Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-09 / 6. szám
XIX. évfolyam. SzatmáF, 1910. február 9.-------6. szám. HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. / ■ V 7. \ I 91c n io z.f,y ELŐFIZETÉSI ARAK: HIgy évre -— 6 K — f. I Xegyedóvre — 1 K 50 f. Félévre — 3 „ — „ Egyes szám ára 20 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. Felelős szerkesztő HÁT II O If V E1\U K E. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ" A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető ősífZeS; küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pazmfiinj sajtó" czimére küldendők, (Iskolaköz g. sz.A Pályázati hirdetések egyszeri közléáte 5.,. Nyiltter sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. Követni való eljárás. Megszivlelésül rendőrkapitányoknak és szolgabiráknak. így kellene ezt nálunk is csinálni. Mégis csak ügyes emberek azok a beregiek. Milyen szépen rendet tudnak csinálni a portájokon belül. És hálás érte a nép, az a nép, melyet megrendszabályoznak, de megmentenek az elziilléstől. A vasárnapi korcsmározásről van szó. Tudvalevő dolog, hogy a szombat esti és vasárnapi tivornyák teszik tönkre a népet. Ekkor van pénze a munkásnak, ekkor kapja ki egész heti bérét és nem haza viszi, hanem ha nyitva van a korcsma, odatart vele egyenesen, ott is hagyja, maga és családja aztán koplalhat ismét egy egész héten keresztül. Másnap sajnálja es szánja-bánja tettét, de már késő, nem segíthet rajta. Az anyagi romláson kívül erkölcsileg is demoralizálja a népet. Hiszen ez az oka a legtöbb verekedésnek, gyilkosságnak, a nép erkölcsi romlottságának. Látják a bajt már régen a perifériákon. Hoztak is szabályrendeletekei, hogy a korcsmák szombat estétől hétfőn reggelig zárva tartandók. A minisztérium azonban ezeket a szabályrendeleteket következetesen megsemmisítette. Az okát nem kell kutatnunk, nagyon evidens. A fogyasztási adóból rengeteg jövedelme van az államnak, melytől elesik, mihelyt szombat este bezáratja a korcsmákat. Inkább felá.dozza tehát a nép erkölcsi és anyagi jólétét, hogy jövedelmeit fokozhassa. Az államnak ezen kapzsiságán fogott ki igen elmésen a beregme- gyei administráczió. A rendőrkapitányoknak és főszolgabíróknak törvényben biztosított joguk, hogy a kocsmai zárórákat esetről esetre szakozhassák. Ezen Egra támaszkodva Beregben minden hét keddjén rendeletek mennek szét a szolgabirói hivatalokból minden községbe, hogy a következő vasárnap a korcsmák zárva tartassanak. A csendőrség pedig kettőzött éberséggel figyel, nem hágja-e át valamelyik korcsmáros a tilalmat. Ez az uzus körülbelül novemberben kezdődött és pompásul beválik. Szép rend van azóta Bereg- megyében és a nép jóléte is kezd visszatérni. A munkás nem a korcsmába viszi heti bérét, hanem a családjához. A közigazgatási hivatalokban is megszűnt a sok kihágási eljárás, sőt a törvényszékeknek is kevesebb dolguk van a bűntettekkel. A nép_ pedig korántsem zúgolódik, hanem örvend és áldja, aki kitalálta ezt az okos és helyes módszert. Régen igy kelleti volna, mondogatják egymás közt, nem állanánk olyan csehül, mint most. Ezt a módszert pedig — azt mondják — a vármegye derék alispánja eszelte ki. Ha Beregben meg lehet csinálni, mért ne lehetne nálunk is. Itt is csak olyan végződéi in ej, hoz a népre a pálinka, mint Beregnen. Nálunk is napirenden vannak a részegeske- kedések, nálunk is a korcsmáros zsebébe vándorol szombat esténként és vasárnapokon a munkás heti keresménye. Meg vagyunk győződve, hogy a mi közigazgatási tisztviselőinknek A carnevái. A kath. kaszinóban tartott felolvasás. Humoros személyi vonatkozásokkal sűrűn telehintett bevezetés után igy folytatta: A farsangi tréfa megy ki lassan a világnépszokásból. Csak itt-ott csillan még fel a jókedv az úriemberek között. . A legerősebben farsangolnak ma Talián- országban, Velenczében, Rómában és a fran- czia Nizzában és ez a farsangolás ma már világlátványosság számba megy, úgy bogy a pénzes kiváncsiak a legtávolabbi országból sietnek oda, bőgj7 tanúi legyenek a carnevál- nak és bámulják a világraszóló népünnepélyeket. A magyar farsang szó a német Fáseln- ből (Fáséin mesélni, pajkosságot űzni) származik és rendesen a vizkereszt ünnepe és a hamvazó szerda közti napokat jelöli. De Ve- lenczében már István napján, deczember 26-án, Spanyolországban január 20-án kezdődik, végül Rómában csak a hamvazó szerdát megelőző 11 napot nevezik Carneválnak. Ez a szó a latin Carnevale, hús, isten veled, vagy Carnis levanem, bústól való tartózkodást jelentő szóból származik. A farsang tulajdonképeni hazája Olaszország. Ez a Sa- turnália ünnepekből származik, amely az általános egyenlőség ünnepe volt a régi Rómában. Emlékéül az aranykornak, amikor Sa- turnus latin isten és a többi istenek az embe- rekközt laktak, barátkoztak velük, sógorságba, komaságba léptek de később, mikor a tökéletlen emberek kisértgették mindentudásukat, megharagudtak és visszahúzódtak az olimpusra és ugyanekkor ért véget az aranykor. Ezeket a Saturnalia ünnepeket a keresztény egyház nem tudta kitörölni a nép köztudatából és ennélfogva keresztény ruhába öltöztetve tűri az időszaki bolondságokat, amelyeket az élet növekedő gondjai majd meg fognak szüntetni. Ma a velenczei karnevál utolsó hete a leghiresebb népünnepek közé tartozik. Itt nemcsak maszkos felvonulásokat tartanak, de a járó kelő sokaságra virágot, gipszgolyócskákat, czukrocskákat, (confetti) pajkosan do- bálgatnak, A velenczei karnevál állatviadalairól, a római lóversenyeiről volt hires. Párizsban a kövér ökröt (Grásboeuf) álarczosok vezetik körül a városban s ezzel fejezik be az ünnepet. Az idén aligha lesz kedvük hozzá, mert a fióközönviz a modern Babilont elbontással fenyegeti. Fájlaljuk a pusztulást, dehát erre a kis vinkre reászolgált a kicsapongások, mulattok, tobzódások világvárosa. Spanyolországban különösen Sevillában, Madridban rendkívül fényes álarczos felvonulások ' divatoznak. Németországban farsang utolsó napján az úgynevezett, hajószekeret, (Kurrus navalis) amely szóban sokan a karnevált látják, vezetik körül a helységekben, Pártoljuk a hazai ipart! Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. KEPES SÁNDOR A legkifogástaianabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú Pyrainiso- kat, Obcliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, siiTedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. Isi Map Andesrt Sirtípian SZINÉRVÁRALJÁN modern bekekdezésü gépterem a csiszolás részére. csakis hazai termékeket dolgoznak fel. FiÓk'ÜZlfit. Sz3itlliá»l j .Attila ■ U. 4.
