Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-11-23 / 47. szám

Szatmár, 1910. november 23. 5 „HETI SZEMLE“ Ünnepély a zárdában. Erzsébet ki­rályné emlékére szép kis ünnepélyt rendez­tek a zárdabeli katonaleánykák. Az ünnepély igen látogatott volt, melyen jelen volt a püs­pök ur Öméltósága is, ki igen elismerő sza­vakkal nyilatkozott az elért szép eredmény­ről. Katonatisztek különösen nagy számmal voltak képviselve, és városunk előkelő köre­iből nők és férfiak. A leánykák előadása ked­ves és közvetlen volt, amit nem győztek di­csérni az ünnepélyen megjelent közönségnek soraiban. Az ünnepély után az elöljáróság ajándékokat osztott ki a gyermekek között, melyeket láthatóan jóleső örömmel fogadtak. Tanítónői kinevezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Glamer Malvin oki. ta­nítónőt Borpatakra rendes tanítónővé ne- yezte ki. Csillagkeresztes hölgy. Mária Jozefa kir. kerczegasszony gróf Schönborn-Buccheim Frigyes Károlyné született Dentice dei Prin- czipi di Frasso Zsófiának a csillagkeresztrendet adományozta. Felolvasó estély. A Kath. Kaszinó e hó 20-án tartotta első felolvasó estélyét. Az egylet helyiségét majdnem '’betöltötte a válogatott közönség. Az első szám volt a székesegyház karnagyának ifj. Buchner Antalnak legközelebb megjelenő dal füzetéből három bájos dalocska, melyei a karnagy vezénylése mellett a férfi kar adott elő. Ezu­tán következett Dr. Kovács Gyula nőképző- íntézeti igazgató ur előadása. A tudós tanár, ki remek dialectikájával magával ragadta a jelenvoltakat, ügyesen cáfolta meg Strauz Dávid tanát, mely kétségbe vonja, hogy Nagy Konstantin isteni jelzésre vezette győzelemre hadait Maxentius ellen. Szép előadása két részre oszlott, első sorban meg­cáfolta az ellentanok érveit, s azután a pozitív bizonyítékokat mutatta be. A har­madik szám Dr. Sziklay Ferencz ur hegedű előadása volt, kit zongorán Baranyi Ilona úrasszony kisért. A tanár ur gyönyörű hegedű játéka oly tetszés vihart keltett, hogy a második zene számát meg kellett ismételnie. Majd Dr. Südy Tibor ur felolvasott egy humoros novellát, mely kellemesen szórakoztatta a jelenvoltakat. Az estély utolsó előadása volt Gonnod Faust opera pót pourija, melyet zongorán négy kézre ifj. Buchner Antal ur és neje Nyárády Ilona úrasszony adtak elő. A közel 10 perczig tartó nehéz darab biilláns előadását zajos tapsokkal honorálta a közönség. A műsor után társas vacsora s táncz következett a kath. kaszinó termeiben, honnan a közönség csak a reggeli órákban távozott. Erzsébetnapi ünnepélyek. E hónap 19-én az iskolákban Erzsébet királyné emlé­kére ünnepélyeket rendeztek. A kir. kath. főgimnáziumban Bagossy Bertalan tanár mon­dott szent misét, mely után dr. Fechtel János tanár szép beszédben tárgyalta a nap jelen­tőségét az ifjúság előtt. Az ünnepség többi részét a diákság által előadott énekek töltöt­ték ki. — A róm. kath. fiúiskola növendé­kei reggel 8 órakor szent misét hallgattak, mely után a növendékek énekeiből és szava­lataiból álló kedves kis ünnepség volt. Az alkalmi beszédet Békeoáry Konrád igazgató- tanito mondotta. — A kir. kath. tanítóképző intézetben Bodnár Gáspár tanár mondott meg- ragadóan szép alkalmi beszédet. Változás a „ Szamos“-nál. A hely­beli „Szamos“ lapnál nagy változás állott be. Úgy a lap nyomdáját, mint magát a lapot egy részvénytársaság vásárolta meg, melynek alapitói a lapot továbbra is mint napilapot szándékoznak fenntartani, azonban jelentős személyi változások mellett. Ezt a lap egyik legutóbbi számában már tudomására is hozta olvasóinak, minekfolytán a lap eddigi főszer­kesztője, dr. Tanódy Endre tisztéről már le is mondott. Amint előre látható, a lap uj politikai iránya munkapárti lesz. Köszönetnyilvánítás. Mindazon jó is­merősöknek, akik felejthetetlen férjem el­hunyta alkalmából akár a temetésen való megjelenésükkel, akár részvétükkel enyhítet­ték végtelen nagy fájdalmunkat, ezúton is fogadják hálás köszönettinket. Ozv. Marosán Kornélné és fia. Uj postaügynökség. Vármegyénkben Szárazberek községben deczetnber 1-én pos­taügynökség lép életbe. A postaügynökség kézbesítési köre Garbolcz, Kissár, Méhtelek, Sándorhomok és Szárazberek községre, továbbá Király, Kovács, Mandel, Mándy, Molnár, Par- ragh és Patay tanyára terjed ki. A postaügy­nökség leszámolás, ellenőrzés és felügyelet tekintetében a nagypeleskei postahivatalhoz tartozik. Rossz idők járnak. November hónap­pal beköszöntöttek a sáros, esős napok. Alig volt egy-két nap az egész hónapban, mi koi­ne esett volua. Gyakran pedig úgy esett, hogy az utczákon nem lehetett járni. Hétfőn reggelre volt gyenge fagy, azután megint el­lágyult az idő. Hétfőn este már hóesés volt. Nagybereznáról Írják, hogy ott e hónap 16-án este fél hét órakor igen nehéz fellegek­ből erősen dörgött és villámlott. Egyebekben ott is állandóan szakad az eső. Visszaélés a müvészház nevével. Az utóbbi időben sokat foglalkozott a fővárosi, de a vidéki sajtó is, azokkal a visszaélések­kel, amelyeket egy „Magyar Művészeti Részv. Társ.“ nevű műkereskedő czég és annak ügynökei a budapesti „Müvészház“ művészeti gyesület neve alatt, az egész országban űzött. A „Müvészház“ üzleti összeköttetésben állott ezzel a részvény- társasággal, de mikor rájött ezekre a súlyos visszaélésekre, azonnal megszakított vele minden összeköttetést A magyar művész­világ legelőkelőbb tagjai most egy füzetet bocsájtottak ki, amelyben lerántják a leplet a szédelgésekről, figyelmeztetik a vidéki közönséget, ne üljenek fel a kópügynökök hangzatos jelszavainak, mert a „Művészház“ csak nyilvános tárlatokon viszi a magyar művészek képeit a müpiaczra; az egyesület neve alatt senki sincs jogositva képeket eladni vidéken és igy könnyen megtörtén­hetik, hogyha képvásárlásaikban nem lesznek elég óvatosak értéktelen mázolványokat vesznek majd meg drága pénzen. A „Müvészház“ igazgatósága egyben tisztelettel felkéri a magyar miipártoló közönséget, hogy amennyiben az egyesület czégére alatt űzött visszaélések tudomására jutnának, közölje azokat az egyesület igazgatóságával (Buda­pest, VI. Városligeti Fasor 6.) hogy a „Müvészház“ a szédelgő ügynökök ellen a törvényes lépéseket megtehesse. Népszövetségi gyűlés. A tiszaujlaki kath. népszövetség f. hó 13-án igen fényes sikerű diszgyülést rendezett, melyen nagy­számú közönség jelentékeny érdeklődéssel vett részt. A Szózat eléneklése után Ternyey Béla plébános elnök szép megnyitó beszédé­ben üdvözölve a jelenvoltakat, vázolva az összejövetel czélját, rámutatva a nálunk kat- holikusoknál uralkodó széthúzásra, az ülést megnyitja. Az éljenzéssel fogadott megnyitó beszéd után Hrebák Gergely ferenczrendi ál- dozár, segédlelkész viharos óvácziók kísére­tében lelkes és tartalmas beszédet mondott a népszövetség működéséről, áldásairól és az ingyenes jogvédelemről. Tüzes tartalmú be­széde után Hangi József „Magyarok esküd­jünk“ ezimü költeményt szavalta el mély ér­zelemmel. A jeles szavalat végeztével Simon Antal róm. kath. tanító korszerű és tapasz­talatokban gazdag felolvasást tartott a katho- liczizmusnak, a keresztnek miként való vé­delméről. A tartalmas felolvasást a közönség erősen megtapsolta. Ezek után az elnök össze­tartásra buzdította a közönséget, megköszönte a szereplők fáradságát, a pompásan sikerült gyűlés véget ért. Országos vásárok vármegyénkben. December 5-én Sárközön ; 6-án Nagyecseden ; 8-án Erdődön; 19-én Hagymásláposon és Fehérgyarmaton : 20-án Aranyosmegyesen és Kraszüabélteken; 22-én Királydarócon; 23-án Csengerben. A szőlőfelujitási kölcsönök beszün­tetése. A szőlőfelujitási kölcsönök nyújtásá­ról szóló 1896. évi. V. t.-cikk 19. szakasza szerint „a törvény rendelkezései csak azokra a kölcsönökre terjednek ki, amelyek 1910. évi december 31-ig vétettek föl.“ Ennélfogva a szőlőfelujitási kölcsönöket szolgáltató Magyar Agrár- és Járadék-bank (Budapest V., Erzsébet-tér 9. sz.) a filokszera által elpusztiiott hegyi szőlők birtokosainak figyel­mét a törvény e rendelkezésre azzal hívja föl, hogy azok a szőlőbirtokosok, akik még ily szőlőfelujitási kölcsönt igénybe akarnak venni, kérvényüket oly időben nyújtsák be a bankhoz, vagy az illetékes m. kir. szőlőszeti és borászati felügyelőséghez, hogy kérvényük a talajvizsgálat megejtése után még a folyó év deeember 1-ig a szőlő­felujitási kölcsönügyeket intéző bizottság elé legyen terjeszthető. Rablógyilkosság. Józan életű becsü­letes múltra visszatekintő, munkás fiú volt Dombón Mágula Péter. Egyszer azonban őt is megszállotta az utazási mánia, a világlátás epedő vágya. Nyakába vette iszákját s búcsút mondott a dombói „domboknak“. Meg sem állott nagy Romániáig. A pénz hajszolta. Éhes volt a pénzre, amely úgy hitte idegenben fiástul dűl. Jött is a pénz Mágula Péterhez, mert sebes munkájú fin volt, bírta a dolgot. Az édes szülőföldtől messze aztán még jobban raegacélozódik a Aki igazán finom, kényel­mes, elegáns és tartós honi gyártmányú Yuja János*? lábbelit akar vásárolni, Szatmár, Deák-tér az forduljon bizalommal (Keresztes András-féle ház), aki dúsan felszerelt ozipö-rakt rában esakis valódi finom bőrből a már is vi­lághírű hazai gyárakban készült ezipö- ket és csizmákat nagyon is verseny- képes árakban hozza forgalomba és üzletéből minden olesóbbrendü készít­ményt, a szokásos bőr- és talputánzato­kat teljesen kiküszöbölte, s akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. Kívánatra mérték után bármilyen ki- vitelü czipök és csizmák is készülnék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom