Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-04-12 / 15. szám
o HETI SZEMLE Szatmár, 1911. április 12. Férfi divat különlegességek! Hnsvéti illatszerek, locsolók! Angol kalapok, szines és fehér ingek méret szerint. Valódi teveszőr raglánok és gummi esököpe— nyegek méret szerint. Nyakkendő, mellény, selyem zsebkendő és sétabot különlegességek Ragályinál, Szatmár, Deák-tél* 8, (Grillyén-ház). Telefon 296. sz. a bűn a társadalomba, a családba, a lelkekbe, a művészetbe. Hadd ácsolják a keresztfát és oltáraink szentjeit vonszolják a vesztőhelyre, pusztítsák el a lélek virágait és borítsák el csontokkal, koponyákkal, hullákkal, bűnnel az igazi élet régen virágos mezőit. Legyen csak szenvedés a része a jónak, harsogjon az átok, viha- rozzék a vad gyűlölet minden ellen, a mit klenódiumnak, kincsnek vallott a múlt. A kehely teljék meg szinültig epével, myrrhával, hogy kicsorduljon abból s elöntsön mindent a hódító, halálos méreg. Parancsoljanak a latrok, arassa győzelmeit a hitetlenség, harsogja diadalát a hazát, Istent, vallást, erkölcsöt tipró hitványság. És legyenek „szomorúak mind halálig“ a szép, a tiszta lelkek és a gyötrődés vértizzadó keserűsége öntse el őket. A keresztek egész erdeje, a Golgothák egész sora, a passió keserves útja, a szenvedések pohara várja a legnemesebbeket. — Annál közelebb az igazi Nagypéntek! És egészen sötét lesz. Fekete, halálos világ terjeng mindenen. A nap lehull. Tarajos, villámos, vészes felhők gomolyganak. Megrázkódik a föld. Hasadoznak a szikés összezúzott testtel bukott el a hareztéren az a költő, akinek poézise a legigazabbak közül való volt. Költészete hü képét adja egész lelkivilágának, mert csak azt irta meg, amit lelkében érezett. Azt a hangulatot fejezte ki dalaiban hűen és igazán, a melyik uralta lelkét s szivét. Valódi lelkitükör az ő poézise, és ebből megláthatjuk, hogy két ember lakozott valójában, bensejében. Az egyik a nemileg korán érett érzéki férfiú, a ki már 17 éves korában megismerte a szerelmet és szeretkezést és aki már kora ifjúságától kezdve testét az alkohol rettentő lélekgyilkoló mérgével mérgezte meg s elringatta fölébredő lelkiismeretét az absint mámorában. Ez volt énjének gyarlóbb része; de ezzel ott a másik, a nemesebb én: a bünbánatot hirdető, a mellet- verő hivő, aki szánja-bánja rettentő tévedéseit, s ki siró ajkakkal panaszolja el bűnös életének minden mozzanatát, kérve az irgalmasság Istenének bocsánatát gyarlóságaiért. Fogékony volt lelke minden külső hatásra, ami azután cselekedeteit is a legnagyobb mértékben befolyásolta. Amit olvasott és ami megnyerte gondolkozását, az rögtön éreztette is hatását munkáiban. Mégis legnagyobb hatással Baudelaire volt reá, akinek munkáival már kora ifjúságában megismerkedett. Ennek sötét tónusu és a miszticziz- mus homályába vesző költeményei nagy befolyással voltak a fogékony ifjú lelki világára. Iák, a lelkek. Zivatarok dörgése robban. Hulló villámok sújtanak porba trónusra tolakodott gazokat, diadalmas bitorlókat. A bűn templomának kárpitja egész hosszában kettéhasad s a zengő villámok fényében egész utálatosságában megmutatkozik az oszlás, lelki halál borzalmas undoksága. A sírok pedig megnyílnak. A miket eltemettek, azok támadnak föl. — A tisztaság, a szépség, az igazság, a jóság, az erény, a hit, a haza. — A lélek ! Ezért kell a Nagypéntek ! Hogy nyomban a Föltámadás húsvéti harangjai zengjenek. A temetőkön, a keresztfákon, a sírboltok elé hengergetett sziklákon ott van az Írás : — Resurrectio! Ezt az ünnepet várjuk, hisz- sziik. Eljövetelét esengjük. Még csak napok és itt lesz a szent, a dicsőséges — Húsvéti A szabadkőművesek. Polónyi és Haller beszédei mint a bomba, úgy hatottak a szabadkőművesekre. Különös súlyt kölcsönzött e felszólalásoknak, hogy nemcsak néppárti oldalról hangzottak fel a leleplezések, ahonnan már inkább megszokták, hanem egészen uj váratlan segítőtársakat is kapott a néppárt. És nemcsak a néppárti, hanem az egész ország közvéleménye tájékozást szerez a szabadkőművesek titkos tízeiméiről. Ellenük Baudelaire átalakitöan hatott Verlaine kedélyére s ezt a baudelairei czinizmuszt és misz- ticzizmuszt növelte Verlaineben a Rimbaud Artúrral való ismeretsége. Rimbaud mesterének vallotta Verlainét s baráti közvetítéssel a már családos költőnek házába kerül Párisban. Ez a barátság azután végzetessé vált reá, mert Rimbaud kizökkenti az impressionista poétát a megszokott polgári körből és vándorbotot adott kezébe. Rimbaud biztatására elhagyja családját és 1872. év nyarán bebarangolják Angolország, Németország és Belgium jó részét. Brüsszeli tartózkodásuk alkalmával egy czivó- dás egyelőre véget vet kóborlásaiknak. Ugyanis az ittas költők összetűznek és a felingerelt Verlaine kifogyva türelméből kétszer reá lő társára, akit meg is sebesit. Törvényszék elé kerül a dolog és a belga igazságszolgáltatás két évi fegyházra Ítéli el a magáról megfeledkezett poétát. Bezárulnak a monsi fegy- ház ajtai Verlaine előtt. Itt azonban a börtön sötét levegőjében uj érzések járják át finom szövevényü lelkületét s ezek az uj hangulatok természetesen uj hangokat fakasztanak ki mély érzésű líráján. A börtön fölébreszti lelkében a megbánást, amit elősegít az alkoholnak teljes hiánya is. Nem áll rendelkezésére az agyat és szivet elzsongitó szer, melybe beletemothetné a lelkében földuzzadt keserűséget. Nem elég az, hogy elvesztette szabadságát és börtönbe került, de nemcsak az úgynevezett klerikálisok, hanem egy nagy nemzeti liga fog küzdeni, melyben ott van Tisza István is elvbarátaival, és a „Magyar Figyelővel“, hogy a szabadkőművesek nemzetellenes, internaczionális czéljait meghiúsítsák. Érthető a szabadkőműves korifeusok feljajdulása, és a magyar sajtó strucz- politikája, melylyel megtagadja Polónyi felszólalásától a komolyságot, hiszen Polónyi még egy rendkívül komoly igazságot hangoztatott, midőn rámutatott a főváros elzsi- dósodására és a zsidóuralom elhatalmasodására is, mely veszélyes nemcsak a kereszténységre, hanem magára a nemzetre is. Ezért kisebbítették beszédét a zsidók, akik elbizakodottságukban a lapokban ma már egyeduralmat akarnak gyakorolni. Belőlük kerülnek ki jobbára a szabadkőművesek is. Az ország pedig lassanként tudni fogja, hogy hányadán van velük. t Kosztra Ignácz 1842—1911. A halálnak nincs köztünk vége, egyre végzi szomorú aratását. Midőn azt hittük, hogy annyi megrendítő gyászeset után, mely egyházmegyénket a közeiben érte, végre le- tehetjük a tollat, — megint egy újabb megrendítő halálesetről kell hirt adnunk. Kosztra Ignácz, tb. kanonok, esperes, csomaközi plébános vasárnap éjjel nehány napi súlyos szenvedés után elhunyt. A megboldogultban bőven megvoltak a papi erények: a mély, vallásos hit, a feltűnést nem kereső alázatosság, a buzgó kötelességtelj esités, a folytonos önművelés, a tudományszeretet és az egyházzal való egyiittcsaládi életéről is szomorú hirek érkeznek a raboskodó poétához. Felesége megtudva férje viselt dolgait rokonai unszolására beadja férje ellen a válókeresetet. Ez is hozzájárul elkeseredése növekedéséhez, de egyszersmind bünbánata mélyebbüléséhez is, hiszen minden elhagyta: barátai, családja, felesége, még az alkohol is. Nem áll más ut előtte, csak a vallásé. Ide menekszik és az Ur zsámolyánál keres és talál vigaszt vergődő lelkének. És megszületnek költészetének vallásos tárgyú darabjai a „Börtön dalok“, a melyek mindegyike egy bus megkínzott léleknek fájdalmas panaszait juttatják el hozzánk, úgy hogy ezeket olvasva szivünk önkéntelen a részvét egész melegségével fordul a szerencsétlen poéta felé. Végre üt a szabadulás órája és 1875. januárius 16-án elhagyhatja börtönét A várva-várt szabadság uj életre kelti szunnyadó rossz tulajdonságait, a minek következménye azután az, hogy ujult erővel, mohón, mint a kiéhezett ember a táplálékra, dobja magát az élet bűnös forgatagába. Nem lát rendes polgári foglalatosság után, hanem újra a vándorbotot veszi a kezébe s korcsmáról-korcsmára járva bekóborolja a délnémet városokat. Stuttgartban a véletlen összehozza újra Rimbaud- val s a sváb főváros egyik pállott korcsmaasztalánál összetalálkozik a két javíthatatlan jóbarát. Barátságuk most nagyon rövid ideig tart, mert a brüsszeli lövöldözést most visszaelőnyös a FÓGEL-féle pörkölt kávé használata ? ' líT i nem füstöli lakását; III AT) I nem vesződik a pörköléssel; I, minden perczben friss por- ifi 1/1 U kölést vehet. Mindamellett 25%-ot megtakarít- W hatnak mindazon vevők, kik pör- I költ kávét vesznek mert annyi I bepörkölödik a házi pörkölésnél. | Kérem próbavételét, melyből meggyőződhet. 1 91
