Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-05-11 / 19. szám

jük, hogy lelkűnkből más müvek alakjai nem mossák el az ő személyeit. Halljuk beszédei­ket. Erezzük fájdalmaikat, örömeiket. Rész­véttel, sajnálattal vagyunk plasztikailag mű­vészi tökéletességgel megformált egyéniségei iránt. * * * Első iróskodását Budapesten kezdi. Nem ismerik fel. Nem is sejtik, hogy ennek a fia­tal embernek lelke mélyén milyen nemes, a legnemesebb érczek szenderegnek. Minő gaz­dag forrása az ős erőnek, humornak, kedély­nek, magyar gondolkodásnak. Vidékre kell mennie. Tiszta magyar levegőbe. Meghittebb magyar körbe. Hallania kell a mezei leányok dalolását. Folyóink, patakjaink csörgését. Erdeink zúgását, csere­bogár méla röpkedését. Falusi akáczfák titkos suhogását, a sürü Bakonynak zordon sötét­ségét, a palócnak elmés évődését. És övé lesz az izes beszédű, zsíros és kopár talajú szűz vidék. A szinmagyar élet. A tekintetes vármegye. Erényeivel és gyen­geségeivel. Hűen és igazán. Ez a világ lopja be szivébe a legszebb, legplasztikusabb képe­ket. Az alföldi nap tüzén gyűl ki az ő színes tarka fantáziájú. Ez olvasztja fel szive, lelke világát. Hogy Írni, beszélni tudjon ezzel a szép nyelvvel, a magyarral. Ha kell, az ifjú elragadtatásával, az agg dünnyögő motyogá­sával. Az elragadó hévvel épen úgy, mint a csendes borongással. A leányka kedves naiv- ságával, az ifjú gyermek mosolyt keltő illú­ziójával. * * * Jókai koporsójánál az ő irodalmi gazdag­ságát két utód örökölte. Mikszáth és He,rezeg. így mondják, igy ítélkeznek ma eszté­tikusaink közül a legtöbben. Szatmár, 1910. május 11. _________ azok Hobbes és utána követői, Huxley-ig, kik az embert az állattól származtatják, „tudo­mányos mázzal“7) dojgoznak, „az ember léte­zésének egyetlen korszakában se volt a há­ború az élet normális állapota.8) Ám szóljanak a kövek. Lessük meg az őskori embert saját lakóhelyén, ott látjuk őt a tűz körül, midőn a vadászatban megder­medt tagjait melengeti. A harmadkorszaknak barlangjaiba vessünk futó pillantást, mammut, barlangi medve, orrszarvú s hienacsontokkal együtt számtalan tűzhelyet, hamut, ruhada­rabokat, fegyvermaradványokat találunk, cson­tokból vadászati és házieszközöket készítenek, a nők állati bőrökből ruházatuk elkészítésén fáradoznak. Egy helyütt a barlang mélye tárja elénk a csodás finomságú csonttiit, mely- lyel áliatbőrnél finomabb anyagokat varrhat- tak, másutt a folyamok medre őrzi a mam­mut és embercsontokkal telt, fatörzsből ké­szült csolnakot, melyben benne van a kővéső, mellyel a fatönköt csolnakká alakították. Az emberi társadalom bölcsejénél ott látjuk nyo­mait az ősember müvészetszeretetének, iram­szarvból készült fuvolájuk marad,melynek hang­jával kisérik a nők énekét. A barlangok fala 7) Kropotkin P. Kölcsönös segítség. 67 1. 8) Ugyanott 93. 1. Pedig szerényke véleményem szerint ez az öröklés osztozkodás egészben — nem egy- méretü. Herczeg kétségtelenül magyar iró. A legmodernebb magyar iró. Az tud lenni, ha akar. Azt is elismerem, hogy becsében meg­őrzi mindazt, ami a nemzeti írókat erkölcsi, lelki, és a nemzeti világ harmóniájában tartja. Ám, Herczeg sokszor messze távozik a nemzeti egyéniség eredeti, hamisítatlan forrá­sától. O belevegyül a főváros kozmopolita hullámaiba. Tovább is száguld. Yissza-vissza tér. És jól esik érezni, tudni, hogy végered­ményében ott nyugszik meg, ott keresi dia­dalainak legszebbjeit a nemzet, a magyar tör­ténelem, társadalom lüktető szivénél, leikénél. És mikor azt hisszük, hogy már-már elve­szítjük, mindig megtalálja a világpolgárság hullámai közt az Ariadne fonalat. Ez a fonál elválaszthatatlanul mégis nemzetéhez kap­csolja. * * * Mikszáth egészen a miénk. Mintha az ő terméke csurgatott arany lenne. Osbányája ő a nemzet irodalmi szellemének. Ebben a bá­nyában az ő szókincsei mint szingyémánt- kövek maradnak a nemzeti nyelvben. Azért a legmélyebb hatású jelenkori iró. Az ő te­rülete ma egy hatalmas sziget. Ezen a szi­geten terem egyedül a nemzet igaz, eredeti izü gyümülcse. Az ősi népköltészet ütemei, zengzetes ritmusai támadtak fel az ő prózájában. Beszédének csengő fuvolaszó, szivek húrjain játszó akkordjai úgyszólván beleszakadnak a lélekbe. Mikszáth csudás, eleven életet vitt a magyar elmesélés stílusába. Humora ment minden modern hamisítástól. Az ő humora nem bohócz-humor. Nem sikamlós, trágár, ér­zékiségben tobzódó. ___ „HETI SZEMLE“ el árulja az ős ember ábrázoló művészetét. Tű szilánkjával lerajzolja az őt környező ál­latvilágot a mammut, rénszarvast, angolnát s bizony ezek a rajzok oly tiszták, oly éles vonásunk, minőket modern impresszionistáink művészetében bajosan találunk fel. Még csak egyet. E barlangokban talált koponyákon Broca aotropologus egész sereg észleletet tett, melyeken annyi évezred múltán nemcsak a lefolyt betegségeket, hanem a gyógyítás czél- jából alkalmazott sebészeti eljárásokat is konstatálta.9) A barlangok mélye, a folyamok medre tehát feltárja előttünk minő volt az ősember élete. A késhegyig menő harcznak, a létfen- tartásért folytatott küzdelemnek vajmi kevés nyomát találjuk, az ember mikor a földre lépett, oly tökéletes társadalmi életet kezdett, minőt az állatvilág bármely országában hi­ába keresünk. Ám halljuk az ellenvetést. A most élő vademberek ma is azon a kulturfokon álla­nak, mint Európa lakói a történelem előtti időben. Fogadjuk el a tételt helyesnek és nézzük, vizsgáljuk elfogulatlan szemmel a korunkban élő vadembereknek életét. A legalsóbb fokon talán a bushmanok 9) Platz i. m. 23. 27. Egyéni stílusának sajátsága a rövid mondat. Kitől tanulhatta azt a csengő, rövid, kedvesen váltakozó beszédet? Az élő, a beszédnyelvtöl. Ettől a legter­mészetesebb tanítómestertől. Aki nem oda teszi a pontot, a hova a grammatika parancsolja, hanem oda, ahova a lélektan törvénye. (Per­sze, ezt a német fordításokban elernyedt, ki­aszott lelkek nem értik.) Mikszáth nyelve ma a legközelebb van a tiszta magyar, élő be­szédnyelvhez. * * * Hát hogyne ünnepelne a nemzet ? Hi­szen nyelvében, irodalmában él. Vajha Mikszáth nem utolsó lenne, aki­ben az igazi ősi erőt, nyelvet, aranyos derűt, sírva vigadót és mindent, de mindent meg­találunk, ami a magyart még magyarrá teszi. (bgp)­Miniszteri tanácsos. A máramarosszi- geti kincstári erdők igazgatóját, Tomcsányi Gusztáv m. kir. erdőigazgatót Őfelsége mi­niszteri tanácsossá nevezte ki. Áthelyezett pénzügy igazgató. Kiss Dezső pénzügyi tanácsos beregmegyei kir. pénzügyi igazgató hasominőségben az ung­vári pénzügyigazgatósághoz helyeztetett á*, amennyiben Szabó Albert kir. tanácsos a be­regszászi pénzügyigazgatóság ideiglenesen nyugalmazott igazgatója ismét aktiv szolgá­latba lépett, s a pénzügyminiszter előterjesz­tésére őfelsége őt régi hatáskörébe vissza­helyezte. Pályázat főszolgabírói állásra. Fő­ispánunk kineveztetése folytán megüresedett szatmári főszolgabírói állásra B. Kováts Sán­dor erdődi főszolgabíró és dr. Galgóczy Ár­pád szolgabirók pályáztak. Az igy esetleg meg­___________=_==_======= 3 élnek . Házuk nincs, a földbe vájt üregekben alusznak, egész ruházatuk a nyakukba akasz­tott bőrdarab, melyet lerongyolódásig viselnek. Ez az a szerencsétlen néptörzs, melynek oly borzalmas módon kellett élveznie az európai czivilizáczió áldásait. Az európaiak leteleped­tek közéjük, kipusztitották állatállományukat. Ok vesztükre lopkodni kezdték a telepesek marháit. Erre aztán patkányok módjára meg­mérgezték, az elejtett állatnál lesben állva, százszámra konczolták fel őket s ráadásul a bushmanok vadságáról rémhírekkel szórták tele a világot. Pedig a bushmanok addig bé­késen éltek törzseikben, közösen vadásztak s az elejtett zsákmányon igazságosan osztoz­kodtak. Szerették egymást, sebesültjeiket gon­dosan ápolták. Róluk mondja el Lichtenstein azt a megható történetet, hogy midőn egyik társuk a folyóba esett, utána ugrottak, leve­tették bőrtakaróikat s bár maguk a hidegtől dideregtek, addig dörzsölték, mig életre nem keltették. Az európai, ha bushman nőt rab­ságba akar ejteni, tudja jól, hogy elég, ha a gyermekét ellopja, mert az anyát nem hagyja nyugton a szülői szeretet, önként veszi fel a szolgaság jármát, csakhogy megoszthassa a gyermekének sorsát. (Folytatása következik.) MŰBUTOR - ASZTALOS SZATMÁR, Mátyás király-u. 18. s*. Elvállalom bármily bútorok készítését a mai kor igényeinek megfelelően, a legmodernebb ki­vitelben. Háló, ebédlő, úri szalon, leány, gyér mek-szoba berendezéseket mahagóni vagy bármely különleges faanyagból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom