Heti Szemle, 1910. (19. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-05 / 1. szám

1. szám XIX. évfolyam. ^T:Z5 Szatmáp, 1910. január 5.-------------­HE TI EHLE S 910 [ POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — 6 K — f. j Negyedévre — 1 K 50 f. Félévre — 8 „ — „ j Egyes szám ára 20 fillér. Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 2 dollár. Az uj esztendő. Benne vagyunk az uj esztendő­ben. Talán eped ve, talán remény­kedve vártuk, s ime midőn megér­kezett, semmi különöst, semmi vál­tozást nem veszünk észre. Egyik nap halad a másik után mint azelőtt, sőt aligha jobbak mint a régiek. Mert a régiek nem voltak jók sem a nemzetre, sem egyesekre. Az el­múlt év a legmostohábbak közül való, milyen talán nem volt évtize­dek óta. Mindjárt külpolitikai bonyodal­makkal köszöntött be, melyek már- már véráldozatot is követeltek. Ez a keserű pohár eltávolodott ugyan, de milliókat nyelt el a fegyverke­zés, rendkiAr nagy,terhet rakva a polgárság vállaira. Ám a külső za­varok nem voltak elegendők. Csi­náltunk magunknak íüeueni is. A féktelen torzsalkodás megter mette gyümölcseit, s oda erősza­kolták a dolgokat, hogy az uj esz­tendő ex-lexel köszöntött be. Ez az állapot nagy megrázkódtatásokat idéz fel a politikai életben, mig egy­részt a nemzet tekintélyét ássa alá Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNASAJTÓ“ idegen államok előtt bent a hazában harcokat provokál, melyeknek ki­menetelét előrelátni nem lehet. De miután az ilyen küzdelmekben rend­szerint a gyengébb fél szokta huzni a rövidebbet, félni lehet, hogy hazánk issza meg a torzsalkodás levét. De mostoha volt ez az esztendő gazdaságilag is. A máskor arany kalásszal rengő rónák silányan fizet­tek, alig téritve vissza a befektetett összeget. Ennek természetes követ­kezménye volt a hallatlan drágaság, mely nyomasztólag nehezült az egész lakosságra. Innen van, hogy egyes vidékeken ma már éhínség fenyeget, a szegényebb sorsú nép nem képes beszerezni a mindennapi kenyérre valót, mert az a sovány kenyér ma többe kerül, mint >ár évvel előbb az inyencz legválogatottabb eledele. Így zárult a ■ tűnt esztendő. Szörnyii nagy államadósságot, po­litikai zavarokat, nyomort és hallat­lan drágaságot hagya örökségül az újnak. Vájjon képes lesz-e ezeket a sebeket meggyógyítani? . . . Kérdé­ses, nagyon kérdéses. Sőt azt mond­hatjuk, hogy roszabb auspiciumok közt aligha kezdődhetett uj esztendő A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ ezimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 kor. Nyiltter sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. * valaha. Am a remény táplál és aki remélni tud, nem vesztette el hitét. Ez a hit boldogítja az embert, ez vezeti minden jónak és áldásnak kútfejéhez, ez biztosítja és erősiti meg az embert abban a tudatban, aki nem hagyja el Istent, Isten sem hagyja el őt. Nincsen tehát ok a csüggedésre. Mennél súlyosabbak az idők viszon­tagságai, annál több kitartással kell dolgozni, vállvetett erővel munkál­kodni, nem meghátrálni a jelentkező akadályok előtt, hanem férfias bá­torsággal szembeszállani velők és elhárítani utunkból. Ha látja a min­den jó kutforrása a becsületes, az odaadó munkát, nem fogja áldását megtagadni a nemes küzdelemtől, mellettünk lesz és akkor nyert pe­rünk van. Isten nevében kezdjük el tehát az uj évet, isten nevében folytas­suk napjait, akkor - azok a napok mindig derültebbekké válnak, a de­rült tiszta égbolton fel fog ragyogni boldogságunk csillaga, Ez lesz az igazi boldog uj esztendő, adja meg Isten minden jó léleknek. Az orvos. — Hello és Jörgensen után. — Orvos áll a beteg ágyánál. A beteg — asszony, feleség, anya. A szomszédszobában sirnak a gyermekek. A férj figyelemmel ki­séri az orvos minden egyes arczkifejezését. Együtt hagyják el a betegszobát és elmen­nek a férj irodájába. — Mit gondol doktor ur? — kérdi ag­gódva a férj és apa. — Az eset elég érdekes, — mondja az orvos. A betegség hirtelenül lépett fel, mo­hón harapódzott el és olyan tüneteket hozott létre, amelyek ezen járvány jellemző vonásai. A betegség képe igen jellegzetes, igen karak­terisztikus. — Doktor ur, — mondja a férj, — hát mit lehet itt tenni ? — Tenni? — feleli az orvos vontatot­tan, — hát miért kelljen itt valamit tenni? Én azt hiszem, hogy mostan fel világosodott, szabadgondolkodó emberekkel van dolgom. Ha mindent megértünk, az annyit is jelent, hogy minden, amit értünk, jogosult is és merő babonának tartom azt a középkori állítást, hogy az egészség becsesebb, mint a beteg­ség. Egészség és betegség két különböző ál­lapot, de egyik csak épen olyan természetes, mint a másik. Egészség és betegség ép, oly produktumai a természetűek, mint az erény és a bűn, úgy mint a czukor és a vitriol. Borzasztó elavult dolognak tartom a beteg­ség elleni küzdést, azért, hogy az egészség foglalhassa el annak a helyét. A szegény férj és apa szájtátva hall­gatja mindezeket. Égnek mered a haja. De az orvos nem jő zavarba, hanem folytatja: — A betegség tartalmára nézve sokkal gazdagabb az egészségnél. Sokkal több be­nyomással ismertet meg bennünket a beteg­ség, egy egész csomó olyan érzelemmel gaz­dagít minket, amelyekről az egészséges em­bernek dunsztja sincsen. Az egészség unal­mas és egyhangú, a betegség tele van érde­kes megfigyelésekkel és élményekkel. Itt van példának okáért a kolera — olyan görcsöket okoz, melyeket maga kolera nélkül sohasem ismerne meg. Maga szegény ember utálja a kolerát, másnak a tekintélye alapján, ez nem méltó egy szabadgondolkodóhoz. Ne higyjen a dogmáknak. Igen, igen érdekes kolerabe­tegnek lenni, csak próbálja meg! Itt van a difteritisz, mely nagyon különös vegetácziót hoz létre a torokban, olyan vegetácziót, ami­nőt az egészséges állapot fel nem mutathat. Igaz, hogy belehal az ember a kolerába és a difteritiszbe, de ennek cserébe olyan gyümöl­csöt élvezett a tudás fájáról, melyről az egész­séges ember nem tud. Lássa kedves uram, távol van éntőlem minden fanatizmus, minden intolerana. Nem kárhoztatok semmit és senkit. Én modem ember vagyok. Egészség MŰBUTOR - ASZTALOS SZ.IT.MAlt. «Jósika-utca 7. szám. Elvállalom bármily bútorok készítését a mai kor igényeinek megfelelően, a legmodernebb ki­vitelben. Háló, ebédlő, úri szalon, leány, gyer­mek-szoba berendezéseket mahagóni vagy bármely különleges faanyagból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom