Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)

1909-12-15 / 50. szám

4 HETI SZEMLE“ Szatmár, 1909. deczember 15. Gyászhírek. Füvessy Lajos nagybányai építési vállalkozó egy heti betegeskedés után csütörtökön délelőtt elhalt. Jelentéktelennek látszó daganat támadt a nyakán s pár napi szenvedés után, á leggondosabb ápolás da­czára kiszenvedett. Nagy családot hagyott hátra, többnyire kiskorú gyermekeket. Szom­baton délután temették nagy részvét mellett. — Brunner Hermin nagybányai birtokosnő, néh. Brunner Árpád volt fernezelyi kohótiszt leánya, 79 éves korában e hó 10-én elhalt. Temetése vasárnap délelőtt volt. — Lengyel Endre hajdudorogi g. kath, püspöki vikárius meghalt, Temetése f. hó 9-én ment végbe. A temetési szertartást Papp Antal pápai prae- látus, püspöki irodaigazgató végezte fényes papi segédlettel. A gyászbeszédet Rutkay Gyula nyíregyházi főesperes mondta. A teme­tésen a kiterjedt rokonságon kívül jelen volt Hajdudorog egész intelligencziája, a városi és megyei képviseletek s különböző egyesületek. Lengyel Endre az egyházmegyénkhez tartozó szent Györgyről nevezett szobránczi prépost volt. — Árvay János ungvármegyei utmester f. hó 7-én negyven éves korában Ungváron elhalt. — Lehotay Sándor, Lehotay Zsigmond munkácsi városi főjegyző fia f. hó 5-én, éle­tének 22-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt Munkácson. Temetése f. hó 7-én dél­után nagy részvét mellett ment végbe. — Tatay Miklós sárközujlaki gyógyszerész tegnapelőtt d. u. 3 órakor 60 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Temetése ma délután lesz. Karácsonyfa ünnepély. A nőegyleti árvák karácsonyfa ünnepélye dec. 23-án dél­után 4 órakor lesz a nőegyleti árvaházban, melyre úgy a választmányi tagokat, mint az érdeklődő nagyközönséget szívesen meghívja az elnökség. A kegyes adományok Jékei Károlyné alelnőknőhöz, (Hunyadi-utcza 18.) küldendők. XVI. kimutatás a Pázmány-konviktus felépítésére felajánlott összegekről: 1. Vécsey József Aurél báró, lelkész 100 K 2. Kupszák Kuliffay Mihály lelkész 30 „ 3. Blum Lajos fakereskedő ... 15 „ 4. Kozányi Zsigmond ügyvéd . . 50 „ 5. Tyrman József dr., főtörzsorvos . 5 „ 6. Kassay Károly dr., orvos . . . 20 „ 7. Péterfí'y Lajos miniszteri tanácsos 5 „ 8. Lengyel Zoltán dr., ügyvéd . . 30 „ 9. Láng György dr., orvos ... 20 „ 10. Majtényi Lajos dr., orvos . . . 10 ,, 11. Tóth István dr., egyetemi tanár . 50 „ 12. Pataki József főerdőmérnök . . 10 „ Összesen 345 K Fogadják a nemes szivü jóltevők a se­gélyre szorult ifjúság s a vezetőség hálás köszönetét. Szatmár-Németi, 1909. évi decz. 14-én. Ratkovszki Pál. Oltáregyleti estély Nagykárolyban. Az élet száraz és unalmas napjaiban kelle­mes és lelkileg hasznos felüdülést szerzett a nagykárolyi oltáregylet tagjainak és általában a nagyközönségnek, amely mindig nagy ér­deklődéssel vesz részt a felolvasó estélyeken. Decz. 12-én vasárnap rendezte az oltáregylet ezidei első felolvasó estélyét a városi szín­házban telt ház mellett. A műsor összeállí­tásában nem a számok sokaságával, mint in­kább azok emlékével akarta a rendezőség a közönség igényeit kielégíteni. A műsor első száma volt Pallmann Péternek, az oltáregylet igazgatójának megnyitó beszéde, a ki a szo­kásos rövid megnyitó beszédek keretét kibő­vítve megjelölte az útirányt, amelyen az oltár­egylet felolvasó estélyein halad, megjelölte a a őzéit is, amelyet elérni óhajt. A megnyitó beszéd után az urak zenekara egy románcot játszott el, amely a közönség hangulatát kel­lemesen fokozta úgy, hogy jó lelki diszpozi- czióval fogadta a műsor következő számát, Szentiványi Béla kegyesrendi tanár beszédét. Előadásának tárgyául a középkor világnéze­tének megrajzolását’tiizte ki a legendák alap­ján, de nem a száraz irodalmi téren mozgott, hanem mély betekintést vetett a középkori ember gondolat és érzelem világába, találó és megkapó legendákkal ecsetelte a közép-kor világfelfogását. Kiemelte két hatalmas intéz­ményét : a szerzetesi intézményt és a lovagi intézményt, amelyet a vallás iránti lelkesedés egyformán hevített. Az előadás végén ügyes és helyes átmenettel sikerült párhuzamot vont a mai társadalmi irányok és a középkoréi között és rámutatott több tényre, amely a mai korban is a felvilágosodás századában a középkorra, mint szülőkorra utal. A remekül sikerült előadást, amellyel egyszerre jó hírnevet szerzett ma­gának az előadó a közönség előtt, élénken és lelkesen megtapsolták. Az előadás utolsó száma „Jézus haláláénak melodrámaszerü szemléltető előadása volt, melyet Papp Béláné, Ponthy Károlyné és Csepreghy Antalné adott elő. Papp Béláné az oroszlánrészre vállalkozott, életet, érvényesülést önteni ebbe a nagyon nehéz és mély értelmű költeménybe. A nagyszerű siker legjelentősebb része az övé, mert a nagy tudást az ő alakitó tehet­sége idézte elő. — Csepreghy Antalné szép alakjával és szép előadásával, Pontiné ügyes naivitásával elragadta a néző közönséget. A szemléltető szereplők egytől-egyig a főszerep­lők művészetét sikeresen kiegészítették. A végén élőkép zárta be az egész előadás s a közönség egy kellemesen és tanulságosan eltöltött est emlékével távozott. Vasúti elgázolás. A multnap este vá­rosunkban a Szamos-hid mellett, a bányai-ut keresztezésénél elütötte a vonat Kovásznay Zsigmond batizi földbirtokos, nyug. méntelepi százados kocsiját. A lovakat a mozdony maga alatt hurczolta s az egyik ló teste annyira beékelődött a kerekek közzé, hogy át kellett fűrészelni a derekát, mert csak úgy lehetett a kerekek alól kiszabadítani. A kocsis a bak­ról leesett s karját és lábát törte. A kocsiban ketten ültek: Kovásznay és neje, akik csodá­val határos módon csak kisebb sérüléseket szenvedtek. Ivovásznayné el is ájult. A bal­eset oka az egyik verzió szerint az volt, hogy a sorompót vétkes gondatlanságból nem eresz­tették le; a másik verzió ezzel szemben azt mondja, hogy a Kovásznay parancsára nyi­tották fel a sorompót. Előadás a kath.legény egyesületben. A helybeli k. legényegyletben .vasárnap Varjas Endre, polgári képzőintézeti tanár tar­tott előadást a vasárnapi munkasziinetröl. A közönség érdeklődése a múlt vasárnap óta nem csökkent, amint azt a nagyszámban meg­jelent hallgatóság igazolta. Az előadó beve­zetőben foglalkozott azon ellenvetésekkel, ame­lyek sűrűn hangzanak el a vasárnap meg­szentelése ellen, nemkülönben azon okokkal, amelyek látszólag vasárnapon is megengedik sőt megkövetelik a munkát. Előadása folya­mán azután mindezekre megadta a méltó és alapos választ. Nem csak Isten rendelése, az egyház parancsa s az emberi szív vallási szükségletei követelik a maguk számára a hét egyik napját. Ugyanezt parancsolja a testi szervezet, a családi élet melegsége ; e mellett szólanak igen nagy nemzetgazdasági, társa­dalmi és munkásjóléti érdekek. A vasárnapi munkából nyert jövedelemtöbblet elenyészően csekély kárpótlás azon veszteségekkel szem­ben, amelyek abból kifolyólag a túlbuzgó munkást valláserkölcsi és egészségi szem­pontból sújtják. Különben is, aki hétközben lelkiismeretesen dolgozik, aki ruházkodásában és táplálkozásában anyagi erejének meg­felelően mérsékli igényeit, az nem fog arra szorulni, hogy az Istenek, családjának s ön­magának tartozó lelki adót elsikkassza. Be­fejezésül néhány gyakorlati tanáccsal buzdí­tott arra, hogy neesak magunk szenteljük meg az Ur napját, hanem hogy másoknak se tegyük lehetetlenné a vasárnapi munkaszü­netet. A közvetlenül előadott s mély gondo­latokban bővelkedő előadás nagy hatást kel­tett. Különös elismerései kell kiemelnünk az előadás világosságát, könyenérthetőségét, amely az előadót a legelvontabb eszmék kifejtésénél sem hagyta cserben ; ez ilyen célú előadá­soknál a legelső kellék. Dalestély. A szatmári dal- és zene­egyesület december hó 18-án szombaton este 8 órakor a Társaskörben tagilletményes dal­estélyt tart, melynek műsorán a dalegyesület önálló éneke, (Dal a dalról, Pogatschrngtól), az iparos dalegyesülettel közös ének, (Epilóg és Sóhajtás Gaáltól), Lugosi Irén színmű­vésznő éneke és Orosz Ernő zeneiskolai tanár zongoraszáma szerepelnek. Kongregációi felavatás. Lélekemelő ünnepségnek volt színhelye az ungvárt róm. kát. templom december 8-án a Szeplőtelen fogantatás ünnepén. A főgimnáziumi Máriai- kongregációnak 25 uj tagját avatták föl e napon a társulat rendes tagjaivá. A reggeli diákmise után Antal Miklós főgimnáziumi tanár intézett emelkedett szellemű lelkes be­szédet az ifjúsághoz, fejtegetve a kongregáció magasztos céljait, mely a terjedő hitközöny- nyel és erkölcsi zülléssel szemben a vallásos­ságot, a tiszta erkölcsöt, az ember és haza­szeretetei igyekszik tagjai szivében éleszteni és megszilárdítani. Majd a főoltár elé vonult az ifjúság, közösen elmondá a hitvallást és Benkő József apát-plébános a uj Mária-leven- téknek keblükre tüze a megszentelt éremeket. A templomot zsúfolásig megtöltő közönség mély megilletődéssel volt tanúja az ifjak valáásossága e szég megnyilatkozásának. Ékszer-üzlet és műhely áthelyezés! Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy özv. Stenr Sámuelné utóda Grünhut Samu cég alatt eddig a Hungária-szálloda melleit volt üzletemet a Hám lános-ntcába, Dr. Vajay polgármester nr házába (az uj butorszövetkezet mellé) helyeztem át. ^ Nagy választékban raktáron tartok különféle szemüvegeket, ozvikkereket, melyek orvosi rendelvényre vagy a nélkül is kaphatók. Pecsétuyomók, gummi- ^ bélyegzők, czimerek vésése, himzőmunkák készitése, tüziaranyozását és ezüs­tözését bárminemű templomi vagy házi tárgyaknak, arany, ezüst, ékszer, óra, ~ «« _ , ~ ^ látszer, tajtéktárgyak javítását és minden e szakmába vágó munkák készitését ffT*!!II|T11 í SSíIlIl ^ saját gépekkel gyárilag felszerelt üzletemben olcsón, jól és gyorsan eszközlöm. *** MUUIU Tört aranyat, ezüstöt, régiségeket, régipénzeket, valódi gyöngyöket és drágá­ja köveket a legmagasabb árban vásárolok, vagy becserélek nagy mennyiségben is. Kérve a n. é. közönség szives pártfogását, ma­radtam teljes tiszteletté ékszerész Szatmár, Hám János-u. Dr. Vajay-ház ii Üzleti élite! d Tisztelettel hozom a n. érd. közön­ség szives tudomására, hogy a volt SCHWARTZ TESTVÉREK un- es noi­<livíitííi‘11 - üzletét teljesen újonnan beren­dezve, a következő czég alatt, ismert szolid alapon megnyitottam és tovább fogom vezetni. Kész szolgálattal Deák-tér Halmi ház.

Next

/
Oldalképek
Tartalom