Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-08-17 / 33. szám
Szatmár, 1910. augusztus 17. Indokolt azonban, hogy a mostani jelentősebb módon történjék, s a tisztelet és szeretet fokozottabb érzelmei megfelelő, ünne- piesebb formában jussanak kifejezésre. Ez az ok vezetett alábbi intézkedéseim megtételére. Folyó hó 17-én este az Urangyalára való harangozás után a templomok összes harangjai egynegyed óráig huzassanak. A legközelebbi vasárnapon, vagy Nagy- boldogasszoy ünnepén hirdessék ki a t. lelkész urak a szószékről a születésnapi istentiszteletet, buzdítva híveiket, hogy azon minél számosabban jelenjenek meg s királyunk jólétéért buzgón imádkozzanak. Az istentiszteletre a hatóságok, vallásos társulatok és egyesületek külön meghívandók. Folyó hó 18-án a székesegyházban s az összes plébániai és szerzetesi templomokban a kifejthető legnagyobb pompával ünnepélyes szentmise végzendő (hum collecta pro Rege), amelyet „Te Deum„ fejezzen be. Tartsd meg Isten apostoli királyunkat. — És hallgass meg minket kérésünk napján ! Kelt Karlsbadban, 1910. évi augusztus hó 8-án. Tibor s. k. püspök. Vármegyei közgyűlés Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó |ll-ikén rendkívüli közgyűlést tartott. Alig 40—50 bizottsági tag volt jelen. A gyűlést pontban fél 11 órakor nyitotta meg Csaba Adorján főispán. Megnyitó beszédében emelkedett szavakban emlékezett meg O Felségéről, aki az idén ünnepli 80-ik születésnapját és kérte a vármegye közönségét, hogy Tolnamegye azon átiratát, amellyel hódoló feliratot intéz 0 Felségéhez egyhangúlag, pártszempontok kikapcsolása mellett fogadják el. A közgyűlés Nemestóthi Szabó Antal azon indítványa melllett, hogy Szat- márvármegye közönsége önálló feliratot intézzen a királyhoz, egyhangúlag elfogadta a főispáni előterjesztést. A hódoló felirat készítésével Ilosvaij Aladár alispán bízatott meg. a királynak sem lehet cselekednie saját, független ítélete és érzései szerint. Sirassam a magyar nemzet őrző angyalát Erzsébet királyasszonyt, akit az anarchia őrjöngése ragadott el akkor a királyi férjtől, mikor arra legnagyobb szüksége volt volna. Neki és nemzetének egyaránt. Nem, nem teszem . . . Csak általában ezeket akarom még ide írni . . . — Ami nyolczvan esztendős öreg kiiá- lyunk sokat olvasott a legbölcsebb könyvben : a tapasztalásban. Talán egy király sem annyit. Mert hatvan esztendőn túl kevés uralkodó ült a trónon. Egyetlenegy sem, aki valósággal megújulni láthatta volna maga körül úgyszólván az egész világot. És benne különösen a manyar nemzetet. Az ő szemei előtt történtek az emberiség legnagyobb változásai. Látta nemzetét a mécs világánál. A postakocsin. Azután jött a gáz, a villany fényessége. Vasúti hálózat, telefon töri meg a távolságot. Villanyos vonatok röpülnek. Automobilok tülke hangzik. Épülnek a hatalmas hidak. Fejlődik az orvosi tudomány. A természet- tudomány, vegytan csudákat miivel. A hadviselés teknikája, a léghajó, legvégre a repülő Ezután több mint 200 ügy került el- referálás alá és nagyobb részüknél egyhangúlag az állandó bizottság javaslatát fogadták el. Egyedül nagyobb vitát, úgyszólván vihart, csak az állandó bizottság azon javaslata keltett, amely szerint Csanálos róm. kath. egyház azon kérelmét, hogy a templom kerítése községi költségen bontassék le, utasítsák el. Rónai István erős hangon kelt ki a közigazgatás ellen, mert azt tapasztalja, hogy a megye határozott rossz akarattal intézi ez egyház ügyeit. Nemestóthi Szabó Albert szintén ilyen értelemben szólott és felhívta a közgyűlés figyelmét arra a hangra, amelyen Szabó körjegyző jelen felebbezését megírta. N. Szabó Antal kéri a közgyűlést, hogy minden felekezeti szempontot félretéve tisztán a bírói igazság szem előtt tartásával döntsenek a kérdés fölött, llosvay alispán és Kerekes jegyző igyekeztek czá/olni Rónay és Szabó azon állítását, mintha a megyét a részrehajlás vádja érhetné e kérdésben. Stoll Béla és N. Szabó Antal újabb felszólalása alapján az állandó bizottság javaslatát fogadták el nagy szótöbbséggel a vármegye nagyobb dicsőségére. — A Krassószörény- megyei árvízkárosultaknak 1000 koronát szavazott meg a közgyűlés. Úgyszintén segélyben részesítették a vármegyei tűzoltó szövetséget is. A gyűlést pontban fél 12-kor rekesztette be az elnöklő főispán, akit a jelenlevők lelkesen megéljenezte. __ „HETI SZEMLE“ HÍREK. Nagy boldogasszony napján. Magya- ország menyei pátrónájának nevenapját ünnepelte hétfőn a kath. egyház. Az ünnep egyetemes ünnepe a katholiczizmusnak, nálunk mégis van valami nemzeti színezete ennek az ünnepnek. Régi egyházi énekeink legszebbjei a Mária-énekek. Régi kódexeinkben Mária alakja körül gyulád fel csak poé- zis. Á Tihanyi-kódexben Mária a női szépség ideálja, a nagyszombati kódex Salamon Énekek énekének szerelmes szavaival, extágépek a végtelenség felé hajtják a haladó emberiséget. Es látnia kellett, hogy a magyar szellem állja, sőt vezérszerepet visz az európai népek haladásában. És látnia, tapasztalnia kellett és kell, hogy minden változott körülötte, mögötte. Csak egyetlen egy maradt meg csudás ősi erejében. A magyar nemzet királyhüsége. Lojalitása. Szeretete. Mert a magyar nemzet, ha egyszer szereti királyát, meg vagyon az szeretve. Nemzedékről nemzedékre megőrzi emlékezetét. Az apák gyermekeik ajkára adják nevét és beleoltják szivükbe a jó király iránt való hűséget is. Ezért bizott a férfiúvá lett király . . . az ősi erényben E kölcsönös bizalomnak ősi erényéből... a királyhüség és a nemzet szeretetéből fakadt virágot tűzi a magyar nemzet nyolczvan éves királyának fenséges, nemes kebelére. Ennél a virágnál szebbet, természetest és mégis csudás virágot egyetlen népe sem nyújthat öreg királyunknak. Bodnár Gáspár. tikus áhítatával festi [szűz Máriát, mennyek királynéját, angyaloknak drágálatos asszonyát. S talán az egyetlen költői vonás ez a mi első királyunkban, hogy Máriát választotta országa pátrónájává. A magyar ember lelkét hamar megkapta ez a patróna. Harczi lobogóin is szűz Mária képe ragyogott, primitiv művészete leginkább Máriát faragta szoborba, s festette vászonra. A szent szobrok közül ma is Mária-szobor van a legtöbb ut- czáinkon. Illatos virágok övezik körül e szob rókát, ájtatos nők gyakran térdelnek előttü Nagyboldogasszony napján bucsusok zarái dokolnak a távolabbi Mária-szobrokhoz ( kegyhelyekhez. A csodatévő képek, szobro is majd mind szűz Mária hatalmát hirdetil A komoly, erős magyar lélek szívesebbe rogy térdre a szépséges mennyei királyné elől mint tenné a férfi-szentek szobrai előtt. Mindig is különös pompával ünnepelte a magyar Nagyból dogasszony napját, szinte megma- gyarositotta a szűz anyát, és nevenapjának közelsége Szent István napjához, méginkább ébren tartja az érzést, hogy szűz Mária is nemzeti szentjeink közé tartozik. A tanárvzsgáló-bizottság tagja. A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Mázy Engelbert tankerületi főigazgatót a budapesti orsz. középiskolai tanárvizsgáló-bizottság tagjává öt évre kinevezte. Esküvő. Nagybányai Horthy István ilosvai kir. közjegyző f. hó 22-én délelőtt vezeti oltárhoz Nagykárolyban péchujfalusi Péchy László műszaki tanácsos és neje Rott- mann Mária leányát Ilonkát. Áthelyezések a csendőrségnél. A honvédelmi miniszter Valló József hadnagy szakaszparancsnokot Nagykárolyból Debre- czenbe, Hódossy Károly hadnagy szakaszparancsnokot pedig ugyanilyen minőségbe Nagykárolyba helyezte át. Jézustársaságiak változása. A jézustársasági rendház tartományi főnöke a helybeli rendháztól Fiedler Lipót s Misek Lajos atyákat Budapestre, Müller Lajost és Pénzes Istvánt Innsbruckba, Bencsik Feren- czet Kalocsára, Neuschvendner Mihályt Nagy- kapornokra [Zala m.] helyezte át. Helyeikre jönnek: Gröger Vilmos Kalocsáról, Jámbor László Budapestről, Hausschka György és Losonczkg János Pozonyból. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Uszkay Tamás nagybányai kir. járásbirósági betélszerkesztőt állomás helyén a IX. fiz. osztályba telekkönyvvezetővé nevezte ki. Áthelyezett uradalmi tisztek. Károlyi Lajos gróf Telek István uradalmi s. tisztet első osztályú tisztté történt előléptetése mellett erdődi urudalmából a tótmegyeribe helyezte át. Helyét Prohászka Lajos, néhai Prohászka Lajos urad. erdőmester fia foglalta el, ki hasonló minőségben eddig is a grófi uradalomban működött. Esküvő. Litteczky István városi számtiszt, ma tartotta esküvőjét arájával, Cseh Honával, a Jézus szive kálvária templomban. Az esketési szertartást Bodnár Gáspár tanár, áldozópap végezte, aki rövid tartalmas beszédet intézett az uj házaspárhoz. Áthelyezett tanitónő. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Gámánné Goptsa Anna szatmárzsadányi állami tanítónőt eddigi minőségében a felvinczi áll. el. iskolához helyezte át. Lelkészi kinevezés. Firczák Gyula munkácsi püspök kinevezte Jaczkovics Sándor székesegyházi s.-lelkészt és főgimnáziumi h. tanárt Alsódomonyára lelkésznek, Suba Pál 8
