Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)

1909-11-04 / 45. szám

o HETI SZEMLE“ Szatmár, 1909. november 4. fektetett alkotmány teljes kiépítését és a választójogi reformot hozza. 2. A függetlenségi párt kormány­képes elemeinek és a 67-es pártok­nak valamely kombinácziója 67-es alapon, hosszabb időre terjedő mun­kaprogrammal és a választójogi re­formmal. Minden más eset, igy nevezete­sen a parlamenten kívüli kormány­zás, katonai kormány, vagy a koa- liczió jelenlegi formájában való meg­hosszabbítása, kizárt dolog. A ki­rály nem akar alkotmányellenesen kormányozni, a jelenlegi pártok kö­zött pedig az ellentétek sokkal éle­sebbek, semhogy a koalicziót fenn lehetne tartani. Egyszerűen az álmok birodal­mába kell tehát utalni mindama fel- kinálkozásokat, melyek erre jogo­sulatlan egyénektől erednek. Bécs- ben átlátták, hogy darabont kormány­zás lehetetlen. De a 67-es pártokban sincs meg semmi hajlandóság al­kotmányellenes kísérletezésekre. — Erre sem az alkotmány párt, sem a néppárt nem kaphatók. Természetes tehát, hogy a Rakovszky személyéhez fűzött ama gyanúsító híresztelések, mintha ő, vagy a néppárt parlamen­ten kívüli kormányzásra vállalkozni akarnának, teljesen alaptalanok. — Egyszerűen csak arra utalunk, hogy a néppárt többször hozott párthatá­rozatai szerint csakis alkotmányos kibontakozást támogat. A néppárt épp azért szilárd egységben várja a fejleményeket, csak az alkotmány­pártban érezhető némi nyugtalanság a pártot érő erős támadások miatt. E pillanatban legnagyobb esélye a fentemlilett módozatok elsőjének van. De a két eshetőség bármelyike is csak egy Andrássy minisztérium­mal képzelhető el. Ha t. i. Andrássy Gyula gróf meggyőződik arról, hogy végre tenni is kell valamit s Bécs- ben belátják, hogy az általa kívánt feltételek nélkül, melyek a 67-ik évi alkotmány teljes kiépítését biztosít­ják, senki sem vállalkozhatik ered­ményes kormányzásra. A helyzet tehát teljesen sötét és bizonytalan s a politikában csak tapogatózva haladhatunk előre. Re­mélhető, hogy Wekerle Sándor ki­hallgatása után végre történik va­lami, ami világosságot hoz és meg­indítja a válság teljes megoldásának proczesszusát. Akkor majd elérkezik az állásfoglalások ideje is. Azon a minisztertanácson, me­lyet okt. 27-én tartottak, kétségkívül a politikai helyzetet beszélték meg. A tanácskozás láthatólag semmi po- ziliv eredménynyel nem járt s igy most a helyzet kulcsa isinél Bécs- ben van. kim. Vármegyék a szekularizáczió ellen. Egyre-másra vetik cl a vármegyék Hajdú szekularizácziós javaslatát. Most ismét két vármegye hozott érdekes megokolással hatá­rozatot. Trencsén a következő megokolással vetette el a hajdúi átiratot: „Mig egyrészről a magántulajdon természetével biró papi ja­vadalmak szekularizáeziójában nem lát mást, mint a haza ezeréves történelmével szorosan összefüggő római katholikus egyház jogos tulajdonának megokolatlan megbolygatását, addig másrészt az egységes magyar • állam­eszmének megerősödésére veszedelmes egy oly reformnak keresztülvitele, amely minden­esetre a felekezeti harezok fellobbanásával volna csak keresztülvihető“. Mednyánszky László és Gyuriss Emil országgyűlési képvi­selők indiványára a határozatot azzal egészí­tették ki, hogy a megye a kath. autonómia érdekében felír a képviselőházhoz. Nyitva vármegye visszautasítja Hajdú átiratát és a kath. autonómia törvényszerű megalkotása érdekében felír az országgyűléshez. A parlamenti válság. A lefolyt hét semmi fordulatot nem hozott a parlamenti válság ügyében. A miniszterek sűrűn érint­keztek és tanácskoztak egymással, de úgy látszik, megegyezés nem jött létre. Ma ismét minisztertanács lesz. Valószínű, hogy ez meg­hozza a teljes sikertelenséget. Akkor aztán a ‘királyon van a sor, kimondani az utolsó szót elhatározása tekintetében, ha ugyan újabb huza-vona nem következik. Elhalt főapát. Fehér Ipoly valóságos belső titkos tanácsos, a szent Benedekrend pannonhalmi főapátja 68-ik évében elhalt. Kiváló egyházfejedelem volt, ki Vaszary Ko­losnak esztergomi érsekké történt kinevezte- tése után emelkedett a főapát méltóságára. Jeles tanférfiu, kiváló fizikus volt. 1874-ben az esztergomi főgimn. igazgatója, 1882-ben a szegedi tankerület főigazgatója, 1892-ben fő­apát lett. Többször részesült királyi kitünte­tésben. Megkapta a II. oszt vaskoronarendet, a Ferencz Józsefrend lovagkeresztjét, a szerb királyi Szávarend középkeresztjét és 1904 ben valóságos belső titkos tanácsos lett. A Ma­A magyar beszéd a drámában és szín­padon vagy teljesen pongyola, vagy körmön­font és kendőzött. Nincsen igazán szép ma­gyar kifejező beszéd a drámában. A fordítá­sok nemcsak értelem szerint rosszak, de ma­gyartalanságuk is felér egy-egy járványnyal, olyan pusztítást visz végbe a nyelv zenéjében és zamatjában ... A szófüzés, mondatszer­kesztés, a jelzők használata olyan rémes zűr­zavarban és okvetetlenkedő összevisszaságban hemzsegnek, hogy rendesen értelmetlen a beszéd. Ez nem szól mindenkire. Légióként, és inkább csak a fiatalokra, az újakra. Ki nem érzi, hogy e sorokban igazság rejlik? Legfeljebb azok a szerénytelenségben határt nem ismerő fiatal óriások, akik maguk számára, nem is együttesen, de külön-külön más Ízlést, más stílust, más érzést, más világ­nézetet akarnak teremteni. Akik a világ kö­zéppontjának tartják magukat és azt hirdetik, hogy akik badarságaikat, kiilönczségeiket, szerénytelenségüket, sőt vakmerőségüket szánó mosolylyal kisérik, még nem értek ahhoz a magas, széditően magas világnézethez, melyre ők már régen feljutottak. Még akkor, mikor legénytoll sem pelyhezett állukon. * * * Meg kell emlékeznem legalább pár sor­ban a tanítói beszédről, stílusról. Hiszen az élő beszédnek is megvan a maga stílusa. De még mennyire. A tanító, tehát a tanítás élő beszédének oly döntő jelentősége van a nem­zeti nyelv közérthetőségére, tisztaságára, hogy azt alig lehet kellő módon hangsúlyozni. Az ifjú nemzedék rendszerint úgy beszél, ir, amint az iskolai életben előtte beszéltek és írtak. Ebből következik, hogy úgyszólván min­den attól függ, hogyan beszél a tanító. E tekintetben is bizony szomorú dolgo­kat tapasztalunk. A tanító- és tanárjelöltek nagyrészének beszéde, Írása nem magyaros, nem folyékony, nem tiszta, nem zamatos. Es nem is törek­szenek arra, hogy azzá legyen. Beszéljünk a tanítóval vagy a tanárral csak rövid ideig, röktön tisztában lehetünk vele, minő előadást hallgatnak vagy oktatás­ban részesülnek a növendékek nyelv és stilus szempontjából, A tanítóknak lelkiismeretes gondot kell forditaniok a növendékek beszédére, nemcsak a magyar órán, Írására, nemcsak a fogalma­zási gyakorlatoknál, hanem minden órán. Min­den óra egyszersmind nyelv- és stílusgyakor­lat óra. A tanítónak, tanárnak nagyon sokszor kell merítenie nyelvérzékünk számára táplá­lékot. Pázmány, Faludi, Csokonai, Petőfi, Arany, Tompa, Vas Gereben valóságos kin­csesbányája a nyelvérzék erősítésének és tisz­tításának. Pázmánytól erősséget, eredetiséget, zamatosságot kölcsönözhetünk. Főleg pedig magyarságot. Aranytól pl. szabatosságot, mű­gondolatot. Vörösmartytól eltanulhatjuk a nyelvnek zenéjét, a stílusnak a színét és szó- gazdagságát. Vas Gereben müveiben a nép nyelvét szemlélhetjük a maga eredetiségében, mondhatnám tomporában, szüztiszta egysze­rűségében. De az uj nemzedék ezekbe a bányákba nem ereszkedik le. A felületen úszkál, a mo­dern formákat'iizi, kergeti. Meg is látszik rajta. * * * íme, lehető rövidséggel Írtam le azon okokat, mik miatt féltem én a magyar nyelv erejét, szépségét, zengzetességét, tüzes, izzó parázsát, magasztosságát és eredetiségét is. Ha netalán sovinizmussal, sőt túlzó nem­zeti felfogással vádolnak, van és marad min­dig egy mentségem. — Mindig kisebb hibának és bűnnek tartom a legcsapongóbb erős magyar érzést, mint a lagymatag, meggyengült, sőt kihalt, el- aszott, magyarnak nevezett hazafiságot. Pártoljuk a hazai ipart! Minden magyar em­ber szent kötelessége a hazai ipar pártolása. KEPESSÁNDOR \ legkiiogástalanabb kivitelben ké­szíti a legkülönbözőbb alakú Pyrainiso- kat, Obeliszkeket, kereszteket, emléktáb­lákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, ká­polnákat, mauzóleumokat stb. Első Mapjar Anteil Sirtípáta SZINÉRYÁRALJÁN M0I)fM berendezésű gépterem a csiszolás részére. csakis hazai termékeket dolgoznak fel. FÍÓk"ÜZlCt. SzUtltlill’, Attilái* -11. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom