Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-08-30 / 35. szám
4 HETI SZEMLE Szatmár, 1911. augusztus 30. igyekszik kezdettől megnyerni, melyek alapján ma, az Orsz. közp. hitelszövetkezet munkáját is belevéve, egészen más az erdélyi hitelképe, mint negyedszázad előtt, nagyrészt az uzsora karmai közt nyögő állapot vala. Önálló alakulat, az Emke vezető egyéneitől és az egyesület erkölcsi és anyagi támogatásával létrehozva, 1891. máj. 31-től az Erdély- re'szi magyar jelzálog hitelbank r.-t.; 1894 tői a Pesti magyar kereskedelmi bank fiókja gyanánt az Erdélyi bank s részben külön a kolozsvári Mezőgazdasági bank és takarékpénztár r.-t. is: mig az egyesület fáradozásainak eredménye mindjárt 1888. őszétől a budapesti Magyar jelzálog hitelbank kolozsvári képviselőségének felállítása, mely később egy sepsiszentgyörgyi, székelyhídi kirendeltséggel is bővül, mig újabb és újabb kormányi és más előterjesztéseivel foly be arra, hogy a Magyar földhitelintézet, a Kisbirtokosok orsz. földhitelintézete stb. Erdélyben külön, s a helyi viszonyokhoz alkalmazandó akciót kezdjenek. A hitelszövetkezetek kérdését az idevonatkozó 1898: 23. t. c. létrejötte előtt másfél évtizeddel propagálja s mindezeket, mind pedig a vidéki magyar takarékpénztárakat betéteivel támogatja. Így történik, hogy az erdélyirészben az Emke megalakulása óta a budapesti expoziturákon és képviseleteken kívül 1 önálló magyar jelzálogintézet, 104 magyar takarékpénztár s 361 magyar hitelszövetkezet alakul, szemben az Albina 87 apró román takarékpénztárával és a szászok 22 újabb pénzintézetével, melynek hitelügyi képe jelenleg a következő: Magyar kézen : Részvénytőke 31,376 306 K, Betét'Í60,277.592 K, Váltótárca 161,338.703 K, Jelzálogkölcsön 64,219.871 K. Román kézen-. Részvénytőke 13,757.167 K, Betét 58,182.471 K, Váltótárca 62,384.462 K, Jelzálogkölcsön 25,701.792 K. Szász kézen: Részvénytőke 9,750.940 K, Betét 91,117.568 K, Váltótárca 23,131.454 K, Jelzálogkölcsön 103,471.461 K. A magyar részvénytőke, betét és váltótárca tehát messze felülmúlja a szászokét és románokét, a magyar jelzálogos kölcsön is kétszer és félszer múlja felül a románokét, mig igv látszólag csak 62.06°/o-a a szászokénak. Ámde megszűnik a látszat, ha hozzávesszük, hogy csupán 11 budapesti pénzintézet (Magyar jelzáloghitelbank, Mag} ar földhitelintézet, Osztrák-magyarbank, Kisbirtokosok orsz. földhitelintézete, Pesti hazai tkp. stb.) 82,350.972 K jelzáloghitellel van külön érdekelve ez idő szerint az erdélyi részben, minek alapján az összes utóbbi hitel 17,397.560 K-val múlja felül a szászokét és románokét együtt véve, a mihez hozzáveendő, hogy a fenti kimutatásban az Albina anyaállambeli üzletei is benne vannak s ennek összes 10,547.768 K jelzálogkölcsönét egyedül a Magyar jelzáloghitelbank erdélyi 20,563.400 K jelzálog és 16,000 000 K kommunális kölcsöne messze túlhaladja. A baj ott van, hogy a gombamódra szaporodó apró román tkp.-ak, amiket mindig politikai események, kiegyezés, hármasszövetség, orosz-osztrák-magyar háború lehetősége, memorandum-per, komité-felosz- lása, stb. — tehát a nemzet megerősödése — hoznak létre, népünkkel valóságos uzsorát űznek, belső szervezetükben és vezetésükben egészségtelenek, ami az erdélyi román tkp.- akban előbb-utóbb válságra fog vezetni s nem vigasztaló az, hogy a szegény román népet teszik tönkre, mert ez a politikai izgatásra aztán annál megközelithetőbb lesz. Itt tennivalója van, a ,mire az Emke már számtalanszor rámutatott, a törvényhozásnak, mint az 1883: 25. t.-c. alapján a közigazgatásnak egyaránt. Az alapvagyon forgatását illetőleg különben van közvetlen földbirtokban 737.365 K 37 f, a földhitel érdekét is szem előtt tartó vagy éppen első helyen szolgáló értékpapírokban 946 899 K 85 f s a földbirtok érdekeit szintén szem előtt tartó helyi és vidéki magyar pénzintézetekben, hitelszövetkezetekben stb. 1,864.671 K 69 f. Az Emke tehát vagyonát, a rázkódtatásoktól megóvandó, megosztja s az utóbbi összegben benne van az eladott kolozsvári Emke-palota ára is, mely helyett az egyesület számára újabb székház emelendő. Áz alapvagyon létrehozatalához járultak: 1,186.590 K 49 f hagyaték, 915.483 K 55 f alapitó és 497.496 K 88 f rendes tagságidij, adományokból és más egyszersmin- denkorra szóló gyűjtésekből 553.790 K 89 f, mig tőkésítés utján szereztetett 1,473.667 K 21 f. A vagyon túlnyomó nagyrészét a hagyatékoknál 81, az alapítványoknál 6001°/o- ban az érdél}rész adta össze. A magyar or- szággyülés képviselőháza már 1890. dec. 15-én egyhangúlag megszavazott az Emkének egy többmilliós kölcsönsorsjátékot, ez azonban azóta ismételt kérelmezés dacára sem adatott meg soha, bár azóta más intézmények kaptak kölcsönsorsjátékot, sőt egyszer ilyet maga az erdélyi román közművelődési egyesület az Astra is. A vármegyei és városi törvényhatóságoknál oly állandó jellegű kulturális pótadót sem sikerült az egyesületnek elérnie, minő a Szatmármegyei Széchenyi- társulaté. Az Emke tehát kizárólag önerején állt s áll fenn s számbavehető államsegélyben különben sem részesült. Jó lesz ezt tudni azon hazai és külföldi ellenfeleknek, akik az Emke tisztán hazafias, loyalis és emberbaráti működését az előidéző okokkal együtt nem akarják megérteni. Az Emkének a testvéri- és rokonegyesületekhez való viszonyából kiemelendő, hogy az Egyesület Irodalmi-szakosztályából jön létre 1888. nov, 18-án Kolozsvárt az Erdélyi Irodalmi-Társaság; Erdély idegenforgalmi fürdőügyi és néprajzi ügyeire nézve szervezi és hozz.i létre az Emke 1891. jan. 12-én az Erdélyi Kárpát-Egyesületet; anyagi és erkölcsi támogatásával mozdítja elő az egyes Székelytársaságok és ezek alapján a Székely-szövetség létrejövetelót; az összes közművelődési és rokon egyesületeket 1896-ban egy Ezredéves közművelődési kiállításban és kongresszusban egyesitvén, előbbi alkalomból abban a szerencsében részesül, hogy O cs. és Apostoli kir. Felsége a kiállítást szept. 8-án legmagasabb látogatásában részesíti s a kiállítási zsűri előterjesztésére az egyesület „Orsz. közművelődési és közigazgatási tevékenységéért'-1 sajátkezű aláírásával ellátott díszoklevéllel, Erdélyben az egyediilivel tünteti ki. Az Emke a Dke kezdeményezésére tevékeny részt vesz a Múzeumok és könyvtárak orsz. tanácsa és felügyelősége létrejövetetében s egész erejével mozdítja elő 1908. jun. 22—23-án az Orsz. Közművelődési Szövetség és Tanács megszületését is, melynek ily alakban keletkezésére az Emke negyedszázadon fáradott. Mind ez akció és agitáció végrehajtására pedig a székely határszélektől az erdélyi részen és az Alföldön át a székesfővárosig szerveztetett: 1 budapesti, 19 megyei, 8 önálló városi, 73 járási és vidéki férfi- és nőválasztmány, együtt 101 fiókválasztmányi alakulat, mely nagy hálózat egy élő testben tartotta össze a nemzeti építést és ellenállást, mig a központban az ig.-választmányon s a legbensőbb direktóriumon kívül 7 szakosztály s számos ad hoc és más bizottság, küldöttség stb. szolgálta negyedszázadon át kitartással és odaadással az ügyet. Állandó jellegű központi szerv még az algyógyi székely földműves iskola ellenőrző-bizottsága is, mely 20 év óta szintén ingyen és díjtalanul teljesíti gonddal terhes feladatát. Az ig.-vál. negyedszázadon át minden hó 12-én d. u. 3 órakor Kolozsvárt a városházán tartott 326 rendes ülést, melyen a vendégeken és a meghívott szakelőadókon kívül résztvett 119 ■választott és 227 alapitó, együtt 346 tag, 5168 látogatással és pedig akként, hogy a látogatókból 153, tehát 44'22°/o a vidékre esik, ami az érdeklődés nyilvánvaló tanujele. Mind a fenti üléseken hozatott 7181 önálló nagyobb jzkvi határozat, vagyis minden ülésen átlag 27—8. Tekintettel, hogy az Alapszabályok értelmében az alapítók virilis választmányi tagok: elmondható, hogy 2012 alapitó tag mellett az Emkének van a világon a legnagyobb parlamentje. A direktórium a tisztikarból és 3 választott választmányi tagból állólag tartott negyedszázad alatt 343 ülést, melyeken hozott 8938 önálló nagyobb jzkvi határozatot, 29'660/o-kai többet mintáz ig.-vál.-i ülés. Utóbbi azonban a direkiórium határozatait vagy tudomásul vette, vagy olykor meg is változtatta. Az egész szervezet fölött állt az évi rendes közgyűlés, mely negyedszázad alatt 14-szer Kolozsváron kívül és pedig 2 szer, u. m. 1892 ben a negyedszázados koronázási ünnepen és 1896-ban a millenniumkor 'éppen Budapesten folyt le. Az Emke vidéki közgyűlései mindannyiszor felrázták az ottani magyar társadalmat. A szervezet kiegészítéséhez tartoznak az Emke különböző intézményeinek elnökségei, gondnokságai és felügyelő-bizottságai, valamint a vidékenként felkért bizalmi férfiak, melyex mind együtt okozzák azt, hogy az erdélyi részben a központ tudta és esetleges intézkedése nélkül alig történhetik számba vehető társadalmi esemény, melyekre sokszor éppen az Emke hívta fel a kormány, hatóságok és a sajtó utján a közvélemény figyelmét. Az egész egyesület szolgálatára áll a főtitkári hivatal, mely negyedszázad alatt a pénztári, mint szellemi ágban ellátott 1,662.221 ügydarabot, vezet az Emkében 43 különböző pénztári, mint irodai nyilvántartót s melynek összes személyi kiadása 333,259 kor. 71 f be kerülve, ezek szerint egy évre 13,330 K 37 f, a 25 év alatt a 18,957.450 K 57 f összforgalom T75% ka esik. Pusztán pénzintézeti szemmértékkel is tekintve tehát, bár a kultúra és a közgazdasági akció, szervezés, ügyvezetés stb. attól függetlenül is pénzbe kerül, oly összeg ez, melynél kétszer-háromszor többet kap a legkisebb vidéki takp. vezetősége is, melyre nézve isméte ten méltán mondhatták ki a közgyűlések, hogy „Magyarországon egy intézmény sincs, melynek központi vezetése pontosabban végezze kötelességét, de egy intézmény sincs, mely azt olcsóbban állítaná ki s mellyel szemben idézni kell a berlini német Schulverein egyik jelentését, mely több évvel fennállása után ; „A 12.000 márka évi jövedelemből — mondá — kb. 5.000 márka fordittatott a tulajdonképi egyesületi célra, mig a többi az egyesület terjedéséhez szükséges agitációra adatott ki“. Összegezve pedig a végeredményeket, látjuk, hogy az Emkének is, mely negyedszázad előtt elválalt programmjának nem csak megfelelt, hanem, ha lehet, azon sokszorosan is túlment, munkájával Erdélyben, az első húsz év alatt a magyarság 2. 70°/o-kal való szaporodása mellett a másik két néprajzi elem csak 0'69 illetve 0 62°/o szaporodást, vaervis aránylagos visszamenetelt liintet fel s 809. 875-ről 1,039.682 re emelkedve föl az állam nyelvén beszélők száma, ez is 25'91°/o-ról 40'79°/o-ra felmenetet mutat. Pusztán a nem magyar anyanyelvűek közül ez idő alatt a korábbi 120.901 helyett megtanult magyarul 202.206 egyén, az irni-olvasni tudók száma meg 471.239-rŐl 931.705-re, vasyis 460.466-tal 20-89°/o-ról 34'71%> ra emelkedett. Ez csak az 1880—1900. közti népszámlálás eredménye, mig a legutóbbi kétségtelenül még kedvezőbb eredményt eddig még nem ismerjük s ezek alapján, hozzávéve az ipari és hiteiügyi emelkedést, elmondhatjuk, hogy a legutóbbi nemzedék társdalmi téren is nem hiában dolgozott és nem hiában élt. Az Emke pedig a nemzeti társadalommal a maga egyszerűségében és közetlenségében, a testvéri szeretet, béke munka és egyetértés jegyében megmutatta a következő nemzedéknek a nemzet boldogulása felé vezető nagy, királyi utat, az egyediilit, amely célhoz vezet! Szép virágkertészet, virágházakkal együtt, jó forgalmú helyen haszonbérbe kiadó. Értekezni lehet Pázsit-utcza 5. szám alatt. ^ ^ legjobbat és TV 1 rr fl r 1 kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. W 11 legolcsóbban n Ű111/ Ä \í|ílf|f}P „MOKKA“ keverék czégem különlegessége. ^ beszerezhetünk JJvl-HW UlllillvI i klgr. 4-40 korona. Villany erővel pörkölve.
