Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-18 / 20. szám

Szatmár, 1910. május 18. HETI SZEMLE 3 A bíróság köréből. Őfelsége Benda Bertalan máramarosszigeti járásbirónak az Ítélőtáblái bíró czimet és jelleget adományozta, Nuszer Dezső szatmárnémeti törvényszéki, Dercse'nyi Béla beregszászi törvényszéki bírót, Szűcs Lajos szatmárnémeti járásbirót, Varga Kálmán felvisói, Medzihradszky Jenő mező- kaszonyi járásbirákat, a VII. fiz. osztályba sorozott törvényszéki, illetve járásbirákká lép­tette elő, Szirbik István halmii járásbirósági jegyzőt a felsővisói járásbírósághoz albirónak nevezte ki. Megyei választások. Mint lapunk más helyén is olvasható csütörtökön töltötték be Csaba Adorjánnak főispánná történt kine- veztetése folytán megüresedett szatmárkerü- leti főszolgabírói állást. A sok abczugolás, melylyel az ellenpárt jelöltjét megtisztelték mindkét oldalról, azt mutatja, hogy a kedé­lyek eléggé izgatottak voltak. Két jelölt volt. Berenczei Kovács Sándor erdődi főszolgabíró és Galgóczy Árpád csengeri szolgabiró. A választás az utóbbinak győzelmével végződött. Kapott 247 sz&vazatot, mig b. Kováts Sándor 122-őt. így Galgóczy Árpád lett a szatmári főszolgabíró. Az ily módon megüresedett I. oszt. szolgabirói állásra dr. Jékey István erdődi szoigabirót, II. oszt. szolgabirói állásra Ináncsi Papp József erdődi közigazgatási gyakornokot választották meg. Püspöki kiküldött. A máramarosszi­geti képzőintézetnél a hittanból tartandó ké­pesítő vizsgálatokra püspöki biztosnak Müller Károly apát, szigeti főesperes plébános kül­detett ki. Jótékony adomány. Csekö Gábor egri prépost kanonok a Gyöngyön építendő ká­polna költségeire 400 koronát adományozott. Áthelyezett állomásfőnök. Zpffer j István huszti államvasuti tisztviselő, állomás- főnöki minőségben Rahóra helyeztetett át. A szatmári programmbeszéd. Hét­főn tartotta meg dr. Kelemen Samu programm- beszédét. Nagy sokaság volt jelen. Előbb Thumer Albert fejtegette Kelemen érdemeit, következett maga a progrrnmbeszéd. Utána dr. Tanódi Endre és Simon Aurél gyógysze­rész beszéltek még. Érettségi biztos. A vallás- és közokt. ügyi miniszter a szatmárnémeti felső keres­kedelmi iskola 1910. évi érettségi vizsgála­tainak vezetésével miniszteri biztosi minő­ségben dr. Szűcs István vallás- és közokt. ügyi miniszteri titkárt bízta meg. Gyászhir. Részvéttel értesülünk Anderkó László udvari gör. kath. lelkész haláláról, kit városunkban is mindenütt ismertek, mert pár évvel ezelőtt a szatmári gör. kath. plé­bániát is adminisztrálta. Haláláról a család a köv. gyászjelentést bocsátotta ki: Alantirottak úgy a magunk, valamint az összes rokonság nevében is szivünk legmélyebb fájdalmával tudatjuk, hogy a forrón szeretett férj, felejt­hetetlen apa, após, nagyapa és rokon Anderkó László szatmárudvari gör. kath. lelkész, éle­tének 61-ik évében, boldog házasságának és áldozárságának 35 ik évében hosszas szenve­dés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó évi május hó 10-én az Urban el­hunyt. A megboldogult hült tetemei folyó évi május hó 13-án déli 12 órakor fognak a szatmárudvari gör. kath. sirkertben örök nyu­galomra tétetni, mig az engesztelő szent mise áldozat lelkiüdvéért folyó évi május hó 14-én délelőtt 9 órakor fog az Egek Urának bemutattatni. Szatmár-Udvari, 1910. év május 10. Áldás emlékezetére! Özv. Anderkó Lász- lóné sz. Papp Terézia neje. Anderkó Justina férj. Babán Sándorné, Anderkó Viktor, An­derkó Gizella férj. Stán Józefné, Anderkó Arthur gyermekei. Babán Sándor, Sztán Jó­zsef, Román Cornelia férj. Anderkó Viktorné, Papp Alexandrina férj. Anderkó Arthurné vejei illetve menyei. Papp János és neje Papp Amália, özv. Szilvássy Lászlóné sógora illetve sógornői. Sztán Aurika, Gizella, Viorika, Valér, Viktoria. Anderkó Lacika, Aurelia, Lívia, Anderkó Alexandrina, Arthur, Sándor unokái. Programmbeszéd. Dr. Keresztszeghy Lajos, a nemzeti munkapárt képviselő jelöltje f. hó 22-én vasárnap d. e. 11 órakor a Ká­rolyi ház kerthelyiségében tartja programm- beszédét. Áthelyezett számellenőr. Bugyi Gyula pécsi p. ü. számellenőr, ki huzamosabb időn át szolgált a városnál mint számtiszt, hasonló minőségben a debreczeni kir. pénzügyigaz­gatóság mellé rendelt számvevőséghez áthe­lyeztetett. Doktorrá avatás sub auspiciis. Gróf Zichy János kultuszminiszter e hó 23-án uta­zik Kolozsvárra, hogy az ‘ ottani tudomány egyetemen Dr. Bartha Józsefnek sub auspiciis leendő felavatásán a királyt képviselje s a királyi gyűrűt átnyújtsa, A doktorrá avatás 24 én délelőtt lesz. Hymen. Kratz Lajos kincstári ügyész­ségi irodatiszt május.hó 10-én vezette oltár­hoz a máramarosszigeti róm. kath. temp­lomban Bárány Edithet, Bárány Ede leányát. Az esketést Molnár Károly s. lelkész végezte. — Róth Lajos, a Szatmári Leszá­mítoló Bank ügyvezető igazgatója vasárnap tartotta eljegyzését Mittelman Herman leányá­val, Margittal Ungváron. — Csi/cy Lajos a debreczeni ref. theologia tanára, a Ferencz József rend lovagja e hó 10-én esküdött örök hűséget özv. Nagy Gyuláné sz. M. Veres Ida urhölgygyel Mátészalkán. — Bad József kir. posta- és távirótiszt, volt cs. és kir. 5. gya­logezredbeli hadnagy, ki városunkban is hu­zamosabb időn át állomásozott, e hó 14-én tartotta esküvőjét füredi Lánczky Ánnuskával Bujánházán. — Szmerchányi Nagy Kálmán szatmári kir. adóhivatali segéd pünkösd má­állama“ is egy gazdasági czélokra hivatott világállam marad.2) Mélyen tisztelt hölgyeim és uraim ! Nincs az a radikális szoczialista iró, aki a társada­lom jövő kialakulásánál a tekintély elvét, — már t. i. minden vonatkozásában — föladná, mikor arról van szó, hogy akármely laza ösz- szetételü társadalom fönnmaradhasson ők is igazat adnak a nemzetek nagy apostolának „minden lélek engedelmeskedjék a felsőbb hatalmasságoknak“3) csak attól a gondolat­tól futnak, melylyel az apostol e parancsot megindokolja „mert nincs hatalmasság, hanem csak Istentől“. Készek meghajolni a hatalom előtt, de csak azon kikötéssel, hogy az ne az Istentől jöjjön. Ezért kellett az álattól származnunk, ezért élte az ősember az állat csorda életét, ezért verekedte ki magának a hordában az első helyet, hogy ne legyen a hatalom alatt, mely az Istentől való. Szánalom nézni azt a kínos vergődést, midőn az emberi léleknek a végtelen után törő vágyait igényeit „tudományos és valódi 2) Menger: Jövő állama. 33. 1. 3) Kóm. 13. 1. művészi előadások s erkölcsi fejtegetésekkel tapasztalati utón“4) próbálják kielégíteni. Annak a havasi pásztornak, ép oly joga lesz, mint a Lipótvárosi burzsoának, hogy Isten akaratán megnyugvó, a túlvilág édes vigaszában reménykedő lelkének igényeit ki­elégítsék, kérdem, minő tapasztalati alapon, mely tudományos és művészi előadással szám­űzött Istent. A keresztény világnézet művé­szetben, tudományban jeleskedő hőseit — ők maguk vallják — a tulvilági élet édes remé­nye lelkesíti a fárasztó, éjt, napot egygyé tevő munkára; a jövő társadalmának, a né­pies munka államának tudósait fogja e tudni föltüzelni a polgártársak elismerése, meg az, amit Menger ajánl, hogy a hivatalos lap egyik rovatában dicséretet utalványoznak majd a polgári érdemek jutalmazására. Ennek az elismerésnek jótékony hatása nagyon re­latív dolog. Midőn a német birodalom vas- kanczellárja Bismarck előtt 1895-ben tartott jubileuma alkalmából megjelentek 1871-iki bajtársai, hogy a császári kegy dicssugáros elismerése, az egységes németbirodalom osz­tatlan diadalöröme után boldognak mondják egykori bajtársukat: Bismarcknak csak annyi 4) Menger i. m. 164. a szava: „A boldogságot pedig hagyjuk, a legboldogabb talán akkor voltam, mikor az első nyulat lőttem.“ De azután van az emberi léleknek még erősebb érzése, mely például a haldokló Arany János ajakán ezeket a szavakat ta­lálta. A költő utolsó perczeit éli, a haláltusa megérkezett kétségbeejtő kínjaival: fia fölé hajol s vigasztalja, hogy munkáival nevét halhatatlanná tette. A protestáns Arany János ezt válaszolta: „Mit ér nekem ha itt örökké élek, Isten pedig nem irgalmaz.“ M. T. H. és U1 Engedjék meg, hogy a gyermekkor egyik kedves játékát idézzem emlékezetökbe. Kártyából várat építünk, már föl vannak huzva a falak, készen a tornyok, az alkotás öröme már ott ragyog az ártatlan gyermeki szemekben, midőn egy külső erő, mondják egy erősebb légáram, halomra dönti fáradságunk minden alkotását. Az emberiség már sokszor épített kár­tyavárakat. Ott pl. Szennái' mezején : tegyük híressé nevünket, építsünk tornyot, melynek teteje az égig érjen“ és „az Ur elszéleszté őket az egész földre.“5) A franczia forrada­5) Mózes I. 11. rész. Aki igazán finom, kényel­mes, elegáns éB tartós honi gyártmányú lábbelit akap vásárolni, az forduljon bizalommal Yuja Jánosai Szatmár, Deák-tér ■ (Keresztes András-féle ház), ■ aki dúsan felszerelt czipö-raktárában csakis valódi finom bőrből a már is vi­lághírű hazai gyárakban készUlt ozipö- ket és csizmákat nagyon is verseny- képes árakban hozza forgalomba és üzletéből minden olosóbbrendú készít­ményt, a szokásos bőr- és talputánzato­kat teljesen kiküszöbölte, s akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. Kívánatra mérték után bármilyen ki­vitelű ezipők és csizmák is készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom