Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-17 / 20. szám

4 Azért mennek csoportosan egy kaptára annyian a megörökítettekböl. Azért hasonlít úgy egy­másra annyi nagy férfiú. (Nem az életben, csu­pán a tömeg, a mindenki hitében.) Azért al­kalmazható szinte mindmegannyiukra egy egész sereg vándor-anekdota, a melyek egyikét mási­kát, talán nem is legelőször: Nagy Sándorra szabták, hogy később, — sok-sok közbülső ál­lomás után — rászabják Mátyásra, XII. Károlyra, meg mit tudom én még kire. Azért egy és ugyanaz a megírt ember minden idők lovagias banditája, világcsaló gazembere, vagy hazaáru­lója és azért volt rossz életiró, azért volt csu­pán típuscsináló valamennyi tömeg-sugallotta kis krónikás. * Annak az írónak, a ki valamely elmúlt korszakban egy egész embert tetőtől-talpig meg akar rajzolni és arra vállalkozik, hogy végig­kísérje útján a bölcsőtől a sírig, a mennyi­ben sikerre számít: parádés hősre, történelmi hírességre csak úgy eshetik a választása, ha megalkuszik azzal a tömérdek ornamentális cikornyával, a melyet a krónikás-nyujtotta típus­sal már ismerős tömeg a megrajzolandó alak körül, a köntösén, a homlokán, de még a lelke mélyén is kutatni fog és látni akar. * A történelmi művészet el lehet hírességek nélkül is. Nincsen szüksége rájuk. S ha neta­lán mégis értük nyúl: szembe kell szállania a tudománynyal. A történelemnek, e művészet nélkül silány, mindenkor ingadozó, sohasem embert, sohasem életet ábrázoló tudománynak hazugságaival. Mert mig a tudomány — nem s szólva a mindenkor készséggel hamisító teó­riákról, pártos állásfoglalásról, politikai szem­pontokról, — csupán a már megrostált anya­got látja a történelmi levegőnek fokozatosan homályba vesző perspektívájában: a művész bármely rétegét kiragadja annak a perspektívá­nak és belelát a tüdőkbe, a melyek azt a leve­gőt szívták és belelát a szivekbe és agyakba, a melyeket az a levegő másként működtetett, min' működtetne a miénk. ►jg< HÍREK A mennyek országa ilyeneké ! ... És ilyenkor magunkra találunk. Pihegő, harmatos lelkek bontogatják fe­hér szárnyukat, angyalok suhanása érzik s aztán jön találkozóra — Krisztus. Az első találkozás Istennel! A legéde­sebb, a titokzatosan szent ölelkezés, a mely­ben aranynyá tisztul a szív ! — Csodásán szép, lélekremegtető, fe­ledhetetlen napja az első áldozásnak ! Temp­lomos áhitat önt el, a visszaérzés hangula­tai ébrednek meg bennünk, megtöltekezünk a legszentebbel: a hitnek, az áhitatnak édes- séges, lélekszomjat oltó, élő vizével. Leszünk, mint a gyermekek. És a mint olvadnak ró­lunk az élet kíizködése, kicsinyességei, sa­lakos szennye, úgy árad ki belőlünk az el­fojtott, örök vágy : megvíni, elérni az eget, a hol a czél van, az élet czélja: Isten. A makulátlanság e napján, a templom­nak gyermekszívek sóhajaitól remegő leve­gőjében igy éreztünk. Mint egy májusi mező, olyan az első áldozok serege. Teli nyárváró bimbóval, re­ménynyel, igézetes életet ígérő szép mysti- kummal. Szivek zsolozsmáznak itt, lelkek tömjéneznek a templomos hangulatban, a hol a természetfölötti ideál, az igaz, szép és erős élet Istene közeledik feléjök, a ki nél­„HETI SZEMLE“ kül élni nem, csak átszenvedni lehet az életet. ... És szivünkben imádság ébred : hogy a mi még csak vágy e meghatott, sziizfehér lelkekben, mindaz váljék életükben telié. ... A bontakozó angyalszárnyak röpít­sék el őket Krisztushoz, a ki e napon meg­látogatta őket. * A gyermekek ez évben szokatlanul nagy számban járultak a szent áldozáshoz. 275-en voltak, 131 fiú és 144 leányka. A sz. misét Hehelein Károly prael. kanonok mondta a növendék papok segédkezésével Evange­lium után a keresztkuthoz vonultak a gyer­mekek, hogy megújítsák keresztségi fogadá­sukat. Itt Hehelein Károly praelátus tartal­mas beszédet intézett hozzájuk. — Megható volt áldozáskor látni a gyermekek áhítatát, melylyel az Ur testét magukhoz vették. A fölemelő szertartás végeztével a leánygyerme­keket az irgalmas nővérek a zárda helyiségében gazdagon megvendégelték, a tanítóképző gya­korló iskolájának növendékeit pedig Perényi János igazgató vendégelte meg. — A gör. kath. tanulók a helybeli gör. kath. templom­ban végezték el első szent áldozásukat, ahol Hubán Gyula gőr. kath. esperes teljesítette a szent szertartásokat, aki szép beszédben méltatta ezen nevezetes nap jelentőségét. A vármegye közgyűlése folyó hó 11-én és 12-én folyt le a bizottsági tagok nagyszámú jelenlétében. A jelentősebb ügyek közül fölemlítjük, hogy a közgyűlés megsza­vazott 200,000 korona segélyt a halmi—bik- szádi vasútra, továbbá 400,000 koronát a börvely—fehérgyarmati vasútra és végül 200,000 koronát a nagybánya—oláhláposi vasútra, fedezetül kijelölvén ??. ingatlan for­galmi illeték mellé kivetendő 1 százalékos pótilletéket, melyet a vármegye szintén nagy többséggel elfogadott. Ezenkívül még csak egy említésre méltó lárgjm volt a közgyűlés­nek a Luby Géza halálával megüresedett köz- igazgatási bizottsági tagsági hely betöltése. ! A szavazás eredménye, hogy Szuhányi Fe­1 rencz 132 szóval Szálkái Sándor 100 szava­zata ellenében lett a közigazgatási bizottság tagja. A gyűlés kimondotta, hogy Ujfalussy Sándor és Károlyi István gróf arczképét a gyülésterem számára megfesteti. — Az ököri- tői ügyet egyelőre levették a napirendről. — Felolvasták az egymilliós kölesön kötvényét és elfogadták. — A többi 400 tárgyat min­den hozzászólás nélkül az előterjesztési ja­vaslatok értelmében fogadták el. A szatmári jubiláris kiállításra vo­natkozólag az ipari bejelentések határideje folyó hó 15-én lejár. Miután azonban a be­jelentések még tömegesen érkeznek a kiállí­tás igazgatóságához, annak határideje június hó 1-ig kitolatott. A kiállítás igazgatósága ez utón is felkéri az iparosokat és gyárosok vezetőit, hogy saját jól felfogott érdekükben is, bejelentéseiket mielőbb küldjék be, mivel a jelentkezés sorrendje az elhelyezésnél figye­lembe lesz véve. Tudomásul. A m. kir. 2. számú fel­mérési felügyelőség a következők közzététe­lére kért: Birtokmegosztások (részletdarabo­lások) folytán keletkező uj földrészleteket a telekkönyvi elintézés előtt szabályszerűen helyrajzi számokkal kell megjelölni. Hogy ez mindazon községeknél, amelyekre nézve a telekkönyvi betétek a közforgalomnak már átadattak, a feleknek megkönnyebbittessék, a pénzügyminisztérium most kiadott rendele­tével utasította a m. kir. felmérési felügyelő­ségeket, hogy: ha felek megosztási térrajzok­kal a helyrajzi számok közlése végett hozzá- jok fordulnak: a bemutatott térrajzokba a helyrajzi számokat hivatalból (dijtalanul) je­Szatmár, 1911. május 17. gyezzék be. — E bejegyzést azonnal, körül­ményekhez képest azonban három napon belül kell teljesíteni. Az intézkedés fontos különösen a parcellázásoknál, mert ily mó­don ezentúl a nagyobb arányú részletfeldara­bolások helyrajzi számozásánál bekövetkez­hető későbbi nehézségeknek idejekorán elejét lehet venni. A város pőre. Az avasi erdőbérlet porokét eredményezett. A bérlő délmagyar­országi faipar részvénytársaság igazgatója, dr. Makay Ágost ugyanis azzal vádolta meg a tanácsot, közelebbről héber Antalt, hogy őt megtévesztették s ezáltal kárt okoztak, tehát megcsalták. A vádlott kérte a valódi­ság bizonyításainak megengedését, aminek a törvényszék helyt is adott. A valódiság bizo­nyítása azonban nem sikerült, sőt a bizonyí­tási eljárás a megrágalmazott tisztviselőket rehabilitálta. A vád és védelem meghallga­tása után a kir. törvényszék meghozta Ítéle­tét, amely szerint dr. Makay Ágostot bűnös­nek mondja ki a B. T. K. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségében s ezért 400 korona pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetére 20 koronánként 1—1 napi fogházra ítéli. Az Íté­let ellen a védő fellebbezést jelentett be. A szatmári állatvásár. Felhajtatott 300 ló, 700 szarvasmarha, 150 bárány, 1000 sertés, vasúton elszállittatott 131 szarvas- marha, 244 sertés. Az árak magasak, helyi kereslet különösen sertésekben nagy. Hegyközségi gyűlés. Szatmárhegyen folyó hó 28-án délelőtt 11 órakor, a város­házán lesz megtartva az idei hegyközségi közgyűlés, amelyre minden szőlőbirtokost meghív a hegyközségi elnökség. Választások. A szatmárnémeti kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatósága csütör­tök esti ülésén az újonnan szervezett II. osz­tályú kezelőtiszti állásokra Gramma Sámuelt és Uray Gyulát, pénzbeszedő-végrehajtóvá Szoboszlay Aladárt, III. osztályú kezelőtisz­tekké Szelics Olgát és Gecsey Rózát, beteg­ellenőrré Veszprémy Lajost választotta meg. Uj vármegyei kőutak. Szárazberek községtől, a már meglévő kőuttól kezdődő- leg Nagyhódos, Nagypalád, Magosliget köz­ségek érintésével uj köve's ut épül. A köz- igazgatási bejárás már foganatosítva van, most az úttest kijelölése van folyamatban. Az Erdőd-Ákos közti ut építkezése annyira előre haladt, hogy az ut felét már ez évben átadják a közforgalomnak, a másik rész pe­dig a jövő tavaszra kerül átadásra. A Király- darócz és Nagymajtény községek közötti kö­ves ut előmunkálatai szintén foganatba vé­tettek s épül még ezeken kívül Gyűrtelek és Ecsed, valamint Nagybánya és Garbonácz között is köves ut. Közgyűlés. A szatmárnémeti keres­kedő-társulat folyó évi rendes közgyűlését május 28-án délelőtt fél 11 órakor fogja a kereskedő ifjak köre dísztermében megtar­tani. Doktorrá avatás. Boér Lajost folyó hó 13-án a kolozsvári egyetem jogtudományi doktorrá avatta. Halálozások. Dr. Lukács László lacz- falusi gör. kath. lelkész neje szül. Serbac Paulina súlyos szenvedés rntán életének 55., boldog házasságának 30-ik évében meghalt. — Ozv. Tóth Józsefné szül. Halmán Apollo­nia életének 68-ik évében jobblétre szende- rült Beregszászban. — Vaskovics János szi- nérváraljai kir. járásbirósági írnok életének 35-ik évében tüdővészben elhunyt. — Selevér Ivánná szül. Újhelyi Anna, Selevér Iván má- ramarosszigeti adóhivatali főtiszt felesége 23 éves korában meghalt. —- Dr. Doroghy Kál­Pártoljuk a hazai ipart I Minden magyar em­ber szent kötelessége a hazai ipar pártolása. f csakis hazai termékeket dolgoznak fel. A lcgkifogástalanabb kivitelben ké­szíti a legkülönbözőbb alakú pyramisokat, obeliszeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolná­kat, mauzóleumokat stb. 17 MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Fiók-Üzlet: Szatmár, Attila-u. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom