Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-04-27 / 17. szám

e. 11 órakor fogja elmondani a városháza előtti téren, kedvezőtlen idő esetén pedig a városháza nagytermében. A 8-án reggel fél 11-kor Szaniszlóról kocsin érkező jelöltet nagy ünnepélyességgel fogják fogadni. így Papp Béla Justh- párti jelölt kemény ellenfelet kapott. Áthelyezett számellenőr. A pénzügy- miniszter Némethy Ernő szombathelyi p. ü. számellenőrt, a járási számvevői teendők el­látására adott megbízatással Fehérgyarmatra áthelyezte. Szerdahelyi Ágoston balesete. Szer­dahelyi Ágoston nagybirtokost a minap snlyos baleset érte. Négy fiatal tüzesvérii csikóval, melyek egy könnyű kis uj kocsiba voltak befogva, a dobi utón Vetés felé hajtott. A könnyen ijedő paripák elé az országút mellől valahonnan egy kutya bukkant elő, melytől a csikók annyira megijedtek, hogy a kocsit az árokba rántották. Szerdohelyi oly szeren­csétlenül esett ki e kocsiból, hogy egyik ol­dalbordáját eltörte, azonkívül arcán és jobb lábán komolyabb horzsolásokat szenvedett. Képviselőjelölés Csengerben. Múlt vasárnap délután a csengeri kerület függet­lenségi és 48-as érzelmű polgárai nagy lelke­sedéssel Luly Béla volt képviselőt ismét je­lölték, ki függetlenségi és 48-as Justh-párti programmal a jelölést el is fogadta. Gyémánt mise. Hungréder György sz. sz. ülnök, ez. kanonok, felsővisói róm. katb. plébános tegnap tartotta nagy ünnepségek között gyémántmiséjét. Uj igazgató-helyettes. Püspök ur Ő Méltósága a róm. katb. elemi iskolánál az igazgatói teendők ideiglenes vezetésével Juhász József róm. kath. elemi isk. tanítót bízta meg. Hymen. Madarassy László nagybányai szolgabiró e hó 30-án délelőtt köt házasságot dr. Vajay Károly polgármester és neje óvári Szeöke Irén leányával, Irénkével. — Litteczky István szatmár városi első oszt. számtiszt, fő­számve vőbelyettes eljegyezte Csehy Ilona hely­beli állami tanitónőt. — nyirjesi Létay Ferenc 4 De Sándor András azt a toronyról börtön­őrök által letépetté s meghagyta nekik durva szidalmak közt, hogy az egész küldöttséget szuronyok közé fogva vessék a börtönbe. De ez alatt az utcza forrongó népe a tornyos ház kapuját betörte, a küldöttséget kiszabadította s az elnököt bántalmazni akarta, akit a nép dühe elől éppen a polgármester mentett meg. Boros egyik tevékeny tagja volt annak a 21 tagú küldöttségnek, mely gróf Forgách Antal kanczellár és Haas Mihály szatmári püspök vezetése alatt Szatmárnak vasutat kérelmezni, 1865. évi február 13-án Wien- ben járt. Borosnak utolsó nagyobb szereplése a törvényhatóságban 1894-ben történt, midőn a nagycsonkai és darvasmohai 2092'3 hold. ter­jedelmű erdő-eladását indítványozta, hogy 870,000 forintnyi vételárból a város adósságai apasztassanak, beruházásai növekedjenek s a szatmárhegyi vasút létesítést nyerjen. Az meg éppen életének az utolsó évé­ben történt, hogy mint a közigazgatás tala­jából nőtt ember, jól ismerve a tisztikar anyagi gondjait, indítványt tett, hogy az ország ezer­éves formálásának éve, az 1896. év, a városi tisztviselőknek a nyugdíjban emlékezet okáért öt évnek számíttassák. A közgyűlésen szerencsésen át is ment a dolog, de nem úgy a belügyminiszternél, mely azt szokatlan volta miatt két fölterjesz­tés után is visszadobta. szatmári osztrák magyar banki tisztviselő hétfőn tartotta esküvőjét Leitner Bertalan földbirtokos és néhai Szlávik Irén leányával, Saroltával. — Szabó Károly felsőbányái ke­reskedő eljegyezte hitvestársul özv. Szmik Sándorné úrnőt, született Boross Mariskát Ozdról. — Schmitt Elek, gróf Károlyi-uradalmi intéző szombaton tartotta esküvőjét Debre- czenben a Szt. Anna-utczai róm. katb. tem­plomban özv. Hutirai Lukácsy Ferenczné szül. Szigligeti Jolán leányával, Bertussal. A nagybányai kerületből. Nagybá­nyán, hol eddig Földes Béla Justh-párti ellen­jelölt nélkül állott, értesülésünk szerint Schmidt József nyug. államtitkár nemzeti munkapárti programmal elvállalta a jelöltséget. Megvá­lasztása, a hangulat után Ítélve, valószínű. Egy derék tanító halála. Mondik Endre helybeli róm. kath. tanító halt el e hó 21-én. Régibb idő óta megtámadta szervezetét a betegség, de erős fizikumát csak nehezen törte meg. Utóbbi időben már nagyon ideges volt. Mintegy pár héttel ezelőtt Budapestre ment, hol a Rókusz-kórházban vétette fel magát. Itt érte el a halál. Jeles tanító volt, jeles képzettséggel, valóságos veszteségszámba megy halála a nevelés ügyére. Kartársai a következő gyászjelentésben tudatják szomorú elhunytát: „A szatmárnémeti róm. kath. fiu- népiskola tanítótestülete mélyen szomorodott szívvel tudatja, hogy felejthetlen kartársuk, Mondik Endre róm. kath. tanító, a jó barát, a buzgó tanító 21 évi tanítói működés s az utolsó szentségek ájtatos felvétele után életé­nek 41. évében folyó hó 21-én Budapesten visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Drága hamvai folyó hó 25-én délután fél 5 órakor fognak a szatmárnémeti hidontuli temető ká­polnájából örök nyugalomra helyeztetni. Lelki nyugalmáért az engesztelő szentmise-áldozat folyó hó 29-én reggel 8 órakor lesz bemutatva a székesegyházban. Szatmár-Németi, 1910. április 25-én. Emléked él köztünk ! A kartársi szeretet virraszt sírod fölött!“ ___ „HETI SZEMLE“ Az úgynevezett darabont-kormány, a Fejérváry-kabinet idejében történt ez. Az öreg urat mód felett bántotta ez a két izbeni visszautasítás. Nem szólt senkinek semmit, hanem egyszerűen beállított Fejérváry miniszterelnökhöz s minden bevezetés nélkül ezeket mondta neki. — Kegyelmes uram, én szavamat adtam az én városom tisztviselőinek arra, hogy az ötévi nyugdijbeszáinitás kedvezményét ré­szükre a kormánynál keresztülviszem. A bel­ügyminiszter (Perczel), most másodszor uta­sította vissza felterjesztésünket. Te, mint ka­tona, legjobban tudod, mi a neve annak az embernek, aki szavát meg nem tartja. Én tehát hazudtam. Hazug ember nem érdemes arra, hogy Őfelségének a rendjelét viselje. El is hoztam magammal. Adjátok vissza neki! S ezzel Fejérváry nagy ámulatára le­tette az asztalra a Vaskorona-rendjelét. Nem sokára (1896. évi november 17-én, 100,276. szám alatt megjött a kormány jóvá­hagyása.) Meghalt 1896-ban. Arczképét, életrajzát és beszédeit kiadta Ferency János ily czim alatt: Emléklap Boros Bálint, Szatmár Németi sz. kir. város 18 éven át volt országgyűlési képviselőjének tisztele­tére azon alkalomból, midőn a magánélet nyugalmába visszavonult. Szatmár, a Szabad­sajtó nyomása, 1892. Adminisztrátori kinevezés. Materny Lajos, a tiszavidóki evang. egyházmegye fő­esperese, a nyugdíjazás folytán megüresedett nagykárolyi evangélikus lelkészi hivatal ideig­lenes vezetésével Duszik Lajos szatmári lel­készt bízta meg. Párisi doktor. Geöcze Zoárdot, az ung­vári reáliskola tanárát, aki egy felsőbb mate­matikai tételen alapuló mérési kiszámításával a geometria terén nagy újítást vívott ki s akit a közoktatási kormány államköltségen a párisi egyetemre küldött, az ottani világhírű egyetem tudorrá avatta föl. Gyászhirek. Alantirottak a szív leg­mélyebb. fájdalmával, de Isten akaratában megnyugodva tudatják a forrón szeretett gyer­mek, unoka, testvér és rokonnak, Csécsey Juliánná oki. óvónőnek, folyó hó 20-án reggel fél 7 órakor élete 22-ik évében, a halotti szent­ségek ájtatos felvétele átán történt csendes elhunytát. A kedves halott földi része folyó hó 22-én délután 3 órakor tétetett a róm. kath. egyház szertartása szerint Majláth-utcza 3-ik számú háztól a hidontuli sirkertbe örök nyugalomra. Az engesztelő szentmise-áldozat lelkűid véért folyó hó 22-én reggel 7 órakor lett bemutatva az egek Uráhak. Szatmár, 1910. ápril hó 20-án. Az örök világosság fé- nyeskedjék neki! Özv. Csécsey Ferenczné sz. Ábrahámi Teréz, mint édes anyja. Özv. Abra- hámi Sándorné, mint nagyanyja. Csécsey Mariska, Csécsey Ferencz, Csécsey Sándor testvérei. Özv. Payer Józsefné sz. Ábrahámi Róza, mint nagynénje. Payer Margit férj. Rozgonyi Lajosué, Payer József, Payer Mariska férj. Rozgonyi Ferenczné, Payer Károly, mint unokatestvérei. — Ertner Pálné sz. Fried- manszky Mária folyó hó 21-én reggel 8 óra­kor élete 84-ik évében városunkban meghalt. Temetése folyó hó 23-án délután volt a róm. kath. egyház szertartása szerint. — Sirokay Béla kereskedő rövid szenvedés után élete 38-ik s boldog házasságának 10-ik évében folyó hó 21-én hajnali 2 órakor Munkácson elhunyt. — Özv. Szappunyos Józsefné szül. Volta Mária 64 éves korában ápril 22-én d. e. 10 és fél órakor Nagybányán meghalt. — Seregéiig Emil munkács-egyházmegyei áldozó­pap, amerikai missionarius, g. kath. lelkész, folyó hó 22-én életének 44-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. A megboldogult hült tetemei, a sz. mise előzetes bemutatása után, f. hó 23-án délelőtt 11 órakor a sárközujíaki gkath. sirkertben tétettek örök nyugalomra. — Kegyes István városszerte jól ismert dús­gazdag öreg polgár 72 éves korában hosszas szenvedés után tegnapelőtt éjjel a városi köz­kórházban elhalálozott. Értékes ajándék. Főméltóságu gróf Pappenheim Sziegfriedné szül. Károlyi Erzsé­bet grófnő, mint kegyurnő, a mezőfényi róm. kath. templomnak fehérselyem alapon gyö­nyörű színharmóniában, saját kezűleg művé­sziesen hímzett misemondó ruhát ajándéko­zott, mely nemes tettéért a főméltóságu gróf- nénak a hitközség nevében hálatelt köszö­netét nyilvánítja. Mezőfény, 1910. április 22. Moldován Endre plébános. Ferency János müvei. A helybeli irói gárda nestorának, Ferency Jánosnak irói jubi­leuma alkalmából egy csinos kis kötet jelent meg, mely méltán megérdemli a figyelmet. Méltatja előszavában jeles Írónk működését. Ez után egy szép költemény foglal helyet Tóth József képezdei tanár tollából, melyet az iró jubileumára irt. Aztán történeti kutatá­sokon alapuló érdekes feljegyzések és élet­rajzok találhatók a kötetben, melyek vár­megyénkkel és városunkkal állanak szorosabb ________________Szatmár, 1910. április 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom