Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-11-04 / 45. szám
o HETI SZEMLE“ Szatmár, 1909. november 4. fektetett alkotmány teljes kiépítését és a választójogi reformot hozza. 2. A függetlenségi párt kormányképes elemeinek és a 67-es pártoknak valamely kombinácziója 67-es alapon, hosszabb időre terjedő munkaprogrammal és a választójogi reformmal. Minden más eset, igy nevezetesen a parlamenten kívüli kormányzás, katonai kormány, vagy a koa- liczió jelenlegi formájában való meghosszabbítása, kizárt dolog. A király nem akar alkotmányellenesen kormányozni, a jelenlegi pártok között pedig az ellentétek sokkal élesebbek, semhogy a koalicziót fenn lehetne tartani. Egyszerűen az álmok birodalmába kell tehát utalni mindama fel- kinálkozásokat, melyek erre jogosulatlan egyénektől erednek. Bécs- ben átlátták, hogy darabont kormányzás lehetetlen. De a 67-es pártokban sincs meg semmi hajlandóság alkotmányellenes kísérletezésekre. — Erre sem az alkotmány párt, sem a néppárt nem kaphatók. Természetes tehát, hogy a Rakovszky személyéhez fűzött ama gyanúsító híresztelések, mintha ő, vagy a néppárt parlamenten kívüli kormányzásra vállalkozni akarnának, teljesen alaptalanok. — Egyszerűen csak arra utalunk, hogy a néppárt többször hozott párthatározatai szerint csakis alkotmányos kibontakozást támogat. A néppárt épp azért szilárd egységben várja a fejleményeket, csak az alkotmánypártban érezhető némi nyugtalanság a pártot érő erős támadások miatt. E pillanatban legnagyobb esélye a fentemlilett módozatok elsőjének van. De a két eshetőség bármelyike is csak egy Andrássy minisztériummal képzelhető el. Ha t. i. Andrássy Gyula gróf meggyőződik arról, hogy végre tenni is kell valamit s Bécs- ben belátják, hogy az általa kívánt feltételek nélkül, melyek a 67-ik évi alkotmány teljes kiépítését biztosítják, senki sem vállalkozhatik eredményes kormányzásra. A helyzet tehát teljesen sötét és bizonytalan s a politikában csak tapogatózva haladhatunk előre. Remélhető, hogy Wekerle Sándor kihallgatása után végre történik valami, ami világosságot hoz és megindítja a válság teljes megoldásának proczesszusát. Akkor majd elérkezik az állásfoglalások ideje is. Azon a minisztertanácson, melyet okt. 27-én tartottak, kétségkívül a politikai helyzetet beszélték meg. A tanácskozás láthatólag semmi po- ziliv eredménynyel nem járt s igy most a helyzet kulcsa isinél Bécs- ben van. kim. Vármegyék a szekularizáczió ellen. Egyre-másra vetik cl a vármegyék Hajdú szekularizácziós javaslatát. Most ismét két vármegye hozott érdekes megokolással határozatot. Trencsén a következő megokolással vetette el a hajdúi átiratot: „Mig egyrészről a magántulajdon természetével biró papi javadalmak szekularizáeziójában nem lát mást, mint a haza ezeréves történelmével szorosan összefüggő római katholikus egyház jogos tulajdonának megokolatlan megbolygatását, addig másrészt az egységes magyar • állameszmének megerősödésére veszedelmes egy oly reformnak keresztülvitele, amely mindenesetre a felekezeti harezok fellobbanásával volna csak keresztülvihető“. Mednyánszky László és Gyuriss Emil országgyűlési képviselők indiványára a határozatot azzal egészítették ki, hogy a megye a kath. autonómia érdekében felír a képviselőházhoz. Nyitva vármegye visszautasítja Hajdú átiratát és a kath. autonómia törvényszerű megalkotása érdekében felír az országgyűléshez. A parlamenti válság. A lefolyt hét semmi fordulatot nem hozott a parlamenti válság ügyében. A miniszterek sűrűn érintkeztek és tanácskoztak egymással, de úgy látszik, megegyezés nem jött létre. Ma ismét minisztertanács lesz. Valószínű, hogy ez meghozza a teljes sikertelenséget. Akkor aztán a ‘királyon van a sor, kimondani az utolsó szót elhatározása tekintetében, ha ugyan újabb huza-vona nem következik. Elhalt főapát. Fehér Ipoly valóságos belső titkos tanácsos, a szent Benedekrend pannonhalmi főapátja 68-ik évében elhalt. Kiváló egyházfejedelem volt, ki Vaszary Kolosnak esztergomi érsekké történt kinevezte- tése után emelkedett a főapát méltóságára. Jeles tanférfiu, kiváló fizikus volt. 1874-ben az esztergomi főgimn. igazgatója, 1882-ben a szegedi tankerület főigazgatója, 1892-ben főapát lett. Többször részesült királyi kitüntetésben. Megkapta a II. oszt vaskoronarendet, a Ferencz Józsefrend lovagkeresztjét, a szerb királyi Szávarend középkeresztjét és 1904 ben valóságos belső titkos tanácsos lett. A MaA magyar beszéd a drámában és színpadon vagy teljesen pongyola, vagy körmönfont és kendőzött. Nincsen igazán szép magyar kifejező beszéd a drámában. A fordítások nemcsak értelem szerint rosszak, de magyartalanságuk is felér egy-egy járványnyal, olyan pusztítást visz végbe a nyelv zenéjében és zamatjában ... A szófüzés, mondatszerkesztés, a jelzők használata olyan rémes zűrzavarban és okvetetlenkedő összevisszaságban hemzsegnek, hogy rendesen értelmetlen a beszéd. Ez nem szól mindenkire. Légióként, és inkább csak a fiatalokra, az újakra. Ki nem érzi, hogy e sorokban igazság rejlik? Legfeljebb azok a szerénytelenségben határt nem ismerő fiatal óriások, akik maguk számára, nem is együttesen, de külön-külön más Ízlést, más stílust, más érzést, más világnézetet akarnak teremteni. Akik a világ középpontjának tartják magukat és azt hirdetik, hogy akik badarságaikat, kiilönczségeiket, szerénytelenségüket, sőt vakmerőségüket szánó mosolylyal kisérik, még nem értek ahhoz a magas, széditően magas világnézethez, melyre ők már régen feljutottak. Még akkor, mikor legénytoll sem pelyhezett állukon. * * * Meg kell emlékeznem legalább pár sorban a tanítói beszédről, stílusról. Hiszen az élő beszédnek is megvan a maga stílusa. De még mennyire. A tanító, tehát a tanítás élő beszédének oly döntő jelentősége van a nemzeti nyelv közérthetőségére, tisztaságára, hogy azt alig lehet kellő módon hangsúlyozni. Az ifjú nemzedék rendszerint úgy beszél, ir, amint az iskolai életben előtte beszéltek és írtak. Ebből következik, hogy úgyszólván minden attól függ, hogyan beszél a tanító. E tekintetben is bizony szomorú dolgokat tapasztalunk. A tanító- és tanárjelöltek nagyrészének beszéde, Írása nem magyaros, nem folyékony, nem tiszta, nem zamatos. Es nem is törekszenek arra, hogy azzá legyen. Beszéljünk a tanítóval vagy a tanárral csak rövid ideig, röktön tisztában lehetünk vele, minő előadást hallgatnak vagy oktatásban részesülnek a növendékek nyelv és stilus szempontjából, A tanítóknak lelkiismeretes gondot kell forditaniok a növendékek beszédére, nemcsak a magyar órán, Írására, nemcsak a fogalmazási gyakorlatoknál, hanem minden órán. Minden óra egyszersmind nyelv- és stílusgyakorlat óra. A tanítónak, tanárnak nagyon sokszor kell merítenie nyelvérzékünk számára táplálékot. Pázmány, Faludi, Csokonai, Petőfi, Arany, Tompa, Vas Gereben valóságos kincsesbányája a nyelvérzék erősítésének és tisztításának. Pázmánytól erősséget, eredetiséget, zamatosságot kölcsönözhetünk. Főleg pedig magyarságot. Aranytól pl. szabatosságot, műgondolatot. Vörösmartytól eltanulhatjuk a nyelvnek zenéjét, a stílusnak a színét és szó- gazdagságát. Vas Gereben müveiben a nép nyelvét szemlélhetjük a maga eredetiségében, mondhatnám tomporában, szüztiszta egyszerűségében. De az uj nemzedék ezekbe a bányákba nem ereszkedik le. A felületen úszkál, a modern formákat'iizi, kergeti. Meg is látszik rajta. * * * íme, lehető rövidséggel Írtam le azon okokat, mik miatt féltem én a magyar nyelv erejét, szépségét, zengzetességét, tüzes, izzó parázsát, magasztosságát és eredetiségét is. Ha netalán sovinizmussal, sőt túlzó nemzeti felfogással vádolnak, van és marad mindig egy mentségem. — Mindig kisebb hibának és bűnnek tartom a legcsapongóbb erős magyar érzést, mint a lagymatag, meggyengült, sőt kihalt, el- aszott, magyarnak nevezett hazafiságot. Pártoljuk a hazai ipart! Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. KEPESSÁNDOR \ legkiiogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú Pyrainiso- kat, Obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. Első Mapjar Anteil Sirtípáta SZINÉRYÁRALJÁN M0I)fM berendezésű gépterem a csiszolás részére. csakis hazai termékeket dolgoznak fel. FÍÓk"ÜZlCt. SzUtltlill’, Attilái* -11. 4.
