Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)
1910-05-18 / 20. szám
XIX. évfolyam. Szatmár, 1910. május 18. 20. szám. HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. >)1Q V 19 ■t' ,£ *•> ELŐFIZETÉS] ARAK: Egy évre — 6 K — f. 'íegyedévre — 1 K 50 f. Félévre •— 3 „ — „ | Egyes szám ára 20 fillér. Tanítóknak és kézmfiiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. Felelős szerkesztő bAthory endue. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 kor. Nyiltter sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. Szenvedély a küzdelemben. A küszöbön levő képviselőválasztások alkalmából az egész országban megindultak a választási mozgalmak, kapaczitálások, szóval íolyik az előcsatározás, mely a nagy napnak előkészítésére, a közönség preparálására okvetlenül szükséges. Ez még nem is 3volna olyan nagy baj, de a küzdelemből- olyan hangok hallatszanak ki, melyek bizony sértik minden müveit ember jóizlé- sét. Belevegyült az általános kha- oszba a személyeskedés. Annál rosszabb, annál inkább megrovás alá esik, mert ez az uj, Ízléstelen harczmodor épen felülről indult meg. Nem elveket állítanak elvekkel szembe, nem azok erejével akarják meggyőzni a polgárságot, hanem sárba rángatják egymás személyét, meghurczolják egyéni tulajdonságait, felhasználják esetleges gyengéit, igyekeznek rést ütni ma- g'ánbecsiileién is, csakhogy illuzó- russá tegyék a másik párt jelöltjét a választók szemében. Szóval nem elvi, hanem személyes harcz folyik és pedig mondhaljuk olyan rut formában, amelyhez még aligha volt hasonló a múltak történetében, hol pedig ezelőtt is ugyancsak pazarul termett a szemét. Megindították maguk a vezérek, folytatta és folytatja a sajtó, hemzsegnek tőle a programmbeszédek, melyek jóformán durvasággal vannak telítve. Természetesen, e kór átragadt az alsóbb rétegekre is, ahol aztán még furcsább formában jelenik meg ököl és fütykös alakjában. Mindezek a jelenségek azt bizonyítják, hogy az egész választási, illetve politikai Campagne személyes heczcz, személyes érdek. Nem az ország baja, gondja, buja, — hanem egyes szemben levő pártok, ha úgy tetszik, a pártok keretében lappangó klikkek hatalmának megalapozása körül folyik a dervistáncz, indítva olyan egyének részéről, kik a nemzeti élet fel lobbánásának idején érvényesülni nem tudtak. Nagy czélokat ilyen kicsinyes eszközökkel nem szoktak, de nem is lehet szolgálni. Ha kicsinyesek az eszközök, bizonyára olyanok a czélok is. Ezért tölti el aggodalommal az embert a jelenlegi választási hajsza, amely által felvert posványból aligha tudnak egyhamar az ország kormányának kerekei kieviczkélni, hogy normális állapotok jöjjenek létre és a parlament nyugodt munkálkodása biztosítva legyen. Tessék a párt- vagy klikkérdekeket kikapcsolni és homloktérbe helyezni az ország sorsát. Tessék félretenni a személyeskedést, mely méltatlan az elvek barczához. Az elvek hatalmával kell megmozgatni a tömegeket és nem egymás lehurrogásával. De úgy hiszik, ez a módszer tetszetősebb, csiklandósabb, ka- pósabb azoknak, akik csak egyéni pozicziójuknak megerősítésére, szóval a felkapaszkodásra spekulálnak, híjával a közczélok iránt érzett lelkesedésnek. Mi elitéljük és velünk együtt bizonyára minden helyesen gondolA társadalom s a modern szociológusok. Irta és a nagyváradi kath. kör estélyén előadta dr. Mazurek Gyula, püspöki udvari pap. (Folytatás és vége.) Lubbock a hottentottákat a „legpiszkosabb állatoknak“ nevezi. Nohát ez a hottentotta, ha még annyira éhes, akkor sem tud egyedül enni, odahívja a járókelőket, hogy megossza velük lakomáját. Az „emberevő“ pápuákban bizony nagyon sok európait megszégyenítő becsületérzés lobog, mert ugyan hány európai ad kölcsönt a barátjának, hogy majd valamikor gyermekének kamat nélkül adja vissza pénzét. Ezekről a pápuákról tudjuk azt is, hogy a kereskedő nyugodtan adhatja kezükbe portékáját, ők bemennek házaikba, kihozzák a cserébe kivánt terményeiket, mely ha nem elég, önmaguktól adják vissza az európai portékát. És ha mindezekhez hozzávesszük e két népfaj nyelvének bámulatos fejlettségét, az ür, mely az ember és az ember és az állatország között tátong, még áthidalhatatlanabb, a közös eredet még kizártabbnak látszik az elfogulatlan szemlélő előtt. A vad emberek életének ez a hü képe, azok a sötét rajzok Rousseau idealizálásából, meg azoknak könyveiből származnak, akik hogy az ember állati származását bebizonyítsák, állati tulajdonságokkal ruházták fel' a szegény vadembereket. Az emberiség a mammut, a bölény, a kihalt őslények sorsára jut, ha léte első per- czétől nincs megáldva a társas lények életösztönével. Az állat pár hetes korában már fönn tudja magát tartani, az ember elpusztul, ha hat éves koráig dajkakéz nem őrködik fölötte. Az állat átörökli nemzőinek életösztönét, de tovább fejleszteni nem képes azt. Az emberi társadalom folyton fejlődött. Az emberi lélek teremtő ereje önmagára hagyva is a tudomány, művészet magas fokára emelkedett fel. De mikor eljött az idők teljessége, mikor onnét Betlehemből természetfölötti erőt, világosságot kapott, az emberi lélek teremtő ereje előtt uj perspektívák nyíltak meg. A földi lét összekapcsolódik a tul- világi élettel: isteni szikra gyűl a szivekben s mig a lángelméket a tudomány, művészet alkotásainak eddig el nem ért magaslatára emelte föl, addig az utolsó rabszolga szivét is kimondhatatlan édességgel tölti be: ő is Istennek fia, a mennyország örököse, az ő szivében is kiépül az Istennek országa. A Megváltó odaáll a félénk, elernyedt, lánczait csörgető ember elé s a föld királyainak, meg annak, kinek hátán a rabszolgatartó ostora pattog, tőle kell tanulnia. „Tanuljatok tőlem nem világot teremteni, nem csodákat művelni, nem halottakat feltámasztani, de tanuljatok tőlem szelidséget, alázatosságot, mert én szelíd vagyok és alázatos szivü“.*) A szabadság, egyenlőség, testvériség világot mozgató gondolatát ő adta az emberiségnek, az ő országában nincs rabság, csak a bűnnek rabsága, nincs törvény, csak a szeretet törvénye, egyen- *) S. August. Serm 10. De verb. Dom. MŰBUTOR- ASZTALOS SZATMÁR, Mátyás király-u.lS.sz. Elvállalom bármily bútorok készítését a mai kor igényeinek megfelelően, a legmodernebb kivitelben. Háló, ebédlő, úri szalon, leány, gyér mek-szoba berendezéseket mahagóni vagy bármely különleges faanyagból.
