Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-05-03 / 18. szám

Szatmár, 1911. május 3. o (mm. dr.) Megtörtént a kapuzárás. Bántó körülmény, jelenség, hogy az elmúlt szini saisonban a külföldi darabok győzedelmes­kedtek. Nem a klasszikus darabokra értem ezt, hanem a napirenden vólt „malacz“ és „szórakoztató“ darabokra. Tudva, hogy a színpad itt csak napi szükségletet elégít ki, kérdem, hogjr a ma­gyar darab, mint üzleti eszköz, mint áruezikk, mint portéka, veszített értékéből. Áresés volt. Mert hát a színház üzleti vállalkozás, ha magyar darabokat játszanak, annak az a jele, hogy a magyar darabokat érdemes játszani, érdemesebb, mint a külföldieket. El kell ismernünk, hogy a magyar szín­padi produkczió nem különb a külföldinél s hogy mégis hódit a színpadokon, az megint a közönség érdeme, vatry a magyar gondol­kozásnak a dicsérete. Minden magyar darab­ban van valami, ami specziálisan magyar, a mi faji karakter, ami a magyar műveltségből, gondolkozásból, a magyar társadalmi életből következik. Valami, a mi faji vonás, valami eltörölhetetlen jelleg, a mely egészen öntu­datlan agyműködés és idegmunka eredménye. S ha a közönség két egyformán érté­kes vagy értéktelen darab közül a magyar­nak adja az elsőséget, ami természetes is, ez azt mutatja, hogy a magyar termelés nem rosszabb, mint a külföldi. Pedig még csak a kezdet kezdetén va­gyunk. De reméljünk. Megkezdődött a rügye- zés, eljön majd a virágzás is. Egy pár szót még az elmúlt színházi hétről. Csupa vergődés az egész. Károlyi Leona vendégszereplése mutatta, hogy Heves és társulata testileg itt van. A vendégmü- vésznő három legjobb, legkiválóbb szerepé­ben (Luxemburg grófja, János vitéz, Czigány- szerelem), mutatta be talentumát. Két estén kevés érdeklődés, a harmadikon telt ház ré­szesült igazi élvezetben. Úgy a játéka, mint éneke kifogástalan. Csütörtöktől kezdve már csak komédi- ázás volt az egész szereplésük. Komáromy Gizi jutalomjátéka a „Varázskeringő“ minden éideklődés nélkül ment. A karszemélyzetnek jutalomjátékát a „Színházi képtelenségek“-et telt ház kaczagta végig. Különösen a páholyokat elözönlő színé­szek és színésznők jártak elől a feltűnő tet­szésnyilvánításban, mintha csak azt akarták volna mondani a közönségnek: „tessék ne­vetni és mulatni“. Ha illedelmesebben visel kedtek volna, jobbiziien szórakoztunk volna, mert ártatlan mulatság volt az egész, egy pár Ízléstelen külsőséggel. Az ilyet egyszer meg leltet nézni, de többször nem. Falusiak­nak minő jó komédia volna ezl Még egy kis istenhozzádot ! Az eltávo­zottaknak azt a jót kívánjuk, hogy legyen több erkölcsi sikerük, mint nálunk volt. HÍREK g§g Május. Tavaszos, allelujás diadalkiáltását ebbe az életárasztó hónapba kiáltja bele az Egyház. Teli van husvét győzelmes örömével. Nem szemléli már sötét gyászban a tövi­seket, amik az isteni homlokba fúródtak; a se­beket, amiket szög vert át, lándsa szúrt keresz­töl ; azt a szeges korbácstól megszaggatott tes­tet ; a vért, amely hullton-hullt a Kálváriáig és ömlött, patakzott a golgothai keresztről. A vért­izzasztó olajfákhegyi éjt elfeledte; nem jár ro­gyadozó lábbal a „vir dolorum“ passiós utján'; nem hiv a keresztíához, hogy sírjunk azon a nagypénteken, amelynek halálos sötétségén meg­borzadt a nap, megrendült az ég, sziklák repe­deztek s a templomi kárpit kettéhasadt. E sötét emlékű fájdalmak éjét nem gyá­szolja már panaszosan búgó lamentatíókkal; nincs már könnye. Csak mosolyos hajnala van, vigasságos öröme. Gyászos zsoltárok mélabús „HETI SZEMLE“ dallamát elfeledte, — a diadalmas élet harsoná­jába fuj s ezen zengi a dalt, amivel nem tud betelni: — Alleluja! Mert azzal a húsvéti hajnallal egy csodá­latos, titkos kapu szárnyai tárultak ki, amely­nek fölirása : Örökkévalóság! Nincs halál, — de éiet. Nincs elmúlás, — csak örökkévalóság. — Az oda vivő utón járók vagyunk. A mennybemenetelre készülünk, mint Mesterünk, a föltámadott Krisztus. Az egész menny várja az ég felé szár­nyaló, allelujás menetet. Legjobban a Regina coeli — a mennyország Királynéja. A mi segít­ségünk : az auxilium christianorum. A májusi oltárok virágillata, az égig zengő dal, az örökszép litánia, templomaink poétikusan szép májusi ájtatossága, ez a mysteriumait föl­táró, virágnyitó, bimbóbontó tavasz, a megha­tott, mennybe vágyakozó szivek imádsága mind Hozzá száll: — Ora pro nobis! Könyörögj érettünk! * Városunkban a májusi ájtatosságok a kö­vetkező sorrendben tartatnak meg: Az irgalmas nővérek zárdatemplomában minden délután 6 órakor van ájtatosság, melyen a litániát dr. Láng Antal és Holczmann Béla tanárok mond­ják, minden vasárnap, kedden és szombaton prédikál P. Alaker István S. J. házfőnök. — A képezdei Szent János templomban délután fél 7 órakor litániát mondanak Jaklovics György és Schwegler Ferencz képezdei tanárok. — A papnevelő-intézet kápolnájában minden este fél 7 órakor prédikálnak a kispapok, litániát mond dr. Kováts Gyula lelkiigazgató. Személyi hir. Püspökünk hétfőn este székvárosába visszatért. Id. Egan Lajos, a jelentős keresztény szocziológus, aki nemrég is a „Zsidókérdés Magyarországon“ czimit művével tett hatal­mas szolgálatot a keresztény alapokon ki­épült nemzeti eszmének, lapunk munkatársa lett. Amidőn ezt a legnagyobb örömmel je­lezzük olvasóinknak, egyben felhívjuk figyel­müket mai, mélyenjáró, súlyos kérdéseket bonczolgaló vezérczikkére. A szamosujvári gör. kath. egy­házmegyének gyásza van. Megyés püspöke, Szabó János, pápai trónálló, római gróf, v. b. t. t., a Ferencz József-rend nagykeresztese 75 éves korában május hó 2-án elhunyt. 32 éven át kormányozta 8 vármegyére terjedő 512,261 hívőt és 491 plébániát számláló egy­házmegyéjét. Született 1836. augusztus 16-án, pappá szenteltetett 1859. szeptember 4-én, püspökké neveztetett 1879. február 18-án. Halála hírére kitűzték a gyászlobogót a hely­beli gör. kath. templomra és megszólaltak a harangok. A szatmári béke 200 éves emlék­ünnepe egy vármegyei iskolánknak sem ju­tott eszébe. Annál bensőségesebben áldozott az évfordulón, e jelentős eseményről meg­emlékezvén, a debreezeni piarista főgymna- sium, amelynek felsőbb osztályú tanulóifjú­sága Lóky Béla dr. igazgató és öt tanár ve­zetésével fölkereste május 1-én a majtényi síkot és egy órán át tartó, hazafias érzéstől áthatott ünnepséget rendezett a fegyverletétel ideje alatt a jelentős országos eseménynek. A növendékek énekkel, szavalattal áldoztak az emlékoszlop előtt a 200 éves múlt szabad- ságliarczának, a lelkes és sziveket átható, nagy conceptioju emlékbeszédet pedig Barna Leander dr. piarista tanár mondotta. Kongregácziói ünnepség. A jézus­társasági atyák vezetése alatt álló ifjúsági kongregáezió vasárnap, május előestéjén igen sikerült, szép, és változatos műsorból összeállított ünnepséget rendezett. A közön­ség soraiban ott voltak Pemp Antal és Benkö József kanonokok, Hámon Róbert pápai ka­marás, Gönczi) Antal gk. esperes, Fásztmz Elek, Orosz Alajos, Groza Ferencz főgimn. tanárok, dr, Góbi Alajos orvos és még sokan mások, akik tetszéssel fogadták a műsornak minden egyes számát. A másfél óráig tartott ünnepség végén, az azon elhangzott ifjúsági f Szabó János. előadásokkal kapcsolatosan Pemp Antal, pra- elátus kanonok emelkedett beszédben buzdí­totta az ifjúságot a kongregáczióhoz való ragaszkodásra, a gyakori szent áldozásra, és a kath, sajtó pártolására. Az ifjúság egy fe­ledhetetlen est emlékével és benyomásaival távozott az ünnepségről. A kath. legényegylet Sz. József ünnepe. Vasárnap május 7-én a kath. le­gényegyletek ünnepén, Szent József oltalma napján a helybeli kath. legényegylet a Kál­vária templomban reggel 7 órakor védőszent­jének tiszteletére ünnepélyes istentiszteletet tart, mely közös gyónással és áldozással lesz egybekötve. Ezen alkalommal az ünnepi szent beszédet Kertész Pál, az egyesület el­nöke mondja. Az isteni tiszteletre az egye­sület rendes és pártoló tagjait ez utón is tisztelettel meghívja az elnökség. Az Egyházmegyei Oltáregyesület május havi istentisztelete 7 én lesz a zárda­templomban. Szentségkitétel reggel 6 órakor;' 8 órakor Szabó István praelatus szentmisét mond, amely alatt közös szentáldozás. Dél­után 6 órakor szentbeszédet mond Varjas Endre oltáregyesületi igazgató, utána litánia és szentségbetétei, végzi Láng Antal dr. theol. tanár. A törvényszéki elnök egészségi ál­lapota. Dr. Rótli Ferencz, aki a budapesti Jakab-féle szanatóriumba vétette fel magát, kezelő orvosának, dr. Tauszk Ferencz tanár­nak nyilatkozata szerint — mint örömmel ér­tesülünk — immáron túl van a veszélyen. A tartós javulás oly örvendetes, hogy már lá­togatókat is szabad fogadnia. Benzinrobbanás. A Bartók-féle Deák­téri drogéria folyó hó 2-án délelőtt teljes be­rendezésével porrá égett. A tüzet benzinrob­banás okozta, amelynek következtében oly hirtelen elharapóztak a lángnyelvek, hogy a drogéria alkalmazottai az udvaron át mene­kültek a nélkül, hogy valamit is kimenthet­tek volna; még a pénztár is odaégett. A kár biztosítás révén megtérül. Uj ref. gondnok. A Luby Géza halá­lával megüresedett ref. egyházmegyei gond­nokká a ref. egyházmegyei közgyűlés Mada- rassy Dezső egyházi tanácsbirót választotta meg. A megürült tanácsbirói tisztre a válasz­tás junius hó 1-én lesz. Építkezések. A tanács engedélyt adott özv. Andrási Gábornénak Hid-köz 3. szám alatt és Joó Lászlónak Hunyadi-utcza 80. szám alatt lakóház építésre, Kaufmann Ig- nácznak pedig Attila-utcza 2. szám alatt eme­letes bérház építésére. A szatmári békekötés emléktáb­lája. A szatmári békekötés helyének emlék­táblával való megjelölése lassan közeledik a kivitel felé. A városi törvényhatóság a Köl- csey-körre ruházta ezt a* feladatot. A művé­szi dombormű mintázása munkában is van. Előléptetések. A májusi előléptetések során Mándy Bertalan máv. felügyelőt fő­felügyelővé, Banner Antal főmórnököt fel­ügyelővé léptették elő. A Duna-Tisza csatorna torkolata. A felsőtiszavidéki vármegyék erős harczot vívnak, hogy a Duna-Tisza csatorna torko­lata ne Csongrádnál, hanem Szolnoknál le­gyen. Legutóbb Jásznagykunszolnok megye alispánja azt kérte, hogy miután a közérdek a szolnoki torkolatot kívánja s miután ez esetben a Tisza vize hajózhatóvá teendő, a a képviselőház a csatorna ügyének tárgyalá­sát halaszsza el s előbb rendelje el a termé­szetes vizi utak, tehát a Tisza hajózhatóvá tételét. A vármegye alispánja azt kéri Szat­már megye törvényhatóságától, hogy ezt a kérését felirattal támogassa. Hivatalos órák. Úgy a kir. ügyész­ségnél, mint a kir. törvényszéknél a hivata­los órák május hó 1-től október hó 31 ig hétköznapokon 7 órától 1 óráig tartatnak. A telekkönyvi hivatal hétköznapon 9-től 11 óráig áll a felek rendelkezésére. Az állatszámlálás eredménye. Szat- már-Németiben a folyó évi állatösszeirás ered­ménye szerint van 4155 darab szarvasmarha, 1577 darab ló, 19 darab szamár, 1459 darab sertés, 2349 darab juh és 1 darab kecske.

Next

/
Oldalképek
Tartalom