Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-02-02 / 5. szám
I XIX. évfolyam. Szatmár, 1910. február 2. — 5. szám. HITI SZEMLE! T-iz-vr Trr<TTr « « *4,, í t-w^i a t-\ . w m v w T-rT^mTT . '*». •> »- - , POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — 6 K — f. Negyedévre — 1 K 50 f. Félévre — 3 „ — „ | Egyes szám ára 20 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. Felelős szerkesztő BÁTHORY END K E. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.i Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 kor. Nyiltter sora 40 fillér. A l*ii> meg-jeleiiik miudeu szerdán. Időszerű megjegyzések. Az emberek földi pályája hasonlít a magas hegyen való átkeléshez. Miként az egyes hegyek megmászásakor kiindulunk a lábunknál elterülő völgyből, s áthatolván a meredekségen a másik oldali hegylábnál fekvő völgybe jutunk: úgy az ember földi élete is, a bölcsőből lép ki, felhág a delelő pontra, mig végre a férfikor magaslatáról lassanként alá- hanyatlik a sirba. Az alkonyodó farsangi időszak lelki szemünk elé tárja az élet hegyén nyüzsgő millió és millió embertömeget. Látjuk, mennyire kívánkozik ki már a csecsemő is bölcsőjéből; látjuk, mint rohan a gyermek Öntudatlanul is a felnőttek utján; látjuk mint törtet a serdülő ifjú az élet szennyes forrásához, hogy annak egészségtelen vizéből eloltsa féktelen szenvedély okozta szomjúságát; látjuk, mint támad sólyom- szárnya az iskola padjai közül kinőtt ifjúság vágyainak, s minő epedő szívvel törekszik idő előtt nagynak neveztetni, hogy az élet elképzelt A magyar pénz története/) Irta Lukacsi György. Hazánkban a XIII. század második feléig bizanczi arany forgott — 10 K. 45 f. Szent István korában és később az Árpádház alatt érvényben volt a pensa, mely 50 dénárból álloO, a mostani pénz szerint 5 K 40 f.- ből, de későbben is fenállott e pénzérem. 4 K 80 f. volt Róbert Károly idejében. Szent László a budai káptalannak tartásra évenkint 360 pensát rendelt. 5’4 K X 360 = 1944 K. Fölötte kevésnek látszik, de elég volt, mint az majd az általam vázolt érték- viszonyokból kiviláglik. Az Árpádház alatt a toursi márka volt a pénzverési súly; mai ca turonensis ezüst (gira, 244—250 gr.) = 68 K. A vegyesház- beliek alatt a budai márka (173—174 grammos) ezüst = 48 K. A történelemből tudjuk, hogy Róbert Károly a florenczi aranyok mintájára veretett *) Liczeumi felolvasás január 12-én Váczon. trónusából hiú önteltséggel fitymálja a nagyvilágot. A lezajlott néhány hét, mint a vigalom ideje szintén sokat tudna beszólni, ha megszólaltatnék, csakhogy több elszomorító cselekedetről kellene beszámolnia, mint megnyugtató dologról. Bizouyára, ha megkérdeznék a beszédes farsangot a történtekről, sok fiatal párnak uj é.ete elé számtalan kérdőjelet volna kénytelen tenni. Hisz’ ország-világszerte józan eszüknek gyakran háttérbe szorításával, egyedül szivük elhirtelen- kedő szózatára hallgatva, hányán és hányán esküdtek egymásnak „holtomig és holtáig“ tartó hűséget! Ámde amily könnyen rebben el az a két szó: „holtomig és holtáig“ az oltár előtt álló, az öröm mámorában ringatózó jegyesek ajkáról, ép oly hamarosan befészkeli magát a szerencsétlen házastársak, szivében a békétlenkedés ördöge. Észrevétlenül belopódzik szivükbe az elhidegülés, az előbb még rózsás színbe úszó családi élet kellemes csendjét megzavarja a napirenden való perlekearany forintokat. Egyszerűen forintoknak is nevezték a XVI. század közepéig. Annyi mint 12 K. Egy budai arany márka = 48 magyar aranyforint. „Ezt a pénzlábot mondhatjuk legállandóbbnak, mely végighúzódik a XV. században és átjön a XVI-ikba.“ = Salamon F. 1370-ben 100 dénárból állott. 1 dénár = 12 f. Hunyadi János kormánya és V. László királysága alatt = 200 d., 1 dénár ekkor = 6 fill.. Mátyás király uralkodása elején — 300 dénár, 1 dénár — 4 fillér. 1462 után ismét 100 dénár a forint. Az eddig említett dénárokon kívül voltak kisebb dénárok is (parvi denarii). Most már ki tudjuk tisztelt hallgatóim számítani, milyen nagy volt a fizetése Mátyás mester, a nagyszebeni iskola rektorának, aki 1486-ban 20 forintot kapott egy egész évre a városi pénztárból. 1522-ben a nagyszebeniek Pempflinger királybírónak 4 frtos lovat ajándékoznak. Mint Salamon F. írja, a XV. század végén és a XVI. század elején a legkitűnőbb diszlovakat 20—33 forinton ledés, s a képzelt mennyországot a pokoli gyűlölet dúlja fel. Az ilyen boldogtalan frigyet kötő párnak gyakran lehet hallani ehhez hasonló átkozódásait: „Verd meg Isten azt a papot, aki minket összeadott!“ Sajnos, hogy az effajta kifakadások a mai korban mintegy közmondássá, szálló igévé nőtték ki magukat. Pedig hát mit tehet róla az Urnák szolgája, a pap, ha felkérték a házassági frigy megáldására? Talán másutt keresendő a bajnak a forrása. Egyesegyedüli oka az említett szerencsétlenségeknek az önmagát mindenkor megbosszuló érdek. A mai anyagias gondolkodás annyira elva- kitotla már az emberiséget, hogy a házasság szentségét is merő üzleti szerződéssé alacsonyitja le, számító üzérkedéssé, ahol a hozomány, a pénz, a vagyon az első szempont, mig a többi mellékes. A gazdasági kellék mellett még figyelembe vétetik a testi szépség és vérbeli leszármazás is. De kifelejtik a legfontosabbat, a házasélet boldogságának alapját és fen- tartóját: az erkölcsi jóságot. hetett venni. Ilyen lehetett az, melyről G. D. Teutsch történelmében említést tesz, hogy t. i. a Barczaság évenként a grófjának 20 frtos lovat köteles adni. 1427-ben Zsigmond király Brassóban időzvén, onnan megállapítja az árakat, melyekért a harczosnak élelmiszereket táborba szállítsanak. Egy lónak egy napra és éjjelre való szénát 1 dénáron, két ember számára egy ebédre való kenyeret ugyanannyiért, egy csirkét két dénárért, egy bárányt 8 dénárért, 1 dénárért nyolcz tojást. 1487—1507. években a budai font marhahús, midőn legdrágább volt, 1 dénárba jött, midőn legolcsóbb, fél dénárba, (akkori fillérbe). Hányszorta drágább húst eszünk mi mindkét esethez viszonyítva ? Ha ezt kiszámítják tisztelt hallgatóim, fogalmat nyerhetnek arról, hogy szent László, akire ráillik e mondás: zelus domus tuae comedit me, (a te házad buzgalma felemészt engem), bőven látta el a fentemlitett budai káptalant. Szent István idejében egy ökör 10 pénzt ért, Werbőczy idejében 1 márka ezüstöt (4 aranyforintot). A MŰBUTOR - ASZTALOS SZATMÁR, «Jósika-utca 7. szám. Elvállalom bármily bútorok készítését a mai kor igényeinek megfelelően, a legmodernebb kivitelben. Háló, ebédlő, űri szalon, leány, gyermek-szoba berendezéseket mahagóni vagy bármely különleges faanyagból.
