Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-06-21 / 25. szám

Szatmár 1011. junius 21. „HETI SZEMLE 3 Utazási különlegességek bőröndök casettákból. Halászati czikkek : valódi angol horgok és selyem spárgák. Teljes tennis felszerelés. Rakettek, azok javítása és teljes hurozása, labdák, pré­sek, szél és középhálók. Tavaszi gyermekjátékok, kerti bútor, hinták, függő ágyak. Vivő felszerelések, stb. stb. Ragályinál, Szatmár, Deák-tér 8, (Gillyén-ház). Telefon-sz. 296. nemzetiségi korifeusok és osztrák ellenfeleink kardoskodnak emellett már régebben, ezért az a gyanú lepi meg az embert, hogy ezen különféle, egymástól igen távol álló csopor­tok kívánják azt, mig mások csak a jelszót hangoztatták, de nem ismertették annak meg­nyugtató kiviteli módozatait és a tőle várható eredményeket. Ebből azt lehetett következ­tetni : hogy vagy alaposan nem foglalkoztak a kérdéssel, tehát nem ismerték azt, de bi­zonyos czél elérése végett csak a jelszavat hangoztatták, vagy tudták és kiszámították az eredményeket, de jónak látták azt véka alatt tartani. Végre egy előkelő újságíró, dr. Kalmár Antal, gyakorlott tollával irt röpirat jutott kezünkhöz, mely alaposan megvilágítja az általános, titkos választójognak egész kezelé­sét és alkalmazásának várható eredményét. Dr. Kalmár Antal nagy alapossággal, statisztikai számok segitségével, fejtegeti az általános titkos, községenkénti választás föl­tételeit és eredményeit, az értelmi cenzus és a nemzeti érdek figyelembe vételével. Bár az ő számvetése és az abból leszűrt következtetések gyengíteni igyekeznek sok feltevést, mely az általános, titkos választói jog keresztülvitelét, hazai viszonyainkat mér­legelve nemzeti érdekeinket károsan érintené, mégis megmarad bennünk a kétely, mert előttünk vannak más idegen, egynyelvű nagy nemzetek példái, kiknél éppen az általános titkos választás foganatosítása óta kézzel fog­ható nagy hanyatlás észlelhető minden téren, és ezen nemzetek tekintélye és becsülése azóta csorbát szenvedett. Ezt ne kívánjuk mi magunknak, hanem terjesszük ki a választói jogot, ha lehet, úgy hogy olyan ne érjen bennünket, mint például a szabad Amerikát, ahol az általános választói jog, szelíden kifejezve, nem teremtette meg azt az ideális állapotot, melyet tőle vártak. Minél nagyobb a czél, melyre törek­szünk, ami nálunk a nemzeti érdek szolgálata, annál óvatosabban és gondosabban kell min dent megfontolni, mert például egy válasz­tási törvény sok időre szolgálhatja a nemzet boldogulását, vagy annak ellentétét. Miután az ilyent visszacsinálni nehéz, azért az esz­mék tisztázása ilyen fontos lépés megtevése előtt helyén van. Az ősök körültekintő bölcsesége terem­tette meg nálunk a megyei önkormányzatot, mint az alkotmánynak külső védbástyáját Hogy milyen okos alkotás volt ez, azt történeti múltúnk sok adattal bizonyítja. De a szabad Svájc kantonjainak tág önkormány­zata és annak alapján kialakult szabad ország boldogulása, ereje és az ország közérdekeinek öntudatra vezető eredménye is nagy tanul­ságul szolgál. A bevált megyei szervezet megerősíté­sét előmozdítva, a megyei határok nemzeti érdekű rendezése után, az általános, titkos, értelmi cenzus alapján kitágított választást a megyei bizottsági tagok megválasztására alkalmazhatnánk, és ezek a megyei bizottsá­gok választassák titkos szavazattal az ország­gyűlési képviselőket. Ilyen rostán föltehető, hogy az egységesen kifejlődött mag maradna felül. Ez tehát általános, titkos, községenként megejtett, megyei titkos választással megtisz­tított közvetett választás volna. Nem lehet azt tagadni, hogy a választás reformja Magyarország mostani állapotában elutasithatlan társadalmi szükség, melynek kielégítést kell nyerni, mert a múlt bajain okulva, a nemzet összes élő erői azt hango­san követelik, hogy a képviselőház a válasz­tási szabadság biztosítása által, a nemzeti akarat kifejezője legyen. De a törvény megalkotásánál legyünk óvatosak, ne kövessünk puszta jelszót, hiszen elég hangosan átrezgett hozzánk más orszá­gokból az elégedetlenség, a csalódás panasza az előidézett romlásról és a választójog vissza­csinálásának forró kívánságáról, természetesen azon jó körökben, ahol az ország fejlődését, annak belbékéjét őszintén és önérdek nélkül kívánják. A müveit külföld némelyikében a rom­boló elemek jutottak túlsúlyra, azokhoz sze­gődött az a féreg, mely szapora és éhes, mely minden államfentartó testbe belevágja éles fogát, ez a történelmi osztályokat akarja felfalni, mely már gyenge őre lett a nemzeti hagyományoknak, azután következnek a lati­fundiumok, melyek, ha kis kézbe kerülnek, kellő fifikával abból kicsavarhatok. Nem szabad egy meggondolatlan vá­lasztási törvénnyel uj fegyvert adni a nemzet ellenségeinek kezébe, hanem a magyarság és az össznemzet érdekében kötelesség meg­keresni azt a módozatot, az uj szervezkedés­nek azon eszközét, mely a bevált megyei befolyást, a törvényesség ellenőrzésének azt az évszázadokon bevált súlypontját a válasz­tási jog kitágításánál is megerősítsük. Biztató példát nyerünk ezen eszme meg- érleléséhez a kontinens legszabadelviibb, leg­demokratikusabb országában, a szabad Svájc­ban, ahol ami megyéinknek megfelelő kan­tonok erős befolyása oly közös összetartó kapcsot létesített a három nagy nemzetiség és különböző hitfelekezetek között, hogy ezek harmonikus élete kifejlődvén, a terméketlen szegény országot gazdaggá, a .népet össze- tartóvá tette. A kantonokban fejlődött ki olyan közszervezet, mely képes egyesíteni külön ajkú, külön vallásu embereket egy közös nemzeti czél eredményes fejlesztésére. Táma­dásnak vagyunk minden oldalról kitéve, sőt uj ellenségek is támadnak, az újabban be­fészkelt, áthasonlásra kis mértékben alkalmas elem is munkálja a bomlást. Ez ellen is a megye erősítése a legalkalmasabb eszköz. Az erőteljes nemzeti életnek utat kell nyitni a községi és megyei önkormányzat tágabb jogkörrel való felruházásával, mely azután képes lesz a nagy, a közérdeket meg­védelmezni az ő tekintélyével, mely a köz­vetett választás kezelésével is erősödik. Az ilyen alapon létrejött képviselőház teljes átalakulást fog jelenteni, mely a nem­zeti célokat fogja előmozdítani, mert annak tagjai az általános népakaratból kisarjadzott, a megyei autonómia iskolájából kikerült po­litikusok tábora lesz, melynek megalakításá­ban a legkisebb honpolgár is részt vesz. A világhírű Krafft- Ebing ta­nár írja: Kísérleteim a Ferenc* •lóxsef-keserüvizzel betegeimnél jó sikerrel jártak, amennyiben gyom­ruk a Ferencz József-keseriivizet jól elbírta és a kívánt hashajtó ha­tás rendszerint már rövid néhány óra alatt beállott. —Kapható gyógy- tárakban és füszerkereskedésekben. A Szétküldési-Igazgatóság Buda­pesten. Hock. Hock János a szükséges ki­vétel, a mely megerősíti a szabályt. Hock János, kőbányai plébános, stylszerüen, azaz kőbányai módon cselekedett (Kőbánya hires telepeit ismerjük !), amikor a múlt vasárnap lement Szegedre és ott katholikus pap lé­tére, Justh párti létére a munkapárti Eötvös Károlyt, a zsidók kedvencét, ajánlotta kép­viselőül a katholikus szegedieknek, és mikor három nappal rá a képviselőházban dör­gedelmes filippikát eresztett meg a katholi­kus közszellem felébredése ellen. Nem akar­juk bővebben jellemezni Hock Jánosnak, a katholikus papnak legújabb szereplését. Elég annyit tudni, hogy ő egyszerűen a kőbányai plébános. Hála Istennek, hogy csak egy kőbányai plébános van. Szeged. Hogy az ország legnagyobb katholikus városa megválasztotta Gferliczyt, nem annak örülünk, hanem a szegedi kat- holikusok fölébredésének, annak, hogy a sze­gedi katholikusok Gerliezy személyében nem a munkapártit választották meg tulajdon­képen, hanem a katholikus embert; annak, hogy megbuktatták még a választás előtt a nekik szánt zsidó és szabadkőműves jelöl­tet ; annak, hogy a szegedi választás első eeclatans veresége a már igen szemérmet­lenül előretolakodott zsidó szabadkőműves áramlatnak. Ha a vallási közömbösségéről évtizedek óta szinte hírhedt szegedi katho­likus nép most hirtelenül katholikus ön­érzetre ébredt : ez lehet egyik üdvös kö­vetkezménye annak a kath. körnek, a mely nem rég alakult Szegeden, ez lehet üdvös utóhatása a két év előtt tartott szegedi kath. nagygyűlésnek — de ez első sorban mégis biztató jele annak az országos reakciónak, a melylyel a zsidó szabadkőmives áramlat immár mindenhol szemben találja magát. A szegedi katholikusok példát adtak. Tanuljunk a szegediektől. Nekünk szatmáriaknak van legnagyobb szükségünk erre! Kik csinálják az antiszemitizmust? Évtizedek óta tervszerű támadás folyik hitünk, világnézetünk, keresztény erkölcsi fölfogásunk ellen. A legutolsó időben nyílt gyűlölettel, durva ökölcsapásokkal rontottak ránk, feszegették hitigazságainkat, támadták vallási intézményeinket, szidalmazták s bán­talmazták papjainkat, kételkedtek liazafisá- gunkban, kipellengérezték és csúfosan kigu- nyolták legbensőbb ügyeinket, nevetségessé tették vallási ténykedéseinket, becsmérelték szentségeinket. És most, amikor mi évtizedekig hall­gattunk, holott ők folyton gyaláztak, bántal­maztak, most, amikor kezdünk védekezni, minket mernek vádolni a vallási harczok, felekezeti küzdelmek fölidézésével. Hogy mi életjelt merészelünk adni ma­gunkról, fogcsikorgató diihösséggel kenik ránk e szemérmetlen hazugságot. Hát a védekezés természetes joga csak nekünk tilos ? Nekünk, akik ellen a támadás e napokban még kegyetlenebbül folyik ? * Itt van mindjárt Kelemen Samu a maga Ízléstelen „tajtékjával“, szellemtelen gúnyoló­dásával, kihívó ghettó-illatával. Mint képvi­selője ezer meg ezer hívőnek mer beszélni igy : „Én abban a meggyőződésben vagyok, hogy ez a hosszú közoktatási vita mégsem volt terméketlen. Abban az áthatatlannak tetsző éjszakában, itt is, ott is kigyult egy Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. „ MOKKA “ keverék czégem különlegessége. 1 klgr. 4-40 korona. Villany erővel pörkölve. 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom