Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-06-29 / 26. szám

fölfedező asszony Valószinüleg nagy megha­tottságában és vallási fanatizmusában vélte felfedezni az ablakon az említett jelenséget .és azóta óriási tömegek jelennek meg a Ko- moróczy-tanyán, hogy a csodát nézzék és ott imádkozzanak. Betegeket, bénákat, vakokat visznek oda, akiket ott akarnak meggyógyí­tani. A bucsujárás egyre nagyobb arányokat ölt. Már Szabolcs- és Beregmegye igen sok községéből jöttek százan és százan, akik a csodát látni vélik. A kérdéses ablak durva zöld üvegből való, amit egy vándorló üve­gestót vágott be és melyen valószinüleg az öntés hibájából aláfutások és a jégvirágokhoz hasonló czirádák látszanak. A hatóság már kiszállt a helyszínére és legközelebb intézke­dés várható a „csoda“ megfejtésének irá­nyában. A hírlapirodalom köréből. Az „Eger“ •ez. lap 47 esztendeje — 1863. julius 2-án —- indult meg és 1893. szept. 26-ig élt az egri érseki líceumi nyomda kiadásában. XXXII. évfolyamán szűnt meg, hogy helyet adjon utódjának, az „Egri Hiradó“-nak. Most az „Egri Hiradó“ szűnt meg — az „Eger“-t újból megindítják s annak első számát julius hó 2-án küldik szét. Szerkesztője Breznay Imre érs. tanítóképző tanár lesz. Tóthfalusi Kiss Miklós emléke. Bi­zonyára igen kevesen vannak, akik tudják, hogy vármegyénkben, Misztóthfaluban szüle­tett 1650-ben Tóthfalusi Kiss Miklós nyom­dász, betűmetsző és betűöntő, aki három évszázaddal ezelőtt már a külföld előtt is becsülést szerzett a magyar iparművészeinek. Tekintve azt, hogy hazánk grafikája három századdal ezelőtt mily kezdetleges állapot­ban volt és ennek daczára is volt egy férfi­unk, akinek neve a történelem lapjaira ke­rült, igen helyesnek találjuk a nagybányai könyvnyomdászok mozgalmát, akik a nagy­nevű mester házát emléktáblával kívánják megjelölni s ezen csélból adakozásrá hívták fel a müveit közönség figyelmét. Adományok Nánásy István czimére Nagybányára kül­dendők. Az év végén. Bezárultak az iskolák, ma vannak az utolsó Te Deumok. A diák­sereg, — fiuk és leányok hazamennek a szünidő örömeit élvezni. Már t. i. azok, akik megérdemlik az örömöket. Mert sok bizony nem érdemli meg. A sekundás bizonyítvá­nyok a megmondhatói. A ref. főgimnázium­ban az érettség elég szomorú eredménynyel végződött. Nyolcz növendék bukott el, kik közül osztályismétlésre van utasítva három. Az ilyen katasztrófákért a szülők, — de mások is, rendszerint a tanárokat szokták kárhoztatni. Pedig a dolog ellenkezőleg áll. A hiba ott van a növendékben, annak visel­kedésében, haszontalan léhaságában. Nagyon sok diák naphosszant az utczákon kóborol ahelyett, hogy a könyvet forgatná, éjjel pe­dig korcsmázik és nachtmuzikokat rendez. Ha megfigyeljük sok diák életrendszerét, csudálkozunk, hogy egyáltalán lehet-e annak tudni valamit. És viselkedésük nyilvános helyeken, utczákon csaknem az arezátlan- ságig toleráns. Csoportba verődve állanak az utczasarkokon, a járókelőket botrányosan megfixirozzák, utánok kiabálnak, nő nem tud elhaladni mellettük, hogy oda ne szóljanak neki a magok módja szerint. Ezeken a ba­jokon ideje is volna segíteni és valószínű, hogy a ref. főgimnázium tanári kara észre­vette, azért járt el kérlelhetetlenül és nagyon helyesen. De más tanintézetek sem jmentek az ilyen csavargóktól, sőt egyik-másik fcjzatmár. 1910. jutiius 29.______________­excellál. Egy pár intézetben kritikán alul áll a növendékek viselkedése. Gyászhirek. Plachy Gyula kir. taná­csos, nagy károlyi kir. pénzügyigazgató Nel- lyke nevű 5 éves kis leánykája Kassán a nagyszülei háznál hirtelen elhunyt — csányi Noék Zsuzsánna városunk régi ismert s ti­pikus alakja e hó 23-áu életének 90-ik évé­ben meghalt. Temetése szomhaton délután ment végbe nagy részvét mellett. — Saja Sándor öcsödi nyug. ref. orgonista-kántor folyó hó 26-án élete 67-ik évében rövid szen­vedés után jobblétre szenderiilt. Meghívó. A „Deák Kálmán asztaltár­saság“ a szegény gyermekek felruházására 1910. julius 3-án, a mikolai fürdőben kirán­dulással egybekött házias tánczmulatságot rendez. Beléptidij személyenkint 80 fillér. Kezdete d. u. 3 órakor. Nagy vihar. Hétfőn délután 2 óra tájban hatalmas vihar vonult át városunk felett. Sűrű sötét fellegek emelkedtek a lát­határon, egyre zordonabb lett az égboltozat, a szél mindig erősebben sepert át a tájakon, végre roppant erővel kitört az orkán. A me­zőkről összehordott szénával és szalmával vegyesen sűrű porfelleg röpködött a légben, fákat derékba tört ketté a dühöngő szélvihar, vagy koronájukat hasította le, sok ház tete­jéről lerepült a fedél, ahol cserépből volt az összetört, a pléhfedeleket summásan fordí­totta le a gerendázatról. Hatalmas zápor zuhogott alá, amely azonban kárt nem csinált. Mikor fogadnak a miniszterek. A közönség tájékoztatása czéljából közöljük az egyes miniszterek fogadási napjait. 1. Belügy­miniszter fogad : csütörtökön délután 5 órakor, a belügyminisztériumban. — 2. Pénzügymi­niszter tér fogad: minden szerdán délután fél 5 órakor (előzetes bejentés mellett). 3. Földmivelésügyi miniszter fogad : minden pénteken délután fél 5 órakor (akadályozta­tása esetén _ez kellő időben a napisajtóban közzététetik). — 4. Kereskedelemügyi minisz­ter : egyelőre nem tart általános kihallgatás, de minden hétköznap fogad délután 1 és fél óra között. — 5. Vallás- és közoktatásügyi miniszter fogad : minden csütörtökön délután 4 órakor. — 6 Igazságügyi miniszter fogad : minden csütörtök déli 12 órakor (előjegyzé­seket ugyanaz nap 11 óráig a titkári hivatal fogad el). — 7. Honvédelmi miniszter fogad: minden csütörtökön délelőtt 10—12 óra között (vidékieket a rendes hivatalos órák alatt min­den más hétköznapon is). Gyilkosság a Tiszán. Lakatos Lajos kisari jómódú gazda tizenkilencz éves fiát Tivadar községbe küldte, aki a kisari komp­nál hajóra ült két ismeretlen ember társa­ságában. Mikor a folyó közepén lehettek, a két ismeretlen megtámadta, lapátokkal agyon­verte és holttestéi a vízbe dobta. A tettesek a csolnakkal aztán elmenekültek. A két part­ról többen látták a bűntényt, de nem állt módjukban azt megakadályozni. A nyomo­zás folyamatban van. A névmagyarosítás. A nevek ma­gyarosításának statisztikája csökkenést mutat. Ennek oka főleg a magyarositási eljárás hosszadalmasságában van. — A belügymi­niszter legközelebb rendeletet bocsát ki, melynek az a czélja, hogy a névmagyarosí­tást egyszerűbbé és költségmentessé tegye. Hogy tehát a névmagyarosítást egészen meg­könnyítsék, a miniszter úgy akar intézkedni, hogy teljesen költség nélkül való legyen s a keresztlevélen kívül más okmányt ne kell­jen mellékelni. A kérvényező erkölcsi életé­„HETI SZEMLE“ ről és illetőségéről majd hivatalosan szerez­nek informácziót a minisztériumban, a kér­vényben felsorolandó adatok alapján. Póruljárt kivándorlók. A felvidéki kivándorlási zugügynökök tipikus, többszö­rösen büntetett alakja: Friedman Simon ko­vácsréti lakos reá vette Kovács Péter, Dobzi Ferencz, Pap Péter, Pap Gergely miszticzei legényeket, hogy vándoroljanak ki Ameri­kába s ha négyüknek legalább háromezer koronájuk lesz, akkor könnyen átsiklanak a határon. A jámbor legények szót fogadtak a csábitónak, a kívánt összeget előteremtették s útnak indultak, de póruljártak, mert Fe- rentzy Béla határkapitány voltaképen meg- neszelte a dolgot s a kivándorlókat ágen­sükkel egyetemben sikerült elfogni, még mi­előtt átléplék volna a határt. A notórius ki- vándorlási ágens bizonyára elveszi méltó büntetését. Elitéit postamesternő. Többször ir­tunk már Szász Etelka volt reszegepiskolti postamesternőről, aki hivtalában több ezer koronára rugó összeget elikasztott. A meg­tévedt postamesternő a sikkasztások kiderí­tése után megszökött és csak hosszas keresés fogták el Budapesten. Akkor letartóztatték és bekísérték a szatmári kir. törvényszék fog­házában, ahol azóta vizsgálati fogságban van. Szász Etelka felett 23-án Ítélkezett a szat­mári kir törvényszék, amikor is hivatali sik­kasztás büntettás miatt egy évi és hat hó­napi börtönre és öt évi hivatalvesztésre Ítél­ték. Az Ítélet jogerős. Országos vásárok. Julius 1-én Ma- gyarberkeszen, 3-án Avaslekenczén és Nagykárolyban, 7-én Erdődön, 8-án Kővár- hosszufaluban, 11-én Felsőbányán, 12-ón Szamoskrassón, 14-én Királydaróczon, 15-én Csengerben, 18-án Mátészalkán, és Sárkö­zön. 19-én Krasznabélteken, 25-én Fehér- gyarmaton és Szinérváralján. Népszámlálás. A kormány a legutóbb 1900-ban megejtett népszámlálás újbóli meg- ejtését az 1910. év folyamára elrendelte. A rendelet szerint f. évi december hó 31-én kezdik meg a népszámlálást és egyszerre lesz az ország minden városában és községében is. Drágább az arczképes igazolvány. A kereskedelmi miniszter folyó évi 33630. sz. a. rendeletet adott ki, melylyel a vasúti arczképes igazolványok kiállításáért és a kö­vetkező évre való érvényesítéséért fizetendő kiállítási illetéket, mely eddig egy koroná­ban volt megállapítva, általánosságban 2 koronára emelte fel. Az elveszett, vagy bár­miokból használhatatlanná vált igazolvány helyett kiszolgáltatandó újabb igazolvány kiállításáért pedig az eddigi 2 koronával szemben jövőben 3 korona fizetendő. Olvasóink szives figyelmét felhívjuk Grünfeld József paplan- és matrácz ké­szítő hirdetésére. A Gőz-mosógyár sikere. A huszadik században nélkülözhetetlen egy gőzmosó­gyár bármily kis városbanis. így Szatmá- ron is évek óta próbálkoztak annak felál­lításával, de sikertelenül. Abba kellett hagyni a rósz, használhatatlan viz miatt. A Kristály Gőz-mosógyár és Vegytisz­tító intézet (Kazinezy-u.) uj tulajdonosa annyira vitte egy év alatt, hogy az or­szág minden részéből rengeteg csoma­got kap, amit minden bizonnyal a pon­tos és kifogástalan munkájával ért el. Ebből látszik, hogy szakértelemmel bár­hol is lehet üzletet teremteni. ____________________________________5_

Next

/
Oldalképek
Tartalom