Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-03-29 / 13. szám
ß. HETI SZEMLE Szatmár, 1911. márczius 29. átengedi a sikkasztó leányát, Piroskát a premontrei növendékpapnak, aki őket a diáktanyán megelőzőleg összeeskette. Ezenkívül ez a jelenet a keresztény vallás házassági intézményének durva profanizálása, annyit egy zsidó szerzőnek is tudnia kell, hogy a keresztényeknél egy asszony egy időben két férfiúnak felesége nem lehet. Jánost Vidor, Rizát Károlyi Sári, Piroskát Horváth Lenke, a premontreit Sipos, Rubint Baghy adták sikerrel, jó volt a második és harmadik felvonásban Mátray a medikus apjának szerepében. Pénteken, szombaton és vasárnap Hegedűs Gyula vendégszerepeit. Fellépése a vidéki színpadokon valóságos ünnepszátnba megy. Könnyed, természetes és nemes játéka bámulatba ejtette a publikumot mindhárom alkalommal. Az első este a lipótvárosi zseninek, Molnár Ferencznek cynikus darabjában „Az ördög“-ben lépett fel. Molnár, mint egy országos botránynak hőse, már csattanós korbácsütésekben érezte, hogy mi a jutalma az ő gyakorlatba átültetett elveinek, az irodalom és a kritika sem lesz iránta elnézőbb. Hegedűs interpretálásában elfelejtkeztünk a darabról, csak egy nagyszabású, művészi egyéniség állott előttünk, akinek minden mozdulata,arcz- játéka, minden szava és cselekedete bevég- zett tökéletességet árult el. Emellett férfias, erőteljes, gyönyörű, behízelgő orgánummal rendelkezik, amelylyel ő a művészi felfogások, átélések és érzelmek összes skáláin és moduláezión föltétien bizonysággal uralkodik. Jolánt Zöldy Vilma, János festőt Sipos, Selyem Czinkát Károlyi Sári, Elzát Czakó Miczi adta, akiknek szintén részük volt az est sikerében. Szombaton „A taifun“-ban lépett fel Hegedűs. Hatalmas és megrázó drámai játékot produkált. Biztos vonásokkal rajzolta dr. Tokeramo szörnyűséges és megrázó tragikumát. Kár, hogy a japánok túlságos szolidaritása nem bir valószínűséggel és emiatt a darab sokat vészit drámai erejéből. — Ilonát Zöldy adta bensőséggel és erővel. Vasárnap Hegedűs bucsufelléptével „A kis czukros“ került szinre. Hegedűs mellett kedves volt a kis czukros szerepében Horváth Lenke. Eddig is fel felcsillant az ő művészi érzéke, de a mai szerepében fnnyi elevenséget, annyi közvetlenséget mutatott, oly kedvesen és olyan bájosan játszott, hogy méltán tüntette őt ki a közönség meleg elismerésével. Hétfőn és kedden érdekes attrakcziója volt színházunknak. Hanako és társulata, japán színművészek léptek fel színházunkban. A közönség feszült figyelemmel kisérte beszédüket, mozdulataikat, tánczukat, viseletűket, öltözködésüket, érzületük, indulatuk és szenvedélyeik kitöréseit. A kis japáni nők nyelve az orsónál is gyorsabban pergett és oly fürgék voltak, hogy a macskára emlékeztettek, amely egy pillanat alatt összezsugorodik és tovább ugrik. Egy idegen, ismeretlen világ nyílt meg előttünk. Heti műsor: Szerdán „A medikus“. Csütörtökön „Tiszt urak a zárdában“. Pénteken először „»Sárga liliom“. Szombaton másodszor „Sárga liliom“. Vasárnap délután „A halhatatlan lump“, este „Sárga liliom“. MINDENNEMŰ ELEMI ISKOLAI NYOMTAT- )£ VÁNYOK ÉS TANSZEREK KAP?£ HATÓK A PÁZMÁNY-SAJTÓ ?£ KÖNYVNYOMDÁBAN SZATMÁR^ NÉMETIBEN, ISKOLAKÖZ 3. SZ. HÍREK Magyar Gábor. Hazánk legnagyobb tanitórendje szerte az országban meleg és lelkes iskolai ünnepségekkel emlékezett meg folyó hó 24-én rendfőnökéről. Magyar Gábort, a magyar kegyes-tanitórend főnökét vette körül a piarista-rend az 50 éves fordulón az érdem előtt meghajló, bensőséges ünnepléssel. A tanításban 50 esztendőt eltölteni nem kis érdem. És eltölteni úgy, a hogy legtekintélyesebb tanitórendünk provinciálisa — az szinte az egész ország kultúrájának is ünnepe. A szegedi piarista főgymnasium igazgatói tiszte, majd 13 esztendő óta a kegyes- tanitórend rendfőnöki méltósága egész embert, nagy tudásu elmét, tapasztalt paedago- gust, szervező, alkotó erőt kíván. Magyar Gábor egyénisége erre termett. Az ország legjelentősebb iskolájává tette a szegedi fő- gymnasiumot igazgatói évei alatt, és bölcsen, biztosan kormányozta a rend hajóját a legválságosabb esztendők alatt, mint rendfőnök. A ma vezető emberei közül kevésnek jutott annyi feladat, annyi munka, mint neki. Az igazi érdemnek szólt ez az ünneplés, amelyhez e kis megemlékezéssel kívánunk hozzájárulni, hisz egyházmegyénk területén: két helyen is, Nagykárolyban és Máramaros- szigeten dolgoznak századok óta Kai. Szt. József lelkes fiai. Az ő ünnepük a miénk is. Oltáregyesületi lelkigyakorlatok. Az Egyházmegyei Oltáregyesület húsvéti lelkigyakorlatai április 8-án, 9-én és 10-én lesznek, mindhárom nap délutánján a zárda nagytermében és április 11-én reggel fejeződnek be közös szentáldozással. A lelki- gyakorlatokra, amelyeket Varjas Endre, egyházmegyei oltáregyesületi igazgató tart, ez utón is meghivatnak az oltáregyesületi tagok és a katholikus nők. Zárdái kongregácziói ünnepség. A szatmári női Mária-kongregáczió márczius hó 25-én délután fél 4 órakor rendkívül kedves, megható ünnepséget rendezett a zárda nagytermében. A műsor minden pontjában olyan sikerült volt, hogy az előadást vasárnap meg is kellett ismételni. A termet mindkét alkalommal zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, moly reményében nem is csalatkozott. A megjelent notabilitások között az első sorban ott láttuk : Pemp Antal superior!, dr. Lessenyey Ferencz ap. protonotáriust, Benkő József apátkanonokot, Hámon Róbert pápai kamarást, Gönczy Antal gk. esperest, dr. Kováts Gyula igazgatót, dr. Haraszthy Bélát, a kath. kaszinó alelnökét, Woelfe Afra tartományi főnök nőt stb. A műsor minden száma a magyar legenda bűbájos, csodaszép világába, Arpádházi szűz szent Margit korába ragadta lelkünket. Rosty Kálmánnak a szent királyleányról irt háromfelvonásos történeti színmüvét adták elő a növendékek annyi közvetlenséggel és bájjal, hogy nem is tudjuk, hogy a szereplők közül kiket dicsérjünk meg jobban. Az előadásnak méltó kerete volt az az ügyes szavalat, a melyet egy kedves, fiatal leánytól, Weisz Margittól hallottunk és azok a csodaszép élőképek, a melyek korhű jelmezekben gyönyörű világításban mutatták be szent Margit életének a színdarabban előforduló megkapó jeleneteit. Szívesen adózunk az elismerés adójával az élőképek rendezéséért, mert az igazi művészi érzékre vallott. A műsor többi pontját zeneszámok töltötték ki. Most volt alkalmunk először látni a zárda uj színpadját, mely ezen alkalomra készült el. ízléses, minden kellékkel felszerelt, ezer koronánál is több költségen felállított, melynek költségeihez, mint azt már lapunkban egyszer megemlítettük, dr. Lessenyey Ferencz, ap. protonotarius, prael. kanonok a tőle megszokott bőkezűséggel, ezer koronával járult. Valóban nemes és méltó czélra fordította do- mányát. Az irgalmas nénék mély hálájának kedves megnyilatkozása a Lessenyey-család czimere az uj színpad homlokzatán. t Erőss Lajos. A tiszántúli református egyházkerület supérintendense folyó hó 25-én Debreczenben meghalt 54 éves korában. Csak három éve emelte a közbizalom az egyház- kerület élére, ahol erős egyéniségétől, szervező erejétől sokat vártak, mert nagy tudásu, kiváló képzettségű férfiú volt. Puritán jellemére, emelkedett gondolkozására érdekesen jellemző világot vet márczius 17-én irt végső rendelkezése: „Temetésem a lehető legegyszerűbb legyen; mondjon felettem egy 10 perczig tartó imádságot a debreczeni nagytemplomban a püspökladányi református lelkész (de imádság legyen az a nagy Istenhez s ne afféle okoskodás, aminővel egy idő óta szemkáprázatba ejtik az embereket !) Több és másféle beszédet nem akarok. Gyászruhát és divatos fátyolokat én érettem senki is egy pillanatig se viseljen; hasztalan koszorúkra ne költsön. így legyen! Ez az akaratom és mindenkitől elvárom, hogy azt tiszteletben tartsák.“ Az elhunyt superintendens temetése kedden volt Debreczenben, onnan Püspökladányba vitték tetemét felesége sírja mellé. Kinevezés. Az Osztrák-magyar bank helyi fiókjának főnökhelyettesét, Unger Istvánt, a Nyíregyházán létesített uj bankfiók főnökévé nevezték ki első osztályú ellenőri ranggal. Kongregáczió ünnepély. Fényes ünnepség keretében újították meg hüségeskü- jöket a szatmári polgárok Kongregácziójá- nak tagjai Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén. A beszédet dr. Kovács Gyula lelkiigazgató tartotta, az ünnep jelentőségéből kiindulva és ecsetelve Szűz Máriának imád- ságos, kegyelemteljes életét és méltóságát. Beszéde végén arra buzdította Máriának hü leventéit, tartsanak ki mindvégig Szűz Mária tiszteletében, bármint támadja őket és Sziiz Mária tiszteletét a világ. Erre a kong- reganisták megújították hiiségi ígéretüket és a nagyszámú közönség meghatottan hallgatta szavukat: „Megválasztlak téged Asszonyomnak, Úrnőmnek és Anyámnak“. Szentségi áldás fejezte be az ünnepélyt. Az Oltáregyesület szokásos havi szentségimádása április 2-án lesz a zárdatemplomban. Reggel 6 órakor szentségkitétel, 8 órakor szentmisét mond Szabó István prae- latus, egyházra, irodaigazgató, a szentmise alatt közös szentáldozás; délután 5 órakor szentbeszédet mond Varjas Endre oltáregyesületi igazgató, ami után litániát végez szentségbetétellel Láng Antal dr. theologiai tanár. Egyházmegyei közgyűlés. A szatmári ref. egyházmegye tavaszi közgyűlését az elnökség április 24—26. napjaira tűzte ki a szatmári ref. egyház tanácstermébe. Nagy alapítvány a Gyermekszanatóriumnak. Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság, amely mindenkor nagy áldozat- készséget tanusitott emberbaráti és kulturális intézményeinkkel szemben, legutóbbi közgyűlésén tizezer koronát szavazott meg a Gyermekszanatóriumnak. Erről a határozatról Ormódy Vilmos főrendiházi tag, a társaság vezérigazgatója értesítette a szanatórium vezetőségét. Az alapítványi irat kiemeli, hogy a társaság félszázados alapjának kamatjövedelméből képzett, különleges adományok, illetőleg alapítványok, mindenkor olyan nagyobb szabású közcélok előmozdítására vannak rendelve, amelyeket a társaság egész kormányzó testületé a részvényesek közgyűlésével egybehangzóan, kiválóan Aki igazán finom, kényelmes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akar vásárolni, 9 az forduljon bizalommal Yuja Jánosüí! Szatmár, Deák-tér ■ (Keresztes András-féle ház), m aki dúsan felszerelt czipő-raktárában csakis valódi finom bőrből a már is világhírű hazai gyárakban készült czipő- ket és csizmákat nagyon is verseny- képes árakban hozza forgalomba és üzletéből minden olosöbbrendü készítményt, a szokásos bőr- és talputánzatokat teljesen kiküszöbölte. s akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. Kívánatra mérték után bármilyen kivitelű ozipók és csizmák is készülnek.
