Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-02-02 / 5. szám

Szál már, 1910. február Z­HETI SZEMLE“ 3 színházban divatozó játék modort, azok külö­nösen gyönyörködhetnek a Markovits erős színekkel ható alakításában. Wirh Sárit kell még kiemelnünk, aki a Mariska szerepében ismét tanujelét adta, hogy milyen értékes tagja a társulatnak. Alakítását közvetleif bá­josság és természetesség jellemzik; úgy ját­szotta meg rokonszenves szerepét, mintha a szive mélyéből fakadt volna a szerep min­den szava. Csütörtökön a „Ivornevillei harangok“ került színre. Henri márki szerepét ezúttal Barics játszotta elég szép sikerrel. Pénteken zónaelőadásban a „Kedélyes paraszt“-ot játszották. Szombaton volt a bemutató előadása a Lehár uj operettjének „Luxemburg grófjáénak. Az operettet jó hir előzte meg s valóban ér­demesnek bizonyult erre a jó hírre annyiban, hogy zenei részét szinte pazarul telehintette Lehár szebbnél-szebb, fülbemászó melódiák­kal. A zene szépsége ha nem is éri el, de nagyon megközeliti értékre a világhírű „Vig özvegy“ zenéjét. A szövegről már nem mond­hatunk ennyi jót, de azért az is a jobb ope­rett-librettók közé tartozik. A szereplők közül első sorban H. Bállá Mariskát emeljük ki, aki az estén túláradó jókedvű, bájos játékával még a megszokottnál is nagyobb sikert aratott. Énekszámait is nagyon kedvesen adta elő. Az ének tekinte­tében mégis Dénes Elláé a pálma, művészi­esen olőadott énekszámaival újabb tanujelét adta annak, hogy a legjobb vidéki koloratur énekesnők közé tartozik. Somogyi kissé saját­ságos, de azért érdekes felfogással játszotta a herezeg nehéz szerepét. Felfogásával kü­lönben nem értünk egyet. Ínke Bissard festő szerepében a legteljesebb dicséretre szolgált rá. Természetes játéka s szép dalai egyaránt tetszettek. Legnagyobb kára a szombati elő­adásnak, hogy a czimszerepet ábrázoló Barics teljesen rekedt volt és igy énekszámai telje­sen élvezhetetlenek voltak. Vasárnap és kedden „Luxemburg gróf­jáét, hétfőn „Az elvált asszonyát játszották. ezen mondást: Henczeg, mint a poltrás ma- lacz garasos kötélén. Silány malacz lehetett, 3 pénzes, amely aztán nagyra volta kétszerte drágább kötélre. Tisztelt hallgatóim, ezekből fogalmat nyerhettek a múlt értékviszonyairól. Nehogy próbára tegyem becses türelmüket, még csak egy példát hozok fel az utolsó századból. 1842-ben Szlavóniában egy itcze siller bor egy váltó jsájn] krajczárba került. Egy régi huszártól hallottam, ki előtt á lovaglóiskolá­ban nagyon kezdett sötétedni. Teljes napfo­gyatkozás volt. 0 azonban e tüneményt előbb a múlt éjjel bővebb mértékben beszedett ol­csó bor hatásának tulajdonította. Amint utána számítottam, ily olcsóság mellett ma egy li­ter bor 2 fillérbe kerülne. — Oh szép idők, visszatértek-e még valaha'?*) *) Lásd bővebben: Magyar Történelmi Szám­vetési Feladatok. Irta Lukácsi György. Második bővi- tett kiadás. Budapest, 1907. A füst. Kaczér Ignácznak a múlt évben színházunkban nagy sikert aratott verses vig- játéka, melyről csak nemrégen emlékeztünk meg lapunk tárczarovatában, kedden folyó hó 8-án kerül színre ez idényben először. A da­rabból már hetek óta folynak a próbák a szerző személyes vezetése alatt. HÍREK. Ya^ybőjli szent beszédek a Kálvária templomban. Tu­domására adjuk a katholikus közön­ségnek, hogy a Jézustársaságiak Kálvária templomában nagyböjtben minden pénteken délután 4 órakor szent keresztuti áj tatosság lesz, utána szent beszed. Vasárnapokon a székesegy­házi sz. beszéd miatt a Kálvária temp­lomban nincs ájtatosság. Püspöki ebéd. A püspök ur Öméltósága a katonai tisztikar részére csütörtökön adta a második ebédet, melyre úgy a honvédség mint a közös hadsereg tisztikarából az előbbi ebéden részt nem vett tisztek voltak hiva­talosak. Főispán jelöltek. Erősen működik a fantázia azon kérdés körül, hogy ki lesz vár­megyénk és városunk uj főispánja. Maholnap úgy leszünk vele, hogy minden nap uj jelöl­tet állítanak. A kombinácziók még elég koraiak, ámbár rövid idő alatt megindul a legilleté­kesebb helyen, a belügyminisztériumban is. Domahidy Viktor és Csaba Adorján jelöltsé­géről már szólottunk, most egy uj jelölt ne­vét kapta szárnyra a hir Domahidy Elemér személyében, ki Hajdú vármegye és Debre- czen város főispánja volt Tisza idejében. Választási mozgalom. A helybeli füg­getlenségi "körben megindult a mozgalom, hogy a képviselőház feloszlatása esetére ismét dr. Kelemen Samut válasszák meg városunk képviselőjének. Ellenmozgalom még nem ész­lelhető, talán kissé korai is volna. Eltekintve a politikai situácziótól, ugyancsak nehéz dolga lesz az ellenfélnek, mert Kelemen meglehetős nagy népszerűségre tett szert a polgárság kö­rében, főleg azért, mert nem zárkózott el tő­lük, hanem a függetlenségi kört minél gyak­rabban felkereste és folytonos érintkezésben volt velők. Ügyes-bajos dolgaikban készséggel eljárt akár a minisztériumban, akár más he­lyen. Ha a város érdekéről volt szó, folytonos permanencziában tartotta magát. Nem tudjuk, hogy alakulnak a politikai viszonyok, de az elmondott okokból kétségtelen, hogy az ellen­pártnak ugyancsak kemény jelöltre van szük­sége, hogy a győzelem kilátásaival mehessen bele a közdelembe. A jelölt gondos megvá­lasztása kell tehát, hogy legelső feladatát ké­pezze az ellenpártnak, mert ha itt el lesz hi­bázva a dolog, bukása kikertilhetetlennek látszik. Jótékony alapítványok. Cziereizer Alajos szentszéki ülnök, mezőteremi plébános az ottani rk. iskola részére 500 (ötszáz) ko­rona alapítványt tett oly czélból, hogy annak kamataiból az első áldozok részére emlék sze­reztessék be. — Hirly József szentszéki ta­nácsos, nyug. erdődi lelkész az erdődi irgal- masnővérek kápolnájának fentartására 1200 (egyezerkétszáz) korona alapítványt tett. A nemes cselekedetek önmagukat dicsérik. Lelkészi kinevezés. A püspök ur Ű Méltósága tibai lelkésznek Pásztor József halmi plébánost nevezte ki. Hymenhirek. Horthy István ilosvai kir. közjegyző jegyet váltott Péchy László, mű­szaki tanácsos, igazgató-főmérnök leányával, Ilonka kisasszonynyal. — Puszik Lajos hely­beli ev. lelkész e hó 1-én esküdött örök hű­séget Nyíregyházán Csernik Mariska kisasz- szonynak. — Török Jenő, a szatmári keres­kedelmi bank főkönyvelője jegyet váltottfBe- regszászban Schönberger Herminával. — Ko­vács Lajos füszerkereskedő a múlt nap es­küdött örök hűséget városunkban Kassai Ká­roly szücsiparos leányának, Emmának. — Szombati János budapesti technikus a múlt napokban váltott jegyet Nagykárolyban Orisz- haber Albert nkárolyi polgár leányával, Anná­val. — Lonkay Gyula ecsedilápi tisztviselő a napokban tartotta esküvőjét Balogh Margit polgári iskolai tanítónővel Nagykárolyban. — Díszes esküvő volt vasárnap Nagybányán. Nagy László erdősegéd mérnök tartotta eskü­vőjét Molcsány Gábor kir. erdőtanácsos leá­nyával, Adéllal. Násznagyok voltak Moldován László, a város takarékpénztárának igazga­tója és Nagy Pál honvédfőhadnagy Léváról, a vőlegény testvére. Az ifjú pár Olaszországba utazott. Tanárok gyűlése. A kath. középisko­lai Tanáregyesület e hó 1-én és 2-án Mázy Engelbert kassai tankerületi főigazgató elnök­lete alatt tartotta évi rendes közgyűlését, mely alkalommal a szatmári kir. kath. főgimnázium jeles képzettségű tanára, Bagossg Bertalan is előadást tartott a történelmi oktatásról. Áthelyezés a megyénél. A főispán Bárth István tb. szolgabirót a vármegyei al- ispáni hivatalhoz a közszolgálat érdekéből áthelyezte. Előléptetés. Radó Bertalant, ki Szat- máron hosszabb ideig működött mint az Első magyar általános biztositó társaság főügynöksé­gének vezetője, a társaság a betörés elleni biztosítási osztály budapesti főnökévé léptette elő. Államtudományi vizsgálat. Tankóczi Béla rendőrfogalmazó a napokban jó sikerrel tette le Máramarosszigeten az államtudomá­nyi vizsgálatot. Lelkészmeghivás. Máramarosszigeten Bede László ref. főgimnáziumi igazgatót hívták meg egyhangúlag ref. lelkészül. Gyászhirek. Orlowszky Fíórencz, Orlow- szky Frigyes ungvári főgimn. tanár édesatyja 66 éves korában Ungváron elhalt. — Özv. Fok Ignáczné, szül. Müller Karolina élete 82. évében Nagykárolyban elhunyt. Temetése szerdán délután volt nagy részvét mellett. Ő Szentsége X. Fiús pápa püspöki jubileuma alkalmával Európa minden részé­ről ezrével mennek márcziusban a hithü kat- holikusok Rómába, hogy Ő Szentségénél hó­dolatuknak és szeretetüknek kifejezést ad­janak. Magyarországból a Karinthiaiakal kar­öltve Gurk Klagenfurti érsek ur Ő Nagymél­i Aki igazán finom, kényel­mes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akar vásárolni, SzEttmáx, DGák-tér az forduljon bizalommal ■ (Keresztes AndráB-féle ház), ■ aki dúsan felszerelt ozipö-raktárában csakis valódi finom bőrből a már is vi­lághírű hazai gyárakban készült czipő- ket és csizmákat nagyon is verseny- képes árakban hozza forgalomba és üzletéből minden olcsóbbrendü készít­ményt, a szokásos bőr- és talputánzato­kat teljesen kiküszöbölte, s akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. Kívánatra mérték után bármilyen ki­vitelű czipök és csizmák is készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom