Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-12-15 / 50. szám
4 HETI SZEMLE“ Szatmár, 1909. deczember 15. Gyászhírek. Füvessy Lajos nagybányai építési vállalkozó egy heti betegeskedés után csütörtökön délelőtt elhalt. Jelentéktelennek látszó daganat támadt a nyakán s pár napi szenvedés után, á leggondosabb ápolás daczára kiszenvedett. Nagy családot hagyott hátra, többnyire kiskorú gyermekeket. Szombaton délután temették nagy részvét mellett. — Brunner Hermin nagybányai birtokosnő, néh. Brunner Árpád volt fernezelyi kohótiszt leánya, 79 éves korában e hó 10-én elhalt. Temetése vasárnap délelőtt volt. — Lengyel Endre hajdudorogi g. kath, püspöki vikárius meghalt, Temetése f. hó 9-én ment végbe. A temetési szertartást Papp Antal pápai prae- látus, püspöki irodaigazgató végezte fényes papi segédlettel. A gyászbeszédet Rutkay Gyula nyíregyházi főesperes mondta. A temetésen a kiterjedt rokonságon kívül jelen volt Hajdudorog egész intelligencziája, a városi és megyei képviseletek s különböző egyesületek. Lengyel Endre az egyházmegyénkhez tartozó szent Györgyről nevezett szobránczi prépost volt. — Árvay János ungvármegyei utmester f. hó 7-én negyven éves korában Ungváron elhalt. — Lehotay Sándor, Lehotay Zsigmond munkácsi városi főjegyző fia f. hó 5-én, életének 22-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt Munkácson. Temetése f. hó 7-én délután nagy részvét mellett ment végbe. — Tatay Miklós sárközujlaki gyógyszerész tegnapelőtt d. u. 3 órakor 60 éves korában rövid szenvedés után elhunyt. Temetése ma délután lesz. Karácsonyfa ünnepély. A nőegyleti árvák karácsonyfa ünnepélye dec. 23-án délután 4 órakor lesz a nőegyleti árvaházban, melyre úgy a választmányi tagokat, mint az érdeklődő nagyközönséget szívesen meghívja az elnökség. A kegyes adományok Jékei Károlyné alelnőknőhöz, (Hunyadi-utcza 18.) küldendők. XVI. kimutatás a Pázmány-konviktus felépítésére felajánlott összegekről: 1. Vécsey József Aurél báró, lelkész 100 K 2. Kupszák Kuliffay Mihály lelkész 30 „ 3. Blum Lajos fakereskedő ... 15 „ 4. Kozányi Zsigmond ügyvéd . . 50 „ 5. Tyrman József dr., főtörzsorvos . 5 „ 6. Kassay Károly dr., orvos . . . 20 „ 7. Péterfí'y Lajos miniszteri tanácsos 5 „ 8. Lengyel Zoltán dr., ügyvéd . . 30 „ 9. Láng György dr., orvos ... 20 „ 10. Majtényi Lajos dr., orvos . . . 10 ,, 11. Tóth István dr., egyetemi tanár . 50 „ 12. Pataki József főerdőmérnök . . 10 „ Összesen 345 K Fogadják a nemes szivü jóltevők a segélyre szorult ifjúság s a vezetőség hálás köszönetét. Szatmár-Németi, 1909. évi decz. 14-én. Ratkovszki Pál. Oltáregyleti estély Nagykárolyban. Az élet száraz és unalmas napjaiban kellemes és lelkileg hasznos felüdülést szerzett a nagykárolyi oltáregylet tagjainak és általában a nagyközönségnek, amely mindig nagy érdeklődéssel vesz részt a felolvasó estélyeken. Decz. 12-én vasárnap rendezte az oltáregylet ezidei első felolvasó estélyét a városi színházban telt ház mellett. A műsor összeállításában nem a számok sokaságával, mint inkább azok emlékével akarta a rendezőség a közönség igényeit kielégíteni. A műsor első száma volt Pallmann Péternek, az oltáregylet igazgatójának megnyitó beszéde, a ki a szokásos rövid megnyitó beszédek keretét kibővítve megjelölte az útirányt, amelyen az oltáregylet felolvasó estélyein halad, megjelölte a a őzéit is, amelyet elérni óhajt. A megnyitó beszéd után az urak zenekara egy románcot játszott el, amely a közönség hangulatát kellemesen fokozta úgy, hogy jó lelki diszpozi- czióval fogadta a műsor következő számát, Szentiványi Béla kegyesrendi tanár beszédét. Előadásának tárgyául a középkor világnézetének megrajzolását’tiizte ki a legendák alapján, de nem a száraz irodalmi téren mozgott, hanem mély betekintést vetett a középkori ember gondolat és érzelem világába, találó és megkapó legendákkal ecsetelte a közép-kor világfelfogását. Kiemelte két hatalmas intézményét : a szerzetesi intézményt és a lovagi intézményt, amelyet a vallás iránti lelkesedés egyformán hevített. Az előadás végén ügyes és helyes átmenettel sikerült párhuzamot vont a mai társadalmi irányok és a középkoréi között és rámutatott több tényre, amely a mai korban is a felvilágosodás századában a középkorra, mint szülőkorra utal. A remekül sikerült előadást, amellyel egyszerre jó hírnevet szerzett magának az előadó a közönség előtt, élénken és lelkesen megtapsolták. Az előadás utolsó száma „Jézus haláláénak melodrámaszerü szemléltető előadása volt, melyet Papp Béláné, Ponthy Károlyné és Csepreghy Antalné adott elő. Papp Béláné az oroszlánrészre vállalkozott, életet, érvényesülést önteni ebbe a nagyon nehéz és mély értelmű költeménybe. A nagyszerű siker legjelentősebb része az övé, mert a nagy tudást az ő alakitó tehetsége idézte elő. — Csepreghy Antalné szép alakjával és szép előadásával, Pontiné ügyes naivitásával elragadta a néző közönséget. A szemléltető szereplők egytől-egyig a főszereplők művészetét sikeresen kiegészítették. A végén élőkép zárta be az egész előadás s a közönség egy kellemesen és tanulságosan eltöltött est emlékével távozott. Vasúti elgázolás. A multnap este városunkban a Szamos-hid mellett, a bányai-ut keresztezésénél elütötte a vonat Kovásznay Zsigmond batizi földbirtokos, nyug. méntelepi százados kocsiját. A lovakat a mozdony maga alatt hurczolta s az egyik ló teste annyira beékelődött a kerekek közzé, hogy át kellett fűrészelni a derekát, mert csak úgy lehetett a kerekek alól kiszabadítani. A kocsis a bakról leesett s karját és lábát törte. A kocsiban ketten ültek: Kovásznay és neje, akik csodával határos módon csak kisebb sérüléseket szenvedtek. Ivovásznayné el is ájult. A baleset oka az egyik verzió szerint az volt, hogy a sorompót vétkes gondatlanságból nem eresztették le; a másik verzió ezzel szemben azt mondja, hogy a Kovásznay parancsára nyitották fel a sorompót. Előadás a kath.legény egyesületben. A helybeli k. legényegyletben .vasárnap Varjas Endre, polgári képzőintézeti tanár tartott előadást a vasárnapi munkasziinetröl. A közönség érdeklődése a múlt vasárnap óta nem csökkent, amint azt a nagyszámban megjelent hallgatóság igazolta. Az előadó bevezetőben foglalkozott azon ellenvetésekkel, amelyek sűrűn hangzanak el a vasárnap megszentelése ellen, nemkülönben azon okokkal, amelyek látszólag vasárnapon is megengedik sőt megkövetelik a munkát. Előadása folyamán azután mindezekre megadta a méltó és alapos választ. Nem csak Isten rendelése, az egyház parancsa s az emberi szív vallási szükségletei követelik a maguk számára a hét egyik napját. Ugyanezt parancsolja a testi szervezet, a családi élet melegsége ; e mellett szólanak igen nagy nemzetgazdasági, társadalmi és munkásjóléti érdekek. A vasárnapi munkából nyert jövedelemtöbblet elenyészően csekély kárpótlás azon veszteségekkel szemben, amelyek abból kifolyólag a túlbuzgó munkást valláserkölcsi és egészségi szempontból sújtják. Különben is, aki hétközben lelkiismeretesen dolgozik, aki ruházkodásában és táplálkozásában anyagi erejének megfelelően mérsékli igényeit, az nem fog arra szorulni, hogy az Istenek, családjának s önmagának tartozó lelki adót elsikkassza. Befejezésül néhány gyakorlati tanáccsal buzdított arra, hogy neesak magunk szenteljük meg az Ur napját, hanem hogy másoknak se tegyük lehetetlenné a vasárnapi munkaszünetet. A közvetlenül előadott s mély gondolatokban bővelkedő előadás nagy hatást keltett. Különös elismerései kell kiemelnünk az előadás világosságát, könyenérthetőségét, amely az előadót a legelvontabb eszmék kifejtésénél sem hagyta cserben ; ez ilyen célú előadásoknál a legelső kellék. Dalestély. A szatmári dal- és zeneegyesület december hó 18-án szombaton este 8 órakor a Társaskörben tagilletményes dalestélyt tart, melynek műsorán a dalegyesület önálló éneke, (Dal a dalról, Pogatschrngtól), az iparos dalegyesülettel közös ének, (Epilóg és Sóhajtás Gaáltól), Lugosi Irén színművésznő éneke és Orosz Ernő zeneiskolai tanár zongoraszáma szerepelnek. Kongregációi felavatás. Lélekemelő ünnepségnek volt színhelye az ungvárt róm. kát. templom december 8-án a Szeplőtelen fogantatás ünnepén. A főgimnáziumi Máriai- kongregációnak 25 uj tagját avatták föl e napon a társulat rendes tagjaivá. A reggeli diákmise után Antal Miklós főgimnáziumi tanár intézett emelkedett szellemű lelkes beszédet az ifjúsághoz, fejtegetve a kongregáció magasztos céljait, mely a terjedő hitközöny- nyel és erkölcsi zülléssel szemben a vallásosságot, a tiszta erkölcsöt, az ember és hazaszeretetei igyekszik tagjai szivében éleszteni és megszilárdítani. Majd a főoltár elé vonult az ifjúság, közösen elmondá a hitvallást és Benkő József apát-plébános a uj Mária-leven- téknek keblükre tüze a megszentelt éremeket. A templomot zsúfolásig megtöltő közönség mély megilletődéssel volt tanúja az ifjak valáásossága e szég megnyilatkozásának. Ékszer-üzlet és műhely áthelyezés! Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy özv. Stenr Sámuelné utóda Grünhut Samu cég alatt eddig a Hungária-szálloda melleit volt üzletemet a Hám lános-ntcába, Dr. Vajay polgármester nr házába (az uj butorszövetkezet mellé) helyeztem át. ^ Nagy választékban raktáron tartok különféle szemüvegeket, ozvikkereket, melyek orvosi rendelvényre vagy a nélkül is kaphatók. Pecsétuyomók, gummi- ^ bélyegzők, czimerek vésése, himzőmunkák készitése, tüziaranyozását és ezüstözését bárminemű templomi vagy házi tárgyaknak, arany, ezüst, ékszer, óra, ~ «« _ , ~ ^ látszer, tajtéktárgyak javítását és minden e szakmába vágó munkák készitését ffT*!!II|T11 í SSíIlIl ^ saját gépekkel gyárilag felszerelt üzletemben olcsón, jól és gyorsan eszközlöm. *** MUUIU Tört aranyat, ezüstöt, régiségeket, régipénzeket, valódi gyöngyöket és drágája köveket a legmagasabb árban vásárolok, vagy becserélek nagy mennyiségben is. Kérve a n. é. közönség szives pártfogását, maradtam teljes tiszteletté ékszerész Szatmár, Hám János-u. Dr. Vajay-ház ii Üzleti élite! d Tisztelettel hozom a n. érd. közönség szives tudomására, hogy a volt SCHWARTZ TESTVÉREK un- es noi<livíitííi‘11 - üzletét teljesen újonnan berendezve, a következő czég alatt, ismert szolid alapon megnyitottam és tovább fogom vezetni. Kész szolgálattal Deák-tér Halmi ház.