Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)

1909-10-20 / 43. szám

5. Ezzel akarják ellensúlyozni a keresztény szel­lemű gyenneklapot. Hasonlóképen a Zászlónk ellenében is indítottak egy kontralapot Ifjú­sági Lapok czimen, melynek eszméje szintén a szabadkőmives páholyokban született meg. A keresztény érzésű szülők figyelmét felhív­juk, hogy gyermekeik érdekében óvakodjanak az ilyen törekvések támogatásútól. Városrendezési ügyek. Emlékezünk arra, hogy korábban dr. Vajay Károly pol­gármester indítványt tett arra nézve, hogy jövőben a város'területének bizonyos részén csak emeletes házat legyen szabad építeni. A rendészeti szakbizottság október 14-én Tan- kóczy Gyula főkapitány elnöklete alatt tartott ülésében elfogadta az építési szabályrendelet olyan módosítását, hogy az egész I. építési kerületben, továbbá a Kazinczy-utczán és az ístván-téren csak emeletes épületekre adható építési engedély. Meghívó. A Beregvármegyei Magyar Közművelődési Egyesület folyó évi október hó 21-én d. e. 9 órókor Munkácson a város­háza dísztermében közgyűlést tart, melyre az •egyesület igen tisztelt tagjait van szerencsénk meghívni. Tárgyak: 1. Elnöki megnyíló. 2. Rhédei János titkár lemondása, a titkári állás betöltése. 3. XXV. évi jubiláns diszgyülésünk emlékkönyvének bemutatása. 4. Jelentés az l°/u-os közm. pótadó megszavazása érdekében tett intézkedésekről. 5. Közművelődési nap ren­dezése. 0. Ifjúsági egyesületeink társadalmi tá­mogatása. 7. Az ifjúsági egyletek szervezése és vezetése körül buzgólkodó tanítók jutal­mazása. 8. Lehóczky-Muzeumról. 9. 1910. évi költségvetés. 10. Alapítványok, községi hozzá­járulások, befolyt hátralékok tőkésítése. 11. Egy választmányi tagsági hely betöltése. 12. Indítványok. Patay András egyesületi elnök. Hatósági cselédszerző intézet. Xov. 1-én kezdi meg működését Szatmáron a ha­tósági cselédszerző és elhelyező intézet, mely a maga nemében a legelső úttörő intézmény lesz Magyarországon. Az intézmény felállítása a város ügybuzgó főkapitányának, Tankóc-y Gyulának érdeme, ki ezúttal ismételten tanú­bizonyságot tett arról, hogy Szatmár város közönségének érdekeit szivén viseli s a közjó érdekét igyekszik minden téren előnyös ren­deletekkel szolgálni és üdvös intézményekkel gyarapítani. Raktármegnyitás. A szatmármegyei gazdasági egyesület végre átadta heremag- tisztitó raktárát a közforgalomnak. Régi vágya volt ez az egyesületnek s e régi óhaja telje­sedésbe ment. Most gazdáinkon a sor, hogy igyekezzenek azt kellőképen kihasználni s ez által maguknak is tetemes anyagi hasznot biztosítani. A heremagtisztitó raktár szabály­zatát az egyesület vezetősége körlevél kisé • rétében vármegyénk gazdaközönségének és az összes elöljáróságnak megküldötte. Állatdijazások. A szatmármegyei gaz­dasági egyesület Szatmárnémetiben az állat- dijazásokat f. hó 13-án tartotta meg csekély érdeklődés mellett. Dijakat nyertek : Üszők után: 1. Lőrincz Károly Ivaakszentmárton, 50 K, 2. Bocsi Bálint Szatmár, 40 K, 3. Boty­Szsitmár, 1009. október 20. _____ ..H ETI SZEMLE“ tyán László Szatmár, 20 K. Borjas tehene kért: 1. Bencsik József magyar borjas tehe­néért Szatmár, 40 K, 2. Kádas Albert Szat­már, 40 K, 3. Berky Ignácz Szatmár, 30 K. Az Edison-szinház műsora okt. 17-én. 1. Veszedelmes kaland (humoros) 2. Rosina regénye (dráma) 3. Marhássy ur párbajt ke­res (humoros) 4. Sziámi koronázási ünnepély 5. Előadás akadályokkal (humoros) (5. A bo­tanikus (színes fantasztikus) 7. Kirándulás az anyóssal (humoros) 8. Polka az agyvelőben (humoros). Halálos repülés. Egyik kültelki ház udvarán a gyermekek a repülőgép újabb és újabb sikerének hatása alatt azzal játszadoz­tak, hogy az udvaron felhalmozott tűzifa tetejéről repülési kísérletet tettek. Játék köz­ben az egyik gyermek Tamás Károly, Tamás Ferenc napszámos 8 éves fia oly szerencsét­lenül esett le a fa tetejéről, hogy nyakát szegve szörnyet halt. Egy uj építési anyag. Egy szatmári háztulajdonos a tanácstól engedélyt kért aero- lith-anyagból való építésre. Az engedélyt a tanács megtagadta, mivel ezen anyag állé­konyságát nem ismeri. Most Weszelovszky Béla építész a budapesti kísérleti állomás ál­tal megvizsgáltatta az aerolith teherképessé- gét s onnan azt állapították meg, hogy a kis aerolith kilencz egész öt tized, a nagy pedig tizenöt tonna terhelést bir el, vagyis sokkal többet, mint a tégla. Gál Jenő mérnök irodáját Szatmá- ron, Batthyány-uteza 15. sz., Bál János házába helyezte át. Telefon-szám 189. A közönség1 köréből/) Főtisztélendő Szerkesztő ur! A „Heti Szemle“ szeptember hó 29-iki számában ugyan ezzon lapnak szept. 23-án megjelent czikkére egy zárszó jelent meg. E zárszó több oldalról érdekes. Érdekes azért, mert alkalmat nyújt arra, hogy a polémiának olvasói megismerjék az olyan embert, aki kel­lemetlen helyzetbe juthat akkor, aki lelki- állapotát és annak tulajdonságait tárja ki akkor ha bizonyításra kerül, a sor. Érdekes azért is, mert a bizonyítás utáni kép az illetőre nagyon különös lesz és a konzekvencziát levonhat­ják magoknak az olvasók 1 Érdekes azért is, mert a czikkező befejezettnek gondolta alap­talan, igazságot nélkülöző czikkével az ügyet és az olvasókra bízza a szerinte illetéktelenül beleavatkozó fiáknak fellépését! Főt. Szerkesztő Ur 1 Méltóztassék meg­engedni, hogy a fentiek érdekességének a bebizonyítására az ő általa tett, de meg nem értett és észre nem vett provokáczióra az én zárszavaimmal feleljek. — Hulljon le hát az a lepel, amely az egyént takarta. Bizonyítok röviden! Azt állítja, hogy az ügynek személyes elintézési módját ő azonnal kereste. Ez igaz. De a czikkező ur elfelejtette hozzá tenni, talán szándékosan, hogy hol ? * E rovat alatt közlőtökért nem felelős a szerk. Ha nem tudja, megsúgom neki, az utczán, a templom előtt! Es állítja, hogy ott hagytam a faképnél. Igen. De nem azért, mert bizonyí­tani nem tudtam, hanem azért, mert annyira fontosnak ismerem az ügynek tisztázását, hogy nem tartottam helyesnek annak utczán való elintézését. • A czikkező ur ezek után nem törődött többé azzal, hogy az ügy elintéztessék, pedig a felebaráti szeretet melegét feltalálta volna épen az elintézés ügyében. De neki nem kel­lett. Nem óhajtott többé személyes bizonyíté­kot. De erkölcsi kötelességem, hogy én ad­jam most már a nyilvánosság elé. A választás után körőlbelül félévre a választópolgárok közül hárman F. M. szolnok- paczalusi tanító előtt a szőlőben, munkaköz­ben ezeket mondották: „A választást megelőzőleg E. J. az egyes választókat arra akarta rábírni, hogy Láng P. kántortanitóra ne szavazzanak, ezen sza­vakra világosan emlékszem, hogy E. J. azt mondta az embereknek : akárkire lehet sza­vazni, csak Lángra nem ! A választás helyén, mielőtt szavazásra mentek volna az emberek, E. J. olyan sza- vazó-czédulát adott az embereknek, amelyen Láng tanító urnák a neve nem volt rajta, de mi fiatalabbak az ilyen czédulát eltéptük!“ Ezen kijelentésekre ma is úgy emlékszem, mintha most hallottam volna. Ezen nyilatkozatokat fiam előtt is meg­ismételtettem F. M. tanítóval az ön helyte­len eljárásának tanúbizonyságául, mert önnek ezen kollegialitással össze nem. egyeztethető szereplésére semmi néven nevezendő és em­berileg elképzelhető oka nem voll, legfeljebb minden alapot nélkülöző, előttem teljesen is­meretlen külső okok játszhattak közre. Hallva tehát fiaim ezen önmagáról megfeledkezett kollegának kollegájával szemben kifejtett helytelen és sikert nem ért küzdelmét, önér­zettől indíttatva ragadtak tollat a czikkezés- hez. íme, bizonyítottam. Nem légből kapott állítás. Kérem főtiszt. Szerkesztő urat, zárósza- vaimat a bizonyítással közzétenni, hogy most ítélhessenek az olvasók. Hálás köszönet a főtiszt. Szerkesztő urnák és az ügyet most már én befejezem­Hazafias üdvözlettel: Láng Pál. A szerkesztő üzenete. Egy olyan lányt. Tessék majd csak szóbelileg nyilatkoztatni szive érzelmeit, hátha jobban fog sikerülni, mert igy Írásban nagyon rosszul ütött be. Egyáltalában ne gyötörje magát a poétikával, mert ez önnek nem fog babérokat szerezni, fordítsa inkább azt az időt hasznos tanulmányokra, hogy szakmájában magát minél jobban kiképezze. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron. Aki igazán finom, kényel­mes, elegáns és tartós honi gyártmányú lábbelit akar vásárolni, Szatmár, Deák-tér az forduljon bizalommal ■ (Keresztes András-féle ház), ■ aki dúsan felszerelt ozipö-raktárában csakis valódi finom bőrből a már is vi­lághírű hazai gyárakban készült czipő- ket és csizmákat nagyon is verseny- képes árakban hozza forgalomba és üzletéből minden olcsóbbrendü készít­ményt, a szokásos bőr- és talputánzato­kat teljesenkiküszöbölte, s akinek árui csinosság dolgában is párját ritkítják. Kívánatra mérték után bármilyen ki­vitelű czipök és csizmák is készülnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom