Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-21 / 25. szám
Szatmár 1011. junius 21. „HETI SZEMLE 3 Utazási különlegességek bőröndök casettákból. Halászati czikkek : valódi angol horgok és selyem spárgák. Teljes tennis felszerelés. Rakettek, azok javítása és teljes hurozása, labdák, prések, szél és középhálók. Tavaszi gyermekjátékok, kerti bútor, hinták, függő ágyak. Vivő felszerelések, stb. stb. Ragályinál, Szatmár, Deák-tér 8, (Gillyén-ház). Telefon-sz. 296. nemzetiségi korifeusok és osztrák ellenfeleink kardoskodnak emellett már régebben, ezért az a gyanú lepi meg az embert, hogy ezen különféle, egymástól igen távol álló csoportok kívánják azt, mig mások csak a jelszót hangoztatták, de nem ismertették annak megnyugtató kiviteli módozatait és a tőle várható eredményeket. Ebből azt lehetett következtetni : hogy vagy alaposan nem foglalkoztak a kérdéssel, tehát nem ismerték azt, de bizonyos czél elérése végett csak a jelszavat hangoztatták, vagy tudták és kiszámították az eredményeket, de jónak látták azt véka alatt tartani. Végre egy előkelő újságíró, dr. Kalmár Antal, gyakorlott tollával irt röpirat jutott kezünkhöz, mely alaposan megvilágítja az általános, titkos választójognak egész kezelését és alkalmazásának várható eredményét. Dr. Kalmár Antal nagy alapossággal, statisztikai számok segitségével, fejtegeti az általános titkos, községenkénti választás föltételeit és eredményeit, az értelmi cenzus és a nemzeti érdek figyelembe vételével. Bár az ő számvetése és az abból leszűrt következtetések gyengíteni igyekeznek sok feltevést, mely az általános, titkos választói jog keresztülvitelét, hazai viszonyainkat mérlegelve nemzeti érdekeinket károsan érintené, mégis megmarad bennünk a kétely, mert előttünk vannak más idegen, egynyelvű nagy nemzetek példái, kiknél éppen az általános titkos választás foganatosítása óta kézzel fogható nagy hanyatlás észlelhető minden téren, és ezen nemzetek tekintélye és becsülése azóta csorbát szenvedett. Ezt ne kívánjuk mi magunknak, hanem terjesszük ki a választói jogot, ha lehet, úgy hogy olyan ne érjen bennünket, mint például a szabad Amerikát, ahol az általános választói jog, szelíden kifejezve, nem teremtette meg azt az ideális állapotot, melyet tőle vártak. Minél nagyobb a czél, melyre törekszünk, ami nálunk a nemzeti érdek szolgálata, annál óvatosabban és gondosabban kell min dent megfontolni, mert például egy választási törvény sok időre szolgálhatja a nemzet boldogulását, vagy annak ellentétét. Miután az ilyent visszacsinálni nehéz, azért az eszmék tisztázása ilyen fontos lépés megtevése előtt helyén van. Az ősök körültekintő bölcsesége teremtette meg nálunk a megyei önkormányzatot, mint az alkotmánynak külső védbástyáját Hogy milyen okos alkotás volt ez, azt történeti múltúnk sok adattal bizonyítja. De a szabad Svájc kantonjainak tág önkormányzata és annak alapján kialakult szabad ország boldogulása, ereje és az ország közérdekeinek öntudatra vezető eredménye is nagy tanulságul szolgál. A bevált megyei szervezet megerősítését előmozdítva, a megyei határok nemzeti érdekű rendezése után, az általános, titkos, értelmi cenzus alapján kitágított választást a megyei bizottsági tagok megválasztására alkalmazhatnánk, és ezek a megyei bizottságok választassák titkos szavazattal az országgyűlési képviselőket. Ilyen rostán föltehető, hogy az egységesen kifejlődött mag maradna felül. Ez tehát általános, titkos, községenként megejtett, megyei titkos választással megtisztított közvetett választás volna. Nem lehet azt tagadni, hogy a választás reformja Magyarország mostani állapotában elutasithatlan társadalmi szükség, melynek kielégítést kell nyerni, mert a múlt bajain okulva, a nemzet összes élő erői azt hangosan követelik, hogy a képviselőház a választási szabadság biztosítása által, a nemzeti akarat kifejezője legyen. De a törvény megalkotásánál legyünk óvatosak, ne kövessünk puszta jelszót, hiszen elég hangosan átrezgett hozzánk más országokból az elégedetlenség, a csalódás panasza az előidézett romlásról és a választójog visszacsinálásának forró kívánságáról, természetesen azon jó körökben, ahol az ország fejlődését, annak belbékéjét őszintén és önérdek nélkül kívánják. A müveit külföld némelyikében a romboló elemek jutottak túlsúlyra, azokhoz szegődött az a féreg, mely szapora és éhes, mely minden államfentartó testbe belevágja éles fogát, ez a történelmi osztályokat akarja felfalni, mely már gyenge őre lett a nemzeti hagyományoknak, azután következnek a latifundiumok, melyek, ha kis kézbe kerülnek, kellő fifikával abból kicsavarhatok. Nem szabad egy meggondolatlan választási törvénnyel uj fegyvert adni a nemzet ellenségeinek kezébe, hanem a magyarság és az össznemzet érdekében kötelesség megkeresni azt a módozatot, az uj szervezkedésnek azon eszközét, mely a bevált megyei befolyást, a törvényesség ellenőrzésének azt az évszázadokon bevált súlypontját a választási jog kitágításánál is megerősítsük. Biztató példát nyerünk ezen eszme meg- érleléséhez a kontinens legszabadelviibb, legdemokratikusabb országában, a szabad Svájcban, ahol ami megyéinknek megfelelő kantonok erős befolyása oly közös összetartó kapcsot létesített a három nagy nemzetiség és különböző hitfelekezetek között, hogy ezek harmonikus élete kifejlődvén, a terméketlen szegény országot gazdaggá, a .népet össze- tartóvá tette. A kantonokban fejlődött ki olyan közszervezet, mely képes egyesíteni külön ajkú, külön vallásu embereket egy közös nemzeti czél eredményes fejlesztésére. Támadásnak vagyunk minden oldalról kitéve, sőt uj ellenségek is támadnak, az újabban befészkelt, áthasonlásra kis mértékben alkalmas elem is munkálja a bomlást. Ez ellen is a megye erősítése a legalkalmasabb eszköz. Az erőteljes nemzeti életnek utat kell nyitni a községi és megyei önkormányzat tágabb jogkörrel való felruházásával, mely azután képes lesz a nagy, a közérdeket megvédelmezni az ő tekintélyével, mely a közvetett választás kezelésével is erősödik. Az ilyen alapon létrejött képviselőház teljes átalakulást fog jelenteni, mely a nemzeti célokat fogja előmozdítani, mert annak tagjai az általános népakaratból kisarjadzott, a megyei autonómia iskolájából kikerült politikusok tábora lesz, melynek megalakításában a legkisebb honpolgár is részt vesz. A világhírű Krafft- Ebing tanár írja: Kísérleteim a Ferenc* •lóxsef-keserüvizzel betegeimnél jó sikerrel jártak, amennyiben gyomruk a Ferencz József-keseriivizet jól elbírta és a kívánt hashajtó hatás rendszerint már rövid néhány óra alatt beállott. —Kapható gyógy- tárakban és füszerkereskedésekben. A Szétküldési-Igazgatóság Budapesten. Hock. Hock János a szükséges kivétel, a mely megerősíti a szabályt. Hock János, kőbányai plébános, stylszerüen, azaz kőbányai módon cselekedett (Kőbánya hires telepeit ismerjük !), amikor a múlt vasárnap lement Szegedre és ott katholikus pap létére, Justh párti létére a munkapárti Eötvös Károlyt, a zsidók kedvencét, ajánlotta képviselőül a katholikus szegedieknek, és mikor három nappal rá a képviselőházban dörgedelmes filippikát eresztett meg a katholikus közszellem felébredése ellen. Nem akarjuk bővebben jellemezni Hock Jánosnak, a katholikus papnak legújabb szereplését. Elég annyit tudni, hogy ő egyszerűen a kőbányai plébános. Hála Istennek, hogy csak egy kőbányai plébános van. Szeged. Hogy az ország legnagyobb katholikus városa megválasztotta Gferliczyt, nem annak örülünk, hanem a szegedi kat- holikusok fölébredésének, annak, hogy a szegedi katholikusok Gerliezy személyében nem a munkapártit választották meg tulajdonképen, hanem a katholikus embert; annak, hogy megbuktatták még a választás előtt a nekik szánt zsidó és szabadkőműves jelöltet ; annak, hogy a szegedi választás első eeclatans veresége a már igen szemérmetlenül előretolakodott zsidó szabadkőműves áramlatnak. Ha a vallási közömbösségéről évtizedek óta szinte hírhedt szegedi katholikus nép most hirtelenül katholikus önérzetre ébredt : ez lehet egyik üdvös következménye annak a kath. körnek, a mely nem rég alakult Szegeden, ez lehet üdvös utóhatása a két év előtt tartott szegedi kath. nagygyűlésnek — de ez első sorban mégis biztató jele annak az országos reakciónak, a melylyel a zsidó szabadkőmives áramlat immár mindenhol szemben találja magát. A szegedi katholikusok példát adtak. Tanuljunk a szegediektől. Nekünk szatmáriaknak van legnagyobb szükségünk erre! Kik csinálják az antiszemitizmust? Évtizedek óta tervszerű támadás folyik hitünk, világnézetünk, keresztény erkölcsi fölfogásunk ellen. A legutolsó időben nyílt gyűlölettel, durva ökölcsapásokkal rontottak ránk, feszegették hitigazságainkat, támadták vallási intézményeinket, szidalmazták s bántalmazták papjainkat, kételkedtek liazafisá- gunkban, kipellengérezték és csúfosan kigu- nyolták legbensőbb ügyeinket, nevetségessé tették vallási ténykedéseinket, becsmérelték szentségeinket. És most, amikor mi évtizedekig hallgattunk, holott ők folyton gyaláztak, bántalmaztak, most, amikor kezdünk védekezni, minket mernek vádolni a vallási harczok, felekezeti küzdelmek fölidézésével. Hogy mi életjelt merészelünk adni magunkról, fogcsikorgató diihösséggel kenik ránk e szemérmetlen hazugságot. Hát a védekezés természetes joga csak nekünk tilos ? Nekünk, akik ellen a támadás e napokban még kegyetlenebbül folyik ? * Itt van mindjárt Kelemen Samu a maga Ízléstelen „tajtékjával“, szellemtelen gúnyolódásával, kihívó ghettó-illatával. Mint képviselője ezer meg ezer hívőnek mer beszélni igy : „Én abban a meggyőződésben vagyok, hogy ez a hosszú közoktatási vita mégsem volt terméketlen. Abban az áthatatlannak tetsző éjszakában, itt is, ott is kigyult egy Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. „ MOKKA “ keverék czégem különlegessége. 1 klgr. 4-40 korona. Villany erővel pörkölve. 11
