Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-02-04 / 6. szám
Szatmár, 1909. február 4. HETI SZEMLE“ 3 Levél Glatz ügyvéd urnák. Kedves Ügyvéd'Ur! A „Heti Szemlében“ ismertetett Merényletre a ..Szamos“ ez. szatmári napilap négy számában válaszolt. Sokat irt össze, de az egészből azt látom, hogy nem fogta föl a Merénylet indokolását. Megpróbálok tehát más alakban elméjéhez férni. Nem kizárólag abban rejlik az indok, hogy a zárdakert átvágását sürgette, hanem hogy ezt betetőzte akkor, mikor az eleső részt is a gimnázium ezéijára elveendőnek Ítélte. Válaszán az a hiba húzódik végig, hogy nem ezt a teljes indokot veszi a merénylet alapjául. Az Ön adatai szerint javaslata a zárdát 346-j-1503, tehát 1849 négyszögöl területtől fosztaná meg. E föltevés volt az indok. Ezt a válasznak 1. része szerint saját Írott szavai is igazolják, mert a polgármerter ur úgy nyilatkozott, hogy a gimnáziumnak a zárdakerttel kapcsolatos terve „számba aligha jöhet.“ Glatz ur ellenben akként szólalt fel, hogy az István térnél a zárdakertet „helyesebbnek tartaná! Hát hiszen ebben van a merénylet. Ha mintegy ötnegyed holdat vennének el a zárdakertből, hol adnának érte területi kárpótlást ? Az egyetlen lehetőség, hogy odaadnák a zárdának a Tankóczy-ház- tól a néhai Kálmán-házig terjedő öt telket. De ezek oly kicsinyek, hogy együttvéve is alig tesznek ki 1200 négyszögölet. Hol lesz akkor a zárdái kópezdék számára a törvényes két holdnyi kert? A törvény törvény. Midőn harmadtól évvel ezelőtt dr. Vángel egyetemi tanár miniszteri kiküldöttként a képesítő vizsgálatra lejött, legelső szabad per- czeiben a kertet nézte meg, hogy lássa: megvan-e a törvényesen követelt helymeny- nyiség. Ebből az következik, hogy a kultuszminisztérium nemcsak papiroson kívánja, hanem valóságban is ellenőrizteti a törvény betartását. Hát még most sem látja az ügyvéd ur a merényletet a zárda képző intézetéi ellen ? Kihúzta volna lábaik alól az egyik törvényes követelmény talaját és igy fennállásukat problematikussá tette volna. A kultuszminisztérium bármely percben beszüntetheti az államsegélyt is, magát a fennállási nyilvánossági jogot is, ha az intézet a törvényes követelményeknek nem felel meg. Allitana-e aztán a város a zárdának uj képzőket két holdnyi kerttel ? Pótolná-e a saját pénztárából azt, amit az állam megvonna? Most már talán csak látja, hogy létet támadott meg, tehát merényeltl Miért tért ki éppen a legkomolyabb argumentum elől ? Ugy-e, mert erre nem tudott felelni ? — Hát azt a 21596 négyszögölnyi területet a holdvilág telekkönyvéből olvasta ki ? A földi, tehát nem fantaztikus birtokív szerint ugyanis a zárda temploma, épületei, udvara s kertje mindössze 8512 négyszögölnyi területet tesznek ki. Ügyvéd ember még a birtokívekhez sem ért ? Tanulja meg előbb a törvényeket, a telekkönyvolvasást és — de még aztán se szórja másra oktalanul „oktalan“-kodásait! Vége a nemességnek! — Hogy-hogy? — Ma már nincs nemes, meg nem nemes. Van : Az a nemes — aki becsületes. Irodalom. — Művészet, színház. „OtlheUo.“ A messinai (olaszországi) és az ajkai szerencsétlenül járt embertársaink hátramaradottai javára a múlt hó utolsó ked- jén színházunkban jól felemelt helyárakkal szinielőadás volt. Bizony kevesen voltak a színházban, az előadás sem tartozott a jobbak közzé, Peterdy a czimszerepben ért el ugyan számotfevő eredményt, mig a többi szereplők gyengén segédkeztek a darab előadásán. „Fátuw“. A fővárosi nemzeti színház rövid életű eredeti színmüvét, a „Fátum“-ot csütörtök este adták színházunkban. A darab műsor változás folytán került előadásra. A darab szerzője Zsiros István jótollu Írónk, ezen müve azonban nem mondható sikerültnek. A hamis kártyás, csaló, erkölcstelen életet folytató Gozdanovitsot az iró nem bünteti meg érdeme szerint, nem szabad társadalmi életünknek egy ily gazát egy egyszerű öngyilkossággal az élet színpadáról eltüntetni, mikor annyi nemes szivű és tisztességes egyént tesz tönkre. Ha színpadra viszünk egy ily elvetemült gazfrátert, akkor azt, vagy erkölcsileg javítjuk meg, vagy erkölcsileg büntetjük, de az, hogy a sok gaztett után Gozdanovics a halálba menekül, sem nem uj, sem nem helyes befejezése a darabnak. Az ily léha fráter még erkölcsi reputácziót csinál abból, hogy öngyilkos lesz. így nem szabad erkölcsi alapokon nyugvó darabot Írni. A műsorváltozás folytán előrántott színmüvet kevesen nézték, előadása döczögősen, erőltetve folyt le. A sok szerepre szétforgácsolt darab egy színésznek sem juttatott valami fényes babért; legfeljebb Fodor (ifj. Vajkay gróf) szerepe az, mely a közönség körében némi szinpatiára talál. Az öreg bárót Herezet) játszotta, hanyagul maszkírozza magát egészen a bosszantásig. A parókája minden darabban egy s ugyanaz és ezt is rosszul kezeli. A rendezés is kifogás alá esett. A II. felvonásban egy grófi lakás, ha mindjárt garzon is az, nem úgy néz ki: egy pár szék, egy hencser s egy asztal? Hol lehet ily grófi lakást látni ? „Izrael.“ Bernstein Henrik, hires fran- czia iró, darabjának, előadását bizonyos érdeklődő kíváncsiság előzte meg. A darabot a múlt hó folyamán a vígszínház hozta színre először. Tudvalevő dolog, hogy védőirat gyanánt jelent meg a „Vissza Jeruzsálembe“ ellen. Az iró és egyik kiváló képviselője a zsidóság szellemi tőkéjének. Darabjában az arisztokraták ellen kel síkra s a zsidóságnak a kereszténység feletti erkölcsi fölényét akarja beigazolni. A darab a közönség kíváncsiságát egyáltalán nem elégítette ki. Alakjai nem az életből valók. Cselekedeteik indító oka köz- napias, szónoklataik hosszadalmasak, mesterkéltek. A közönséget nem a darab czélja, hanem az abban előforduló idegfeszitő jelenetek érdekelték inkább. A romantikus bankár nem keltett nagyobb érdeklődést, ellenben a gyóntatóatya bölcs, tiszta, egyszerű egyénisége tiszteletet gerjesztett. Sokkal érdekesebb lett volna, ha az igazgató előbb a „Vissza Jeruzsálembe“-t hozta volna színre s azután az „Izrael“-t. Az előadás elég jó volt. A darab főszereplői, Aitner Ilka, Sipos, Fodor, Herczrg, teljes mértékben rászolgáltak a közönség elismerésére, a tapsra és sokszori kihívásra. „Kuruczfurfang“, Bérezik Árpád hires Rákóczi-korabeli vigjátékát, mely tegnapelőtt esteli előadás gyanánt került színre, egészen kiforgatták mivoltából. Ez estén fényesen bebizonyult az, hogy a rossz előadás a legjobb darabot is képes tönkre tenni. Színészeink csak úgy versenyeztek egymással a szerep- nemtudásban, csetlés-botlásban. Bállá és Kendi még igyekeztek valamit simitani a darab dö- czögő rossz előadásán, de semmi eredményt nem értek el. Úgy látszik, hogy minél jobban megyünk bele a színi szezonba annál gyengébb előadásokat látunk. Mi lesz a szezon végén ? Színházi heti műsor: Ma 4-én, csütörtökön ; Takarodó. Színmű. Páratlan. 5- én, pénteken: Baba. Operette. Zóna. Tari Gizella fellépte. Páros. 6- án, szombaton: Csepiirágók. Operette. Újdonság. Páratlan. 7- én, vasárnap d. u.: „Elnémult harangok.“ Dráma. Zóna. 7-én, vasárnap este: Csepiirágók: Operette. Másodszor páros. HÍRÜK. Cssavarjjó Jelöltek . . . Hál ez mi? Kik? Fogod kérdezni, szives o vasóm. A rendőrfőkapitány ur meg bizonyosan mosolyogva nézi ezt a titulust, hogy hát — Ez bizonyosan az én — czimemre szól. Úgy van. De nemcsak az ő czimére. Másokéra is. A vasúti állomás körül naponkint fel- tünhetik az utazóknak, de a helybelieknek is, hogy egész sereg fiú forgolódik ott — még télviz idején is. Nyáron még inkább. Ha utasok jönnek vagy mennek erőszakkal nekik támadnak és nem csak felajánlják szolgálatukat. De miként a velenczei vagy római utczai czipő tisztítók, megragadják az ember lábát, (akár akarjuk akár se) úgy kapják el ezek a suhanezok a podgyászt bőrös ládát. És sokszor futnak a városnak. Alig lehet őket szemmel kisérni. Vonat megérkeztéig ezek a suhanezok rakonezátlankodnak. Erre mostanában a vonatok késésének virágzó idejében bőséges alkalmuk van. Ha ezt megunják, krajezárokba huszonegyeznek vagy „csiszté“-t játszanak földön és falon egyaránt. Hiszen krajezárjuk akad. Á podgyászhordás mégis csak jövedelmez valamit. Hát kérem szeretettel, ezek a kamaszok — valóságos csavargó jelöltek. Mert kik ezek ? Tankötelesek ? Elemi és ismétlő iskolájukat elvégzett ifjak ? Ide, a podgyászhor- dáshoz szegődtetett hordárjelöltek? Vagy kicsodák, micsodák ők ?' Nem mások, mint csavargó jelöltek. Vannak-e szüleik ? Avagy árvák ? S ha vannak szüleik miért nem adják ezeket a QJMnAD úri és női czipész DEÁK TÉR 7. sz. (HALMI HÁZ.) Ajánlja a mélyen tisztelt közönségnek egészen újonnan és a mai kor igényeinek megfelelően nÁe7. « f. a1-wÁ+ hol is a legelegánsabb kiberendezett amU. »B.JSäd-y 1/j vitelben készülnek mindenféle, schevraulakk, box, zerge és strapa-czlpők. xzzxc?. ■ - . Vidéki megrendelésekre és hibás lábakra különös gond fordíttatik. SZATMÄR,
