Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-01-25 / 4. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉS I Á RAK: Egy évre — 6 K f. Negyedévre — 1 K 50 f. Félévre — 3 „ — „ Egyes szám ára 10 fillér. Tanítóknak és kózműiparösoknak egy évre 4 korona. Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. Felelős szerkesztő : VARJAS ENDRE. Laptulajdonos : A SZATMÁR - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a Fáxmány-saitó czimére (Szatmár, Iskola-köz 3. sz.) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése B korona.---------------- Nyílttér sora 40 Aller. ---------------A Itip megjelenik minden szerdán. Katholikus palotát Szatmárra, Ungvárra! i. Levél a szerkesztőhöz. Szatmár, 1911. jan. 24. Nagyon sajnálom, hogy szives volt megtisztelni azon felhívással, hogy szóljak hozzá a kath. kultúrpalota kérdéséhez. Sajnálom ezt azért, mert nem szívesen háborgatom senkinek a szép álmait. Fiatalabb koromban szükebb körömben nevezetes voltam arról, bog}' nagyon könnyen lelkesültem. Ebből a tulajdonságból jókora meny- nyiség még ma is birtokomban van, de azzal a különbséggel, hogy fiatalabb koromban mások rántottak le az álmok országába vivő paripáról, ma nehezebb lévén az öreg ember csizmája, mint a batalé, aggályoskodóbb a gondolkozása, mint a fiatalé, addig rágódom a lelkesítő gondolaton, hogy végre is fel sem ülök a száguldásra kész paripára, hanem szépen a földön maradok s álmodozás helyett kalkulálok. Az azonban, hogy repülésre készen álló fiatalokat megállásra szólítsak fel, hogy elrontsam álmaikat, igazán nem egyezik természetemmel s most a szerkesztő ur felhívása következtében mégis kénytelen vagyok ilyesfélét cselekedni. * A Heti Szemle folyó évi 3. számában (+) jel alatt ezeket írja egy lelkes (bizonyára fiatal) férfiú: „Óriási anyagi és erkölcsi tőke van a kezünkben“ s aztán ebből szépen tovább fűzi a kápráztatóan szép álmokat, felsorolja erőinket: „Kath Kaszinó, Kath. Legényegyesület, Népszövetség, Czeczil-egyesület, Pázmány-sajtó, Alapítványi pénztár, két Congregatio, Ültáregyesület, Irodalmi Kör, Heti Szemle, és alakulóban a Katholikus Gyermekvédelem otthona,“ s utána teszi, hogy „a legtöbbnek vagyona van.“ A felhozott idézetből indulok ki s elfogadva azt, hogy „erkölcsi tőkénk“ van, tagadásba veszem az „óriási anyagi tőke“ létezését. Nemcsak óriási anyagi tőkénk nincs, de számba vehető tőkénk sincs! A felsorolt egyesületek közöl csak néhánynak van valamije s ez oly csekély, hogy ily nagy arányú intézmény létesítésénél, melynek létesítése csaknem fél millió koronát tenne ki, szóba sem jöhet. Nincs vagyona a Népszövetségnek, nincs a két Kongregáczió- nak, nincs az Oltáregyesiiletnek, nincs az Irodalmi körnek, nincs a Heti Szemlének, s nincs az alakuló Gyermekvédelemnek, sőt ily czélra fordítható vagyona nincs az alapítványi pénztárnak sem. Maradnak anyagi erőforrásul a Kaszinó, a Legényegyesület, a Czeczil-egyesület és a Pázmány-sajtó. Lássuk ezek vagyonát a nagy csizmában a rögös földről. Azt mondja czikkiró, a Kaszinó telke megér 70 ezer koronát; ha eladásra kerül, megadnak érte 60 ezer koronát; ebből kifizeti a Kaszinó a terheit s marad jó esetben 30 ezer korona számba vehető összeg. A Pázmány-sajtó telkét 40 ezer koronára értékeli ; jó körülmények közt meglehetne érte mostanában kapni 30 ezer koronát; ezen összeg épen elég volna a sajtó terheinek kiegyenlítésére s tisztán állana a sajtó s át lehetne adni az egyházmegyének. A kultúrpalotára marad ezen a czimen 0-a. A Legényegyesület házas telkét 35 ezer koronára értékeli a czikkiró. Tegyük fel, hogy megér annyit; marad e czimen 35 ezer korona. A Czeczil-egyesület vagyona 80 ezer koronára van értékelve, de ezt a telket az építendő kultúrpalota telkéül szánja a czikkiró, tehát, ha ennek a teleknek ily czélra való felhasználását megengedi az alapitó levél, maradna az építkezésre felhasználható összegül két intézetnek 65 ezer koronája, és megvolna a telek. Tegyük fel, hogy a palota a telek nélkül csak 350 ezor koronába kerülne, maradna kölcsön által fedezendő összegül 285 ezer koróna. Ennek évi amortizácziós természetű kamata, ha kedvező föltételek mellett kötött 50 évre terjedő amorfizácziót veszünk számításba, 16.388 korona. (5.75 °/o) Lássuk ennek fedezetét. A Kaszinó fizethetne 3000 korona bért, de ebbe bele kellene tudni az ő tőkéjének (az építésre adott 30 ezer koronájának) kamatát; ez 1500 korona ; marad tehát e czimen kamat- fizetésre fordítható 1500 korona. A Legényegylet kölcsönadott tőkéjének kamatában kapna otthont, tehát ettől semmi további bevétel nem várható, nincs is miből adnia. A Czeczil-egylet nem fizetne, sőt esetleg követeléssel lépne fel. A Pázmány-sajtó nem fizethetne évi 600 koronánál nagyobb bért, ennyiért van otíhona jelenleg. A vendéglős járulékát tegyük vérmes számítással 1000 koronára. A vagyonnal nem bíró egyletek évi hozzájárulását tegyük 300 koronára. (Ennyit sem fizethetnek). Mondjuk, hogy az Alapítványi pénztár oda tenné helyiségeit s fizetne évi 1500 koronát. A nagy terem évi jövedelmét tegyük 1000 koronára, a boltok bérét 6000 koronára. Több jövedelem nem vehető számításba, mivel 350 ezer koronából nem lehet annyit építeni, hogy még lakások is legyenek a palotában. .. Összegezzük a várható jövedelmeket: 1. A kaszinótól 1500 kor. 2. A vendéglőtől 1000 „ 3. A nagyterem használatáért 1000 „ 4. Az alapítványi pénztár 1500 ,. 5. Bolthelyiségek bére 0000 0. A Pázmány-sajtótól 000 ,. 7. Az egyletektől ______300 Öss zesen 11900 kor. Levonva a 16,388 koronából (az amortizáczió évi összegéből) a 11,900 korona várható jövedelmet, marad fedezetlenül 4,488 korona. Épület fenntartására kell évi 500 korona, adóra kell hozzávetőleg 2000 korona, marad fedezetlenül 6,988 korona. Azt mondja erre a (+) jelii czikk írója, hogy hát a szegény alapból várható 100 ezer korona, hát a Meszlényi-féle hagyaték kamatjából várható 100 ezer korona? Erre azt felelem: ezek megkapását kell biztosítani első sorulag.
