Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-12 / 2. szám
XIX. évfolyam Szatmáp, 1910. január 12 2. szám \ HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — 6 K — f. Negyedévre — 1 K 50 f. Félévre 3 „ — „ Egyes szám ára 20 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. Felelős szel Vesztő BÁTHOBYENDBE. A lap kia lója: A „PÁZMÁN'^-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és k" üóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ ezimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 kor. Nyiltter sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. Lehetetlen kísérletek. Csakis kísérlet és pedig1 lehetetlen kísérlet Lukács László vállalkozása. Előre lehet látni a kudar- czot, amelynek elég meggondolatlanul nekivág. A törekvése dicséretes, mert bevallottan ki akarja vezetni az országot a törvényenkiviili állapodból és tiszta helyzetet akar teremteni. Ámde ez intrikákkal nem megy és a bársonyszékek tulajdonosainak a kedvéért, minden Programm híján látatlanba nem fog a nemzet belemenni a csapdába. A tiszta helyzet megteremtéséhez feltétlenül szükséges a tiszta és félre nem magyarázható programúi. Nem ígéretek, hanem garaucziák arra nézve, hogy a választópolgárság nem lesz kijásztva, mint volt számtalanszor, sőt mondhatni, minden egyes esetben. . Miután világos programul nincs, sőt egyáltalában nincs, semmiféle Programm,kétségtelennektekinthető, hogy Lukács megbukik a választásokon s akkor aztán nemhogy tisztulna a helyzet, hanem bonyolultabbá válik. De a többség1 ;megszerzéséhez nemcsak programúi, nemcsak ga- rancziák kellenek, hanem kormány- férfiak is, — olyan kormányférfiak, kiknek neve a közélet terén történt szereplősök folytán bizalmat ébreszt a polgárságban, kik bizonyos nym- bustóí övezve, tekimélyben állanak a választóközönség előtt, akiknek zászlója alá tehát szívesen sorakoznak a tömegek. MAg a>jóakarat'sem foghatja rá, hogy ar most alakulófélben levő kormány tagjai ily*in egyének. Nevekkel találkozunk, melyüket alig, vagy egyáltalán ném is ismer a nagyközönség. Nevekkel találkozunk, melyek eddig nem voltak forgalomban. Olya: nevekkel, melyek a közélet terén nem szerepeltek. Ez alól a paragrafus alól talán egyedül maga Luk,- cs László a ki- vétfü V ’ szeT&nelL • «szereplése korántsem keltett olyan hullámverést a nemzet nagy rétegeiben, hogy kívánatos volna visszaidézni. Sőt akkor is bizonyos hidegség nyilatkozott meg távozása nyomán, — senki sem bánta, senki sem sajnálta. Az ő egyénisége sem az a politikai tekintély tehát, hogy képes legyen maga iránt bizalmat és ragaszkodást ébreszteni s meggyökereztetni a közönségben azt a hitet, hogyha valamelyes programmal jő, lesz-e elegendő erős keze annak a programúinak érvényt szerezni. Sokkal inkább kidomborodott politikai karakterek azok, kik most hagyják ott a kormányzás szinterét. vzk is ígértek, akartak is cselekedni, s ime azt látjuk, hogy minden jóra való törekvésük hajótörést szenvedett. Ellenségeik nekik rójják fel hibául, pedig a hiba a viszonyokban rejlik, melyet az idők folyása fog csak megreparálni. A képviselőválasztások kikérül- lietetlenek, azt már mindenki látja, de látja azt is, hogy a választások nagyon szomorúan fognak végződni az alakulófélben levő kormányra. Legjobb volna azért Lukácsnak minden kísérletezéssel felhagyni s olyan politikusnak adni át az ütközet színterét, aki iránt több bizalommal, több jóindulattal viseltetik a választóközönség, akiben nagyobb biztosíték van arra nézve, hogy a kibontott zászlót képes is lesz diadalra vezetni. Éjjeli sétán. — Pesti történet. — Káldor Gyula indulatosan csapta be maga után a kávéház ajtaját. — Mára elég volt. Torkig vagyok a mu- latással! Hagyjatok magamra a hűs levegőn, — lökte fellengősen társaihoz, kik utána sompolyogtak, hogy visszacsalják a fényesen kivilágított termekbe. De minden édes baráti szó megtört Káldor makacsságán. — Gyuszinak ma nyomja valami a gyomrát. Bolond gondolata támadhatott, hogy épen most távozik, mikor legjavában mulatunk. Meglássátok, vissza sem tér többé közénk! — Elment egyszerűen azért, mert nem akart még többet is veszíteni. Dehogyis nem jön vissza — : hisz sokkal jobban leikéhez nőtt e vidám kompánia, semhogy megtudna szabadulni tőle! Káldor már nem hallotta barátai élcze- lődéseit. Szilárd elhatározással kilépett az ut- czára és elgondolkozva ballagott előre. Enyhe nyári éjszaka volt. Gyenge szellő játszadozott az utczák fáival. Pajzánul körülfutkosott, majd ismét elült és tikkasztó nyári lég feküdt a város fölé. Káldor feje még mindig kábult a kávé- ház füstös levegőjétől. Agyában egymást kergették a vig és komor gondolatok. Még most is fülébe hallatszott a társaság vidám kaczaja. Lassan a lánczhidhoz ért. A gázlángok ezernyi csillogó fénye mint koszom szegélyezte a Duna ezüstszínű tükrét. S a ringó, háborgó víztömeg hűen visszatükrözte a benne fürdő lámpák sorát. Túl a hidon a vár sötét tömege emelkedett e pazar kép fölé. Káldor elandalogva bámult végig ez éjjeli panorámán. Minden mozzanat megragadta lelkét. Lassú léptekkel átindult a hidon. Majd ismét megállt és a korlátnak támaszkodva kutató szemekkel nézte az alatta halkan mormoló habokat. Nézte gyermekes ujjongássai a csillogó hullámtömeget és elgyönyörködött annak ringó, kavargó játékában. Jódolgában nem jutott eszébe hogy hányán és hányán vetették már át magukat e korláton a szelid, mosolygó habokba ... Ha e hullámsir hangot tudna adni, hány letört ekszisztenczia, tönkrement élet, csalódott szerelmes, bukott kártyajátékos utolsó sóhaját sírná vissza ... És közülök hány volt az ő czimborája... A hullámokra bámulva ballagott tovább. Az alag- utnál ismét megállt. A sötét hegytömeg ugy tünt fel előtte, mint valami óriás bozontos fej, melynek szája az alagút, fogai annak csillogó lámpái . . . Káldor hirtelen gondolattal fölfelé indult a meredek utón. Egy elhagyatott gyepes tisztáson megtelepedett. E sötét, magányos hely felelt meg legjobban az ő hangulatának. Lelkének háborgása lassan-lassan teljesen elült Pártnlinlr Ä A A 1 EPfc A legkifogástalanabb kivitelben ké- JTdlLUlJUPL l/IT ÓIT P A ÄI íl ll LJ "“*** a legkülönbözőbb alakú Pyramiso- , , . |t 1* 01* \ \ 111 1 II 1 kát, Obeliszkeket, kereszteket, emlékláb- EL nazai ipart I | ll ft. 1 UJk 1 fl 1 i Ü M i 1 Iákat, sirfecleleket, mezei kereszteket, ká* ^ ® polnákat, mauzóleumokat stb. Első Magyar Aiiesit Sirköuyárábaii SZINÉRVÁBALJÁN «épterem a csiszolás részére. a hazai ipar pártolása, csakis hazai termékeket dolgoznak fel. FÍÓk_ÜZl6t. SzfttBlá/Pj áttílfl) ■ 11. 4.