki a biráló-bizottság. Végül a 111. éves csikókért dijakat nyertek : Nagy Lőrincz óvári, Kovács Sándor sza- mosszegi, Szántó István krasznabélteki és Ha- dadi Ignácz angyalosi lakosok. A további kiállítások a következők : Szeptember 26—28. nagytenyésztők szarvasmarha kiállítása. Szept. 27—29. nagytenyésztők ló kiállítása. Szept, 28—30. nagytenyésztők sertés és juh kiállítása. Szept. 27—29. országos baromfi és házinyul kiállítás vásárral egybekötve. Október 2-án d. e. 11 órakor a kiállítás ünnepélyes bezárása. A kiállítás tartama alatt a következő gyűlések lesznek: Szeptember 27-én d. e. 10 órakor a Magyarországi Pénzintézetek Országos Szövetsége rendezi közgyűlését, a melyen elnöki megnyitót mond: Mándy Lajos elnök. Előadók lesznek György Endre, Teitelbaum Hermann, Be- rényi Pál a szövetség igazgatója. Szeptember 28 án d. e. 10 órakor a Magyar Gazdaszövetség rendezi dr. Darányi Ig- uácz gazdaszövetségi elnök vezetése mellett országos gazdanagygyülést, amelyen előadók lesznek Majláth József gróf, Mezőssy Béla dr., Meskó Pál és Jékey László dr. Szeptember 29-én d. e. fél 10-kor az Északkeleti Vármegyei Szövetkezetek Szövetsége rendezi közgyűlését, a melyen előadók: Berráth István a Magyar Gazdaszövetség igazgatója, Szabó Gábor bikszádi gör. kath. lelkész, dr. Pajor Ignácz a Szövetség központi ellenőre, Dobay Péter sarmasági gazdálkodó, Bodnár Gáspár tanár. Fásult közöny. Hozzászólás a „Kialvó tüzek-hez“. — SZOLOMÁJER JÓZSEF. — „Azóta húsz esztendő telt el“. Eredmény ? .. . teleini 1. Pedig a szív lüktető ereje egy perezre sem szűnt meg. Dolgozott, élt, s a tűz, a lelkesedés árja melegen áramlott a lelkekben. Nem most pattantott szikra, nem húsz éves; évszázados, avagy évezredes láng éltető lo- bogása az iránya. Fáklya és fénye egy pillanatra sem szűnt világítani, irányítani, ha kellett: lobogni, gyújtani, feltámasztani az elernyedt, azokat a fásult és nemesebb érzelmeink, életkérdéseinkké alakult intézményeink iránt érdeklődni, lelkesedni és élni nem tudó lelkeket. — Dolgozott — nem magának — intentiónk szerint, évezredes honunk restauratióján. — Becsülettel dolgozott s munkája az utóbbi években igazán harccá fejlődött azzal a r nnmódon összegyülemlett szeméttel, mely sarat dobál, köpköd és rágalmaz mindent, mi nekünk szent, mi örömet ad, éltető világa milliók lelkének. A Heti Szemle múltja a vele együtt érzők biztos záloga a jövőre. A Rákóczi ideál hordozója, zászlóvivője. Ez az, mi bizalmat érdemel ki számára. S amikor e fáktum lelki örömeit élvezzük, amikor látjuk a becsületes múlt után a tisztes jelent magán hordozó lapunk tengődését, valóban mondom, nem szomorúság, de méltán harag kergeti bennünk a vért. Nem a sajtó ellen, mely az egyház és intézményeinek létjogosultsága ellen tör. Nem a szabadkőmives banda, a zsidó firkász gyerekek ellen, de azok ellen, kik nap-nap mellett siránkoznak a helyzet nyavalyáin, de tenni, áldozatot hozni nem tudnak, nem akarnak. Nap-nap mellett agitálunk, dekla- málunk, de radikálisan orvosolni alig van, ki mer. Alig van, ki erszénye mélyére nyúlna s a sajtóért áldozatot hozna. Másban keressük a hibát s nem gondolunk arra, hogy azért hül ki a hit, lazul az erkölcs, régi híveink elfordulnak tőlünk, mert annak talán magunk is okai vagyunk. Az egoizmus sajnos sorainkban is sokaknak lelkére nehezedik. Pedig hiába, javaink addig lesznek birtokunkban, mig politikailag elég erősek vagyunk azokat megvédeni. A politikát a sajtó irányítja. Amikor részvétlenséget mutatunk sajtónk iránt, akkor intézményeinknek leszünk hűtlen sáfárjai. Példa a franczia és portugál. A sajtó erősebb lett mint a szószék. Álljunk azért arra a porondra, melyen a mérkőzés folyik. Erősítsük lapjainkat, melyekkel az ellenfél támadásait visszaverhetjük. Húsz évv előtt a petróleumlámpa salonképes volt, ma elfoglalta helyét a villany. Modernizáljuk a Heti Szemlét, hogy nagyobb keretben, naponkint pattantsa azokat a sziveket lángragyujtó évezredes és mindig modern Aki igazán finom, kényelmes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akap vásárolni, 8 az forduljon bizalommal YujaJánosüH Szatmár, Deák-tér ■ (Keresztes András-féle ház), m aki dúsan felszerelt ozipő-raktárában csakis valódi finom bőrből a már is világhírű hazai gyárakban készült ozipő- ket és csizmákat nagyon is verseny- képes árakban hozza forgalomba és üzletéből minden olcsóbbrendü készítményt, a szokásos bőr- és talputánzatokat teljesen kiküszöbölte, s akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. Kívánatra mérték után bármilyen kivitelű ozipök és csizmák is készülnek.
