Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-19 / 16. szám
Szatmár, 1011. április 19. HETI SZEMLE Tanítók bankja. Országos tanítói banknak részvénytársasági alapon való létesítésének a tervével foglalkozik a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetségének elnöksége. E végből bizalmas jellegű átiratokat intézett a tanítóegyesületek elnökeihez, hogy a vezetőséget a tanítóság hangulatáról, az eszme mikénti fogadtatásáról és egyéb idevágó nézeteikről értesítsék. Hogy a bank létrejöhessen, 5000 drb. 100 (egyszáz) korona névértékű részvényt kell tudnia elhelyezni, a mi 500000 korona alaptőkének felel meg. A tanító anyagi függetlenségét és az össztanitóság tekintélyének emelését célzó eszmét vármegyénk tanügyi körei kedvezően fogadták. „Népoktatás“ címen új folyóirat jelent meg Kalocsán. Szerkesztője: Dreisziger Fe- rencz tanítóképző-intézeti pedagógai tanár. A lap évenkint 10 füzetben jelenik meg 480 oldalon. Előfizetési dija egész évre 4 korona. Igen komoly oktatástani és módszertani folyóiratnak Ígérkezik. Főbb cikkei : Iskoláink szervezetéről. A szóbeli fogalmazás. Művészet a mesélésben. Természetrajzi múzeumok. Áthelyezés, kinevezés, A vallás- és közokt. miniszter Kdumbán Eszter záhonyi áll. iskolai tanítónőt a dévai áll. el. iskolához áthelyezte és helyére Leél) Lujza oki. tanítónőt nevezte ki. — Firczák Gyula püspök Lyavinecz István oki. kántortanitót Rosztokára kántortanitóül, Turjanicza János oki. kántortanitót Beregsziklásra kántortanitóül, Mégis Bazil oki. kántort Kopárra kántornak, Takács Kornél oki. kántortanitót Ilonca-novoszelicára kántortanitóül kinevezte. Államsegély. A kultuszminiszter a szatmárnémeti kereskedelmi szaktanfolyam számára 500 K, az iparostanoncz iskola számára 3300 korona államsegélyt engedélyezett; tandíj kárpótlás címen pedig az óvárii ref. iskola részére 401, a mátészalkai 183, az olcs- vaapátii ref. 267, a csengeri rk 143 és a krasznabélteki rk. iskola részére 773 kor. állami segélyt engedélyezett. Szőlő és borgazdasági tanfolyam néptanítók részére. A földmiv. miniszter a f. évben a ménesi, pozsonyi és nagyenyedi vincellériskoláknál négy hétre terjedő s most májusban és októberben tartandó tanfolyamot rendezf A felvettek a tanfolyam tartamára összesen egyénenként 120 K-át kapnak. Az 1 Ivás bélyeggel ellátott kérvények, melyben életkor, nyelvismeret, tényleges alkalmaztatás R a borgazdaság terén eddig kifejtett tevékenység is igazolandó legkésőbb f. é. április 25-ig az illetékes kir. tanfelügyelőhöz nyújtandó be. H IRODALOM m Több örömöt! Húsvéti üdvözlet. Irta: Keppler Vilmos. A sok siró és még több nevető életfilozófus sorában végre ismét feltűnt egy komoly bölcsész, aki a végleteket a harmónia aranyfonalával kapcsolja egybe, aki közelebb hozza a szélsőségeket, aki az élet tragikus foltjait az örök szépség derűjével sugározza be s napsugaras helyeinek melegét és színeit mélyebbé és maradandóvá alakítja az öröm erejével. Keppler ezzel a művével a könnyed, élvezetes formájú, de súlyos és éi’tékes tartalmú essay-irodalmat elsőrendű munkával gyarapította s a Montaignok, Fmersonok, Ruskinok előkelő gárdájába lépett. A fordítás Némeihy Ernő munkája. Első pillanatra látható, hogy fordító ProhászJca püspöknek tanítványa, ennek a nagy mesternek a kristálytiszta, fényes levegője árad szét e könyvnek a zengő magyarságából is. A könyv kiállítása magas művészi érzékre és a legtökéletesebb technikai készségre vall. Hogy ennyire terjedelmes, ily értékes tartalmú és ily gyönyörű kiállítású könyvet aránylag oly olcsó áron — 3 koronáért — bocsát a könyv- piaczra a Szent István-Társulat, ez főképp abból a szempontból örvendetes, hogy igy a könyv előreláthatólag a, legszélesebb körökben is el fog terjedni. És ez kívánatos is, hogy úgy legyen. Hogy az öröm filozófiája minden szívbe beáradjon s az élet köznapi szürkesége helyébe az öröm ünnepi virágait varázsolja. Ezt cselekszi meg ott Keppler könyve, hova bevonul, s hol megértő lélekre s megérző szívre akad. A Magyar Könyvtár áprilisi füzetei közt Elisabeth Heykingnek, a „Briefe, die ihm nicht erreichten“ szerzőjének legszebb novellái közül kettőt „Találkozások“ czimmel most magyarra fordított Benedek Marczell. Mind a két novella exotikus színtéren játszik, szereplői Indiában és Mexikóban élő európaiak. A német Írónő ezt az életkort és ezt az emberfajt kitünően ismeri; maga is sokáig élt, mint német diplomata felesége exotikus vidékeken s sok finomsággal, a tájak és emberek művészi megelevenitésével tűnik ki ez a két novellája is. A füzet ára 30 fillér. — A másik füzet „Sire,u Henri Lavedan öt felvonásos drámája, mely a napokban a Nemzeti Színház színpadán nagy irodalmi sikert aratott. A könyvben ez a színmű nagyon érdekes olvasmány, dialógusának elméssége, a milieu- rajz elevensége csak úgy érvényesül igazán; ára 90 fillér. — A harmadik füzet „Oujatun,“ Alexij Okulov, czimíi novellája. A füzetet a Lampel R. (Wodianer F. és fiai) czég adta ki; ára 30 fillér. „Magyar Figyelő.“ A magyar társadalom ez eleven és harezos folyóiratának most jelent meg nyolczadik száma. Érdekes czikket találunk benne Szemlélő tollából a szalonszocziálistákról, akik bizonyos okokból kulturaellenes elvnek szolgálatába szegődtek. Réz Mihály „Avult ideák“ czimmel alapos tanulmányt ir a nemzeti és nemzetközi ideákról. Legifj. Szász Károly folytatja Szász Károly fiatalkori naplójának közlését. Kishán Miklós „A császár titka“ czimmel művészi novellát irt; Sebestyén Károly tartalmas kritikai tanulmányában, amelynek czime „Regények és regényírók“ Mikszáth Kálmán, Rákosi Viktor és Tormay Cecile regényeiről ir, Ambrus Zoltán pedig a Szinház rovatban ir magvas és szép tanulmányt. A Följegyzések rovata különösen gazdag, érdekes és eleven. A „Magyar Figyelő“ előfizetési ára negyedévre 6 korona. Mutatványszámot ingyen küld a kiadóhivatal Budapest, VI., Andrássy-ut 10. szám. Sikkasztás. Ez az igen nagy elterjedettségnek örvendő üzleti ág, amely a szokásos kereskedői jelszót: „nagy forgalom, kevés haszon“ megfordítva alkalmazza, határozott föllendülést mutat nemes városunkban is. — No, no, azért nem kell mindjárt pénztárra, meg Amerikára gondolni! Dehogy! Pénz Őfelsége igaz, hogy nagy hatalom, de vannak még elmaradt ábrándo- zók, akik a pénznél is többre becsülik például a nagy, meleg szivet, önzetlenséget, tisztaságos fehér lelket és életet, jótékonyságot, szóval ezeket a múzeumokban kereshető, elavult ódonságokat. Nos, hát egy pár ilyen ósdi felfogású, mumia-gondolkozásu, a múltból följáró kisértet beszélget a napokban a városi közgyűlés után. Öreg múmia: (dohosán dohog): Szomorú az a szellem, ami még a . . . Legifjabb múmia: Ugy-e, a polgármesteri jelentés ? Középkorú múmia : Erre gondoltam én is. (A múmiák egy cseppet sem csodálkoznak gondolataik összetalálkozásán. A középkora tehát minden fönnakadás nélkül folytatja.) K. múmia: Már az csakugyan elitélendő, hogy a polgármesteri jelentés egy szóval sem emlékezett meg arról a jóságos életről, amelynek annyit köszönhet a város. L. múmia (kitörő féktelenséggel): Ez egyenesen fölháboritó! Bezzeg vízről, tégláról, csontról, gombról, pitykéről tud az a jelentés. A kiskésit annak a fésügyárnak ! (Dühöng.) Ö. múmia: dohog. K. múmia: Nem is lehet megérteni, hogy mi ez. Feledékenység ? L. múmia (keserűen kaczag): Ugyan, feledékenység ! A Fehérházat, ami még nem is ház, csak egy gödör, nem felejtette el, hanem azt a templomot a vasút felé, amelyiket az a szent öreg emeltet — már a tornyán ragyog a kereszt is — azt el lehet felejteni ? Ez már rosszakarat! K. múmia : Hiszen netqcsak az a templom ! Számát sem lehet tudni azoknak, akiket ő taníttatott, neveltetett; minden vagyonát jótékonyságra áldozta; tett vagy másfélszázezer korona alapítványt; atyja volt a szegényeknek. L. múmia (egészen kikel magából): És ezt el lehet felejteni? Ez a világ legóriásibb sikkasztása! Följelentem azt a polgármesteri jelentést. (Futni akar.) K. múmia : Ugyan kinek jelentené? Ilyen sikkasztást ma nem büntetnek. O. múmia : szomorúan dohog. A legifjabb múmia is szomorú lesz, el- csittul és ő is csak dohog. Pro domo. A szerkesztőség ajtaja sarkából kifordul, dühösen azon át' egy úr belódul; mögötte pinczér, pikkoló s hátul egy zord bakó — a kakastollas, harczias csendőr. Az úr megbotlik, egy szék ledől. Egyik kezében az úrnak revolver, arczán düh, hogy mindenkit agyonver. Másik kezében ujságfoszlány, melyben nincs hirdetés : Csillag Anna, oroszlány, se hir, czikk, melyen épülhet az elme, csak puszta czim, igy: Heti Szemle. Az úr rázza a revolvert, a Heti Szemlét — agyonijesztve a eorreetort, ki eszik zsemlyét. Kitör dühösen, lihegve, hogy hetek óta — a Pannóniában reggelizve — legnagyobb éhséggel lesi a Heti Szemlét, de hiába tart az újságok fölött szemlét, kezébe a lapból soha nem jut más, mint czim, a melyet lobogtat, mutogat most im. Megelégelte már ezt a tréfát, de agyonver mindenkit,mint a répát; ha újság a Heti Szemle, jó volna, ha czimén kívül benne czikk is lenne : vers, hir, tolhegy, eszme és gyár, min épül minden jámbor polgár. — Mi csak hallgatjuk a hosszú monológot, vesz- szük a kalapot, mely a falon lóggott. Mire a pinczér megszólal, lágyan, olvadón : Oh vaj ! a Heti Szemle hosszú újság, van benne mindenféle újság, melléje ülni kész lakoma, dá- ridó, élvezi is sok derék zsidó, de mindegyik emlékül kivág egy czikket derékül s egy óra múltán a lap lesz olyan, mint karimátlan kalap. — Az úr erre megbékíti, a csendőr elkékül, egy szók megint eldül, revolver is derdül. Mire csattanóra ütni kezd az óra : uj évnegyed kezdődik. Lapunk kedvelőit kérjük; ne csak olvasókat, de előfizetőt sokat gyűjtsenek. Ki tizet, ki százat. Ezeknek nem fordítunk hátat. Nyilttér.*) *) E rovat alatt közöltökért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség sem a kiadóhivatal. ■ Szabolcsmegyében ■ mintegy 1500 magyar hold kiterjedésű gazdasági épületekkel kellően felszerelt, vasútállomáshoz 2 km.-nyire fekvő jó minőségű agyagos homok birtok 40 katasztrális hold őszi vetéssel igen olcsó árban előnyös fizetési feltételek mellett eladó. Csak reflektánsok ajánlata kéretik. Budapest, Erzsébet- körüt 44. I. emelet 10. 10 Egy angol életbiztositó társaság Szatmármegye részére alkalmas FŐÜGYNÖKÖT keres. Ajánlatok „N. S.“ jeligével Eckstein Bernát hirdetési irodájába Budapest, Erzsébetkörut 37. czimzendők. Belső munkatársak: HARASZTHY BÉLA űr., KERTÉSZ PÁL, és MERKER MÁRTON dr. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz.
