Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-11-10 / 46. szám
9 HETI SZEMLE“ Szatmár, 10Q9. november 10. pél.yesen. A jog pedig olyan kincs, mely éppen kötelességek nyomában él és virul legszebben. Fájdalom az ifjúság egy részének eltévelyedését. Akik úgyszólván kikapcsolják magukat a lörténeti Magyarország világából. Akik letörnek a nemzet fájáról és oda akar nak oltódni a nagy,feneketlen nemzetköziség, világpolgárság fájába. De vigasztalódom, hogy a kor, a tapasztalat, iszonyú csalódások és veszteségek árán visszahozza őket ennek a szerető édes anyának a a magyar nemzetnek meleg kebelére. Ok lelkesednek — úgy mondják, — az európai, az általános emberi eszmékért Hát tegyék ! De ne bántsák, ne kicsinyeljék azon többségben levő ifjúság hitét, reménységét és rajongó szeretetek akik itt maradnak lelkűkkel, szivükkel, eszményükkel a hazai földön. Akik becsülik a múltat, hogy megérdemeljék a jövendőt. Akik ezt a maroknyi magyarságot eszükkel, izmaikkal, kötelességtudásukkal szolgálják, hogy méltó helyet foglaljanak el a világmüveltség nagy szédületes szintáján is. Nem féltem ■ a magyar ifjúságot, mig eszményeit itt keresi a mi világunkban, a mi történeti múltúnkban. Mig talál követendő példákat a jelenben is Nem féltem sem attól, hogy alkotni ne tudnának a nemzet jövendő fentar- tására, sem attól, hogy elmaradnának a világmüveltség követelményeitől. Mert az igazán magyar ifjúság eszményi magaslata európai is tud lenni, de magyar marad, mig egyetlen magyar szív dobog e földön. Gróf Zichy Nándor ünneplése. Gróf Zichy Nándor tárnokmester, a magyar katho- liezizmus ősz vezére 80 ik születése ünnepére nagyban készül a magyar katholiczizmus. Az országos ünnep, a diszülés, november 18-án délelőtt 11 órakor lesz a fővárosi Vigadó nagytermében, melyen az összes katholikus egyesületek és intézmények képviselve lesznek. Mint értesülünk, ennek a diszíilésnek a prog- rammja a következő lesz: Elnöki megnyitó. Dr. Városy Gyula kalocsai érsek. Zichy Nándor közéleti szereplése. Ra- kovszky István v. b. t. t. orsz. képv. Zichy Nándor kitbuzgalmi tevékenysége. Radncti Farkas beszterczebányai püspök. Az üdvözlések bejelentése. A válság. Jutiih Gyula vasárnap beszámolót tartott Makón, melyre 94 képviselő utazott le, 21 pedig bejelentette csatlakozását. Ugyanakkor Kossuth hívei Budapesten pártebédet rendeztek. Ez próbája akart lenni, hány embere van Kossuthnak és hány Jusih- nnk, egyúttal előnyomulás a függetlenségi párt feloszlást' proczessusában. Az ebéden csak 76 képviselő vett részt és 13 jelentette csatlakozását s igy a Justh pártja többségben van. Szatmár képviselője dr. Kelemen Samu Makón volt jelen. A legközelebbi napok bizonyára nagy fordulatot fognak hozni a válság ügyében. Holnap a függetlenségi párt tart értekezletet, pénteken a képviselőház ülésezik. Keresztény szocziális párt. Körülbelül másfél évvel ezelőtt alakultak politikai párttá a magyar keresztény szoczi- alisták. Ez az alakulás azonban csak arra szorítkozott, hogy kimondották a politikai szervezkedés szükségességét, körvonalaztak egy politikai programmot s elhatározták, hogy a választási küzdelemben, mint önálló politikai párt fognak résztvenni. Konkrétebb alakot öltött a keresztény szoczialisták pártalakulása az október 31-én tartott országos pártgyülésen, ahol a pártvezetőséget megszervezték, teljes és a részletes kérdésekre is kiterjeszkedő programmot adtak s a pártönállóságot élesen kidomborítva, saját erejükre támaszkodó országos agitáczióra határozták el magukat. Amig eddig más országos pártok keretei között törekedtek érvényesíteni programmjuk elveit, addig most már saját külön lobogójuk alatt akarják vívni harczaikat. Az uj pártelnöknek, gróf Szapáry Pálnak programmbeszédéből kitűnik, hogy a keresztény szocziális pártnak programmjában nincsenek olyan pontok, melyek lényeges eltérést tüntetnének fel ezen programúi és az országos néppártnak eddig vallott s az 1907-ik év őszén szocziális tartalommal bővült programmja között. A legszembetűnőbb pont, mely a keresztény szoczialistákat az országos néppárt uljá- tól eltéríteni s más irányba terelni látszik, a közjogi kérdés. Ezt a keresztény szocziálisták nyílt kérdésnek tekintik s egyelőre ki is kapcsolják politikai törekvéseikből, hogy minden erejűket a gazdasági és szocziális reformoknak szentelhessék. Nem hisszük, hogy az uj párt sokáig maradhatna meg azon az állásponton, melyet most a közjogi kérdés dolgában elfoglal. A nyílt kérdések egészen másminő természetűek, mintsem hogy azok közé a mi közjogi kérdésünket be lehetne illeszteni Amig az uj párt a parlament porondján meg nem jelenik, addig háttérbe szoríthatja a közjogi vonatkozású ügyeket. De mihelyst részt kell vennie a parlamenti munkában, azonnal felmerül annak a szüksége, hogy vagy a 67, vagy a 48 mellett foglaljon állást. A mi politikai helyzetünk lehetetlenné teszi a közjogi alap szempontjának olyan mellőzését, amely mellett határozott állásfoglalás feleslegessé válnék. Legfeljebb azt érhetjük el, hogy a közjogi viszonyok tekintetében a közjogi alap hívei s annak ellenesei között a gyakorlati politika szempontjából bizonyos, akár több évre szóló megállapodás- jő létre, de az ilyen már feltételezi a határozott állásMint az árnyék a fény után, oson, csúszik egy nő férje után a beteghez. Zokog és szavakban tör ki: — Bácsikám, jó Károly bácsikám 1 — Sir szivettépően térdelve. Madonna alak. Festő ecsetére való jelenet. Az utolsó perczek jelenete. Mint a kőszobor, dermedten kulcsolja kezét az égnek. Majd erőt vesz magán és a haláltusát vivő kezét kapja el. Oh váratlan volt a hideg tag s elereszti. De ismét megfogja. És ekkor már csókot lehel a hülni kezdő kézfőre. — E kéz mennyi jótett forrása volt. Hány szegény szenvedésén enyhített. Ne vedd el tőlünk Jézusunk. Leborul, tovább sir . . . És az agg lelkész szeme szenvedőén pillant feléje, mely pillantásban neheztelés, bubánat, vigasz, megelégedés, türelem rejtőzik. Komoly a helyzet. Megfontolják mind. Ki szövi át a lelkeket az isteni nyugalommal ? Nem más, mint az örök Atya. A langyos szellő élteti a leveleket, a lélek szellője, az ima áhítata élteti a bensőt, a láthatatlant. Felszáll a magasba, törtet gyorsan Isten zsámolyához a rokoni könyörgés. Felhangzik az ima. Térdre hullnak a magasságbeli nevére. Remény aranyzsinórján siklik az üdvözlet magasztos igéje. Harmonikus akkordokban egyesülnek a hangok, ölelkezik a fény a könyörgéssel. Rokoni szavak : „Most és halálunk óráján . . .“ De ez csak alig surrant ki a fogak között és sokat jelentettek. Kíméletből s szerétéiből suttogták igy a dicsérők ajkai. Az ima után csend, a beteg fülébe zizeghetett, mert reagált, mert kezét összetette öntudatlanul, ösztönszerüleg. Meghatott mindenkit. Harmatos szemmel lép az ágyhoz egy az élet delén álló férfiú, kinek ábrázatán a részvét ül, beesett szeme könyekbe burkolózik. — Kedves bácsikánk, érted imádkoztunk. Légy jobban, kértük a Mindenhatót. És megsimogatja a csontos ábrázatot, ajkával érinti a domború, gyöngyös homlokot. Aki csak ott volt, az mind a jó öreghez vonzódott. Mintha szuggesztió hatása alatt váltak volna oly kedvessé, oly ragaszkodóvá. Egy nagy sóhaj s nyögés. Megrémülve pillantottak az öreg betegre. Ez nagy csodálkozásra a jelenlevőkre néz. Majd feszit magán, remegő karjait támasznak használva, felül. — Jobban érzem magam . .. Megköny- nyebbültem, Istenem ! Bálványnyá meredtek. Magam is tánto- rodva húzódtam hátrább, hogy minél kevesebbet lássak. Ezután intett a vézna kéz. Egyet hivott a rokonok közül, de mind odamentek. — Halljátok! Az Ur kezében vannak életünk határai. Nem tudom, mi történik velem, de el nem távozhatom, hogy egy ereklyét... gondjaitokba ne bízzak . . . Ott van a szekrényben . . . Hozzátok ide lelkeim! . . . Gyorsan teljesitik óhaját. — Ez volt a 48-as időkben kísérőm ... J mikor sokszor a sir szélén álltam . . . Most, midőn az Ur rendeléséből ismét ott vagyok, Tisztelettel hozom a n. érd. közönség szives tudomására, hogy a volt SCHWARTZ TESTVÉREK------------- úri- és női- -----------di vatáru - üzletét teljesen újonnan berendezve, a következő czég alatt, ismert szolid alapon megnyitottam és tovább fogom vezetni. Kész szolgálattal Deák-tér Halmi ház.
