Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-06-08 / 23. szám
v- r I f „HETI SZEMLE“ Szatmár, 1911. június 6. Valódi amerikai panama kalapok! Női kézitáska, gallér és keztyü újdonságok! A legújabb divatos forma : Panama, flórentin és manilla Girardi olasz kalapok, azok javítása és tisztítása. Újdonságok divatmellények, színes ingek, sport övék, sétabot, keztyü, nyakkendő, selyemzsebkendő, harisnya és más férfidivat különlegességekből Ragályinál, Szatmár, Deák-tér 8, (Gillyén-ház). Telefon 296. sz. rendezetlen felekezetű emberek alkalmasak az emberiség boldogságának előmozdítására !“ Ezzel kihirdették : hogy a magyarországi szabadkőműves páholyok a zsidóság vezetése alá jutottak. Eddig a páholyok, a jótékonyság czégére alatt alakulva, biztosították maguknak a hatóság engedélyét szabad működésükhöz és soká elterelték a nagyvilág figyelmét más irányú munkásságuktól. De ma már oly erőseknek vélik magukat, a megnyert magasabb befolyások révén is, hogy hírlapjaikban, nyílt üléseikben lazítják a népet egymás ellen, nyilvánosan meg- csufolják a keresztény erkölcs szabályait és csak akkor helyeznek kilátásba az embereknek igaz boldogságot, ha a nem rendezett felekezetek (értve a zsidókat) lesznek a világ urai. Ma már úgy viselkednek, mintha igazán ők lennének a világ urai, mert sikerült nekik forradalmakat is előidézni. Nemzetközileg vannak a páholyok szervezeti kapcsolatban a nagypáholyok által, és ezen az utón siklik ott le a hazaszeretet érzése, mely már annyira elfajul, hogy kérkedve tagadják meg, nyilvános helyen a haza keblén kényelmes biztonságban élő idegen fajok a haza eszméjét. Bőven tapasztaljuk itthon, hogy a kőművesek válogatlan eszközökkel igyekeznek tagjaikat befolyásos állásokhoz juttatni, az üzleti ellenszolgálatok és hivatalos befolyások elérése végett. Sok panamának és hivatali igazságtalanságnak ez a forrása. Azért lehetetlen, hogy az állam és a nagyvárosi közigazgatások megtűrjék azt, hogy hivatalnokai ott helyet foglaljanak, ahol olyan esküt tesznek le, mely a hivatalos esküvel ellentétben áll, és ahol a testvérek nyomán rákényszerítik őket igazságtalanságok elkövetésére. Az uj tag felvételének első ünneplésénél igazi vásáros üzleti szellem nyilvánul meg, midőn az első vakolásnál, a Benjáminnak nevezett uj testvért, a testvérek hosszú sora, magán üzletük ajánlásával tele tömik. így lett a magyarországi páholyokból minden üzleteket előmozdító vásártér és ezért tódult oda oly szívesen a zsidóság, és mióta az ott többségben van, onnan indul ki a keresztényellenes áramlat. Mióta ez az áramlat felismerhető lett, a keresztény tagok igen nagy része ott hagyta helyét, de ezután nagy lett a keresztény fog- dosás, a zsidójelleg, szépség hibájának palás- tolása végett. A külföld némely helyén sem dicsekedhetnek szebb állapotokkal. Majdnem bizonyos duzzadó erőre lehetne következtetni azzal, hogy valamely liberális ország, türelmesen, talán bizonyos lekicsinyléssel megtűri azt, ami nemrégen megtörtént Bruxellben, ahol az ottani nagypáholy helyiségében tartott kőműves kongresszus alkalmával, melyen a magyarnak kijátszott Gellé- riek, Hevesiek és más hasonló magyarok, tüzesen megtapsolták azt az előadót, aki a német császárnak hazafias és erkölcsi intelmeit, „középkori felfogását szánalmas maradi- ságnak“ jellemezte, de szép szavakkal megdicsérte a magyar kőműveseket, akik a világ- szabadság eszméjével előljárnak „és felmagasztalta a francziákat, akik a népeket a nagy forradalom eszméjével megajándékozták /“ Ha már megtűr az ország ilyen működésű intézmény., akkor szükségét látnánk annak, hogy mint más, sokkal szelidebb dolgokkal foglalkozó közintézeteket állami felügyelet alá helyezte a közérdek, ezen tapasztalatok után ideje volna a páholyok működését is állami felügyelet alá helyezni, a tagok névsoráról, a páholyok működéséről számot kérni. A fentidézett bruxelli nyilvános szereplésből értesültünk, hogy mi tetszik legjobban a magyar szabadkőművességnek, és működését a szabadgondolkozók társulata milyen irányban érvényesíti. Hát tetszik nekik a nagy forradalom, melyben a guillotin gőzerővel dolgozik, pusztítva hol a jobb, hol a balpárton az egymásra bőszitett keresztényeket. Tetszik pekik a hires spanyol anarchista Ferrer, a világ legelvetemültebb embere, aki forradalmárokat nevelt, mig saját gyermekeit eltaszitva magától, éhezni hagyta; aki iskolákat alapított, ahol kitépik az emberek leikéből a nemes érzelmeket. Háborút üzennek a Galilei kör csemetéi, minden rendezett vallásfelekezetnek és lekicsinylő mosolylyal tolják félre a modern világfiak a hazaszeretet ápolását. Tessék ezekkel menni, akik szétbontani igyekeznek azt a társadalmat, melyet az erkölcsnemesitő vallás összefűz, mely haladni szeret a nemes törekvések utján. Ezen tények tudatában, minden józan gondolkodású magyar ember, aki fajának erkölcsi haladására, a czivilizáczió helyes irányára, az emberi erkölcs igaz nemességére súlyt fektet, ismerje föl a Magyarországban fel- biVent szabadkőműves intézmény állapotát és bánjon el vele érdeme szerint. Laezi tán azoktól a bécsi németektől látta, s most bolonddá teszi az asszonyt is. Aztán „könnyű Katót tánezra venni“.! Hát igazán nagy fogékonysága lehetett Riza néninek a nagy világ örömei, divatos dolgai iránt. A bálok, meg mindenféle mulatságok királynéja mindig ő volt, a Laczi bácsi egyetlenegye. Azok a hires bécsi toilet- teek, amelyekkel Laczi bácsi meg meglepte őt, nem voltak eredménytelen költségek. Mire Laczi bácsi a gondjaira bízott köpenyeket, kendőket elhelyezte, már alig tudott odaférkőzni a bálban a gavallérok nagy tömegétől a feleségéhez. Egész éjjel is olyan pompásan mulatott, annyit tánczolt az, hogy Laczi bácsi alig-alig tudta nagy néha titokban megcsókolni az ő szépséges királynéjának kezét. Hogy sajnálta volna hát a nagy költséget? Mikor olyan boldognak látta azt a „felségesen szép asszonyt“, aki az ő felesége 1 Otthon is annyi volt a széptevő napról-napra. És egyre szebbé, ragyogóbbá lett Laczi bácsi felesége. — Tizenöt esztendős gyermek volt, mikor hozzám jött, most van a legszebb idejében, hadd mulasson, — mondta Laczi bácsi. Most csak a kis lányaival járogatott a templomba. — Az a betyár Béci nem akar jönni, mondta. — Hát Riza ? — kérdezte Mari néni. — Szegény Rizámnak meg annyi a dolga 1 Alig tud felöltözködni, már ott a sok vendég. Igaz, hogy kedvesebb volt úgy együtt, dehát imádkozunk mi a kis lányokkal ő értük is. Mari néni, aki olyan drága, fekete szemüvegen nézett mindent, azt mondta erre, hogy „nem hoz a konyhára semmit az a sok vendég.“ Inkább más hasznos dologgal töltené az idejét Riza néni, hogy a boltba is kinézhetne néha-néha. — Van arra ember — mondta sértődötten Laczi bácsi! Hogy az én feleségem a boltban ! 1 Az Isten is megverne, ha ennyire becsülném az ilyen asszonyt. De véka alá sem rejhetem azt a gyönyörű virágot. Azért vettem el, hogy boldoggá tegyem. Ez az én feleségem boldog mellettem, hát én is boldog vagyok. Mari néni csak a fejét csóválgatta erre és ott hagyta Laczi bácsit. Ez pedig aztán is csak olyan boldog volt, hogy egy-egy szép, drága ékességet hozhatott Pestről, Becsből a feleségének. — Nagyon sokat járt egy idő óta a fővárosokba, Mari néni tehát azt mondta, hogy ez nem jónak a jele, ha kereskedő ember teszi. — Abban vagyok, hogy nemcsak a cifra ruhákért járja annyit az urad Pestet, Bécset, mondta egyszer Riza néninek, lesz annak egyéb oka is ! Jó volna kissé utána nézned a dolognak. Érre nagy hangosan rontott be egyszer Laczi bácsi az anyósához. — Hát ez még sem való, hogy úgy meg-megszomoritja mutter a feleségemet! Igaz, hogy engem nyom az élet terhe, de az ő két két gyönge válla nem arra termett, hogy arra is rakjak belőle. Az övének meg kell lennie, amig én ezt a két karomat bírom és az eszemet tudom. Meg is volt. Laczi bácsi még szorgalmasabban járt Iczával a templomba; a ruhája nem volt már mindig olyan kifogástalan elegáncziáju, mint előbb, de ha a feleségével ment valahova, az már egészen más dolog volt. Hanem ez nem sokszor történt. Pedig de boldog, meg büszke is volt ilyenkor Laczi bácsi. — Sok a férfi ember baja, nehezen jut ilyen örömekhez, dehát annál nagyobb öröm aki ritka — mondta ilyenkor boldogan. — Egyszer csak mégis úgy fordulhat Laczi báesiék sorsa, mintha Mari néninek akarta volna az igazat adni. Egy szerdai vásári napon, mikor Mari néni a piaczon járva be akart volna nézni Laczi bácsi boltjába is, csukva találta azt. S akkor nagy csodálkozásában, a szomszédoktól kérdezősködött, azok elmondták neki a nagy újságot, hogy Ecsedi az a nagy gazdag, az a boldogságával dicsekvő Écsedi, megbukott. — Hogy tudtam én ezt, hogy megmondtam én ezt előre, — sopánkodott Mari néni és sietett Laczi bácsiékhoz. Hogy most már eljött az ideje az ő igazságának. — Oda a nagy boldogság; beszélte aztán meggyőződéssel ennek is, annak is. Oda a bolt, az az aranybánya és utána megy más, a külsőség is mind. Hát hogyne lett volna oda Laczi bácsiék boldogsága 11 — Hanem az a Laczi bácsi mégis csak csodálatos teremtménye az Istennek, mondta Mari néni. Ország-világ tudja, hogy az asszony az oka mindennek, mégis azt sem tudja, hogy járjon a kedvében most is; még fürdőbe küldte, hogy egy kicsit megsáppadt ijedtében a szép orczája. Meg, hogy ne lássa, az itthon való bajokat. Most már csakugyan főhet pedig a szegény jó bolond urának a feje; nem tudom, mit ment meg a gyermekeinek. (Folyt, köv.) előnyös a FÓGEL-féle pörkölt kávé használata ? nem füstöli lakását; nem vesződik a pörköléssel; minden perczben friss pörkölést vehet. Mindamellett 25%-ot megtakarít- vr hatnak mindazon vevők, kik por- I költ kávét vesznek mert annyi I bepörkölödik a házi pörkölésnél. | Kérem próbavételét, melyből meggyőződhet. # 18
