Heti Szemle, 1909. (18. évfolyam, 1-53. szám)
1909-07-07 / 28. szám
4 „HETI SZEMLE Szatmár, 1909. julius 7. osztályban minden tárgyból jelesek: Be- nyovszky István, Herschkovics Lajos, Kaffka Tibor, Kerekes János, Mandel István, Quittner Pál, Sümeghy Lajos, Vajda Endre, Ve- szelovszky Béla, Dominus Jenő, Frenkel Jenő, Glück Marczell, Grünfeld Herman, Kamensky Elemér, Papp Gyula, Komán György, Schefíler Mihály, Schrepler József, Schwarzkopf István, Vanger György, Garazsi Béla, Skapinyák Gyula, Solti Béla, Szeibel István, Trömböczky Sándor, Yida Mihály. Második osztályból: Gönczy Antal, Grosz Sándor, Horvát István, Lischka Károly, Lebr János, Til linger Ferencz, Weisz Géza. Harmadik osztályból: Dávidovics András, Gyulai Béla, Láng Lajos, Schönfeld Lajos, Szabó János, Weisz Móric. Negyedik osztályból: Gruber György, Hermann István, Magyar Gyula, Nagy László, Palásthy Gyula, Pelle János, Scheffer Ferencz, Szálka Béla, Tenyák Sándor, Kamenszky Viktor, Szerencsés Ferencz. Ötödik osztályból: Erdős Jenő, Sámuel Mihály, Krausz Bella. Hatodik osztályból: Egressy Izidor, Erdős József, Fejes János, Gruber László, Kárpáti Győző, Orbók Kálmán, Sörös János, Varjú Vilmos, Krausz Irén. Hetedik osztályból: Bárdóly Sándor, Pakocs Károly. Nyolczadik osztályból: Czum- bel Lajos, Gombos Imre, Heringer Mihály, Horváth Károly, Ilosvay Lajos, Lassú Imre. Népszövetségi gyűlés. Firczák Gyula püspök kezdeményezése folytán gyűlés keretében foglalt állást a munkácsi egyházmegye papsága, (tanítósága a Ivatholikus népszövetség mellett s egyhangúlag mondotta ki, hogy a népszövetséget a hitközségekben megalakítja, szervezi, szervezetét létesiti a katholikus hit és érdekek védelmének s megnyitja forrásait a nép kulturális és gazdasági fejlődésének . A gyűlésen a püspök vezetésével résztvettek a káptalan, a gremialis papság s a vidéki lelkészek közül vagy százan, képviselve volt a szent Bazil-rend s a tanítóság s a helybeli és vidéki hivek közül is sokan megjelentek. Római katholikusok is sokan részt vettek a szervező gyűlésen Benkö József, apát-főesperessel élükön. A Népszövetség központi szervezete részéről Molnár János praelatus, orsz. gyűlési képviselő, Dr. Ernst Sándor orsz. gy. képviselő, Tury Béla az „Alkotmány“ szerkesztője, Dr. Zboray Miklós orsz. gy. képviselő, Haller István a Kath. Népszövetség főtitkára és Oörcsöni Dénes budapesti főreáliskolai tanár és iró jelentek meg a gyűlésen, mely 11 órakor vette kezdetét a megyeháza nagytermében. Az elnöki tisztet Firczák püspök töltötte be, mellette foglaltak helyett a központ küldöttjei. Az éljenzés lecsilapultával a püspök megnyitó beszédet mondott. Ezután a fővárosból jött vendégek tartottak beszédeket a szövetség alakításának czéljáról. A szép és nagy figyelemmel hallgatott beszédek elhangzása után az elnök határozatképen kimondotta, hogy julius 18-án az egész egyházmegyében népszövetségi alakuló gyűlések fognak tartatni. Ismételten köszönetét fejezte ki maga, papsága és a jelenvoltak nevében a központi küldöttek önzetlen munkája iránt, majd főpásztori áldását adta a gyűlés tagjaira. A fővárosból jött vendégek tiszteletére Firczák püspök ebédet adott. Zászlószentelési ünnepély. Vasárnap ment végbe a nagykárolyi róm. kath. fiúiskolának zászlószentelési ünnepélye. Az ünnepség első része a templomban folyt le, hol a szentmisét Becsei Ede házfőnök mondotta és ő is áldotta meg a zászlót eszmékben gazdag megható beszéd kisóretébén, melynek végeztével a zászlószegek beverése következett, melyek között első a beszentelést végző plébánosé, a második a zászlóanyáé Ilosvay Ala- dárnéé volt. Az ünnepség második része este 6 órakor a városi színházban folyt le fényes közönség jelenlétében, melynek első száma a nagykárolyi Dalegyesület által előadott „Him- nus“ volt, ezt követte Horváth Jenő kegyesrendi tanárnak „A mi zászlónk“ czimü igen sikerült trialógjának előadása. Majd Récsei Ede tartott szép ünnepi beszédet, kiemelve abban különösen Pallmann Péternek a zászló létesitése körüli fényes érdemeit. Ezután Nonn László szavalt, a műkedvelői zenekar játszott igen ügyesen és az egyes számok sorát Vanyek József szavalata zárta be. Ezután következett az eset legérdekesebb pontja, „A magyarok nagyasszonya“ czimü színdarab, a melynek szemlélésével alig akart betelni a közönség és igen sokan siettek gratulálni a rendezőnek Pallmann Péter k. r. tanárnak. Kegyes adományok. Jézus Sz. Szive temploma uj orgonájára: Méltóságos és főtiszt. Kohl Medárd püspök h. 20 K, Mélt. és főtisz. Takács Menyhért jászói prépost 10 K, Thurner Albert ivén 25 K, M. E. ivén 16 ív, Marosán*J.né 1 K, Bölönyi L. 2 K, Páskuj testvérek 2 K, Bóth Gyula 2 K, id. Feiszt- huber János 1 K, dr. Fejes István 2 K, Winkler Erzsébet 1 K, özv. Virág J.né 4 K, Nyisz- tor János gyűjtése 4'20 ív. Iskolai értesítés. A helybeli ref. tani- tónőképzőben, ötosztályu felsőbb leányiskolában, elemi leányiskolában, fehérnemű-varró tanfolyamon jövő 1909—910. iskolai évben a beiratások szeptember 1-én kezdődnek dél előtt 9—12-ig s tartanak 5-ig. Szeptember 2-án délután 3 órától tartjuk a javító vizsgálatokat. Szeptember 4-én délután 3 órától a felvételi vizsgálatokat. Szeptember 5-én tartjuk a felsőbh leányiskolában a magán- vizsgálatokat, a képző III. osztályába hat felsőbb osztályból jövő növendékek különbözteti vizsgálatait. Felvételi, illetőleg tan tervkülönbözeti vizsgálat anyaga az elemi iskolából a felsőbb leányiskolába való átlépésnél: az elemi iskola V. vagy VI. osztályából a felsőbb leányiskola II. osztályába: 1. Magyar nyelvből: a mondatrészek, beszédrészek tüzetesen. Fogalmazás. 2. Német nyelvből: Folyékony olvasás, irás, fordítás, a beszédrészek : A főnév nemei és ejtegetése, igeragozás, segédigék. 3. Számtanból: Mértékek, hazai pénzek. A négy alapművelet egész és tizedes törtszámokkal. 4. Földrajzból: A csillagászati és természettani földrajz elemei, földrajzi alapfogalmak, Magyarország. A magánvizsgálatokat és a VI. felsőbb osztályból a képző III. osztályba átlépő növendékek különbözeti vizsgáit szeptember 5-én tartjuk. A magánvizsgálat dija a felsőbb leányiskolában 20 korona. Ezenfelül fizetendő az évi tandíj és beiratási dij. A képzőben a magán vizsgálati dij 50 korona, ezenkívül az évi tandíj és beiratási dij. A képzőben csakis év végén tarthatók magánvizsgálatok. A felsőbb leányiskola 1. osztályába felvétetnek az elemi IV. osztályt végzett is és életök 10 évét betöltött növendékek. A tanitónőkérző intézet I. osztályába felvétetnek a polgári, felsőbb leányiskola vagy leánygimnázium IV. osztályát végzett s életök 14 évét betöltött növendékek. Hat havi korhiány esetén a ref. püspökség kérvényre korengedélyt ad. Tandijak: a) A felsőbb leányiskolában. Félévi tandíj 20 K, felvételi dij 30 K, utazási alapra 1 K. b) A gyakorló elemi iskolában. Félévi tandíj 10 K, felvételi dij 4 K. c) A tanitónő- képző intézetben. Félévi tandij 30 K, felvételi dij 24 K, utazási alapra 1 K. d) A fehérnemű varró tanfolyamon. Félévi tandíj 20 K, felvételi dij 20 K. e) A. zongora tanfolyamon. Napi fél óra dija havonként 14 K, heti három fél óra 8 K, heti két fél óra 6 K. A tandijak egész évre szólnak s ha valaki évközben a tanulást abbahagyja, azért az egész évi tandijat megfizeti. Mindennemű felvilágosítást Írásban vagy szóban készséggel ad az igazgatóság. Uj egyesület. A m. kir. belügyminiszter a csapi kath. kör alapszabályait a jóváhagyási záradékkal ellátta s igy az uj egyesület működését megkezdheti. XIV. kimutatás a „Pázmány konviktus“ felépítésére felajánlott összegekről. 1. Maresch Emil dohányb. tiszttartó elhunyt fiának, Maresch Alfréd Lászlónak emlékére . 1000 kor. 2. dr. Bohus János pleb. . . 50 „ 3. Balogh János pleb. ... 40 „ 4. Papp Aurél gimn. tanár névnapi ajándék megváltása czimen ............................ 30 „ 5. dr. Kádár Ambrus praelátus a kápolna berendezési költségeire ................................... 500 „ 6. Sándor Vencze főgimn. tanár 200 „ 7. Holczmann Béla nőképz. int. tanár ............................. . 100 „ Öss zesen 1920 kor. Fogadják a nemes szivü jóltevők a segélyre szorult ifjúság s a vezetőség hálás köszönetét. Szatmár-Németi, 1909. évi julius G-án. Ratkovszki Pál. Nőegyleti kiadás junius hóban: Árváknak 151 kor. Szegények segélyére 192 kor. Rögtöni segélyek 8 kor. Tűzbiztosítás 18 kor. 50 fill. Összesen 369 kor. 50 fill. Kossuth és a városi tisztviselők. Hetekkel ezelőtt mi is szóvá tettük a kormány azon intézkedését, hogy a városi alkalmazottak javára féláru vasúti jegyet engedélyezett. Mint értesülünk közel napokban egy újabb rendelet fog megjelenni, mely ezen rendeletet magyarázat alakjában részben visszafogja szívni. Sapienti sat. Központi sirkert. Dr. Jéger Kálmán tiszti főorvos, tekintettel azon körülményre, hogy úgy a város területén, mint Szatmár- hegyen is úgyszólván az összes sirkertjeink csaknem telítve vannak, előterjesztést tett a városi tanácsnak egy központi sirkert létesítése tárgyában. A főkapitányi hivatal hasonló értelemben tette meg javaslatát s kérte a tanácsot, hogy a mérnöki hivatal utján több területet jelöltessen ki, amelyek közül a legalkalmasabban létesittessék a központi sirkert. Az antalóczi erdők ügye. Érdekes tárgyalás vette kezdetét f. hó 2-án Beregszászon a kir. törvényszék előtt, ahol Gu- lácsi István beregvármegyi alispán panaszára Sütő Áron gáti ref. lelkész állott vádlottként azért, jhogy az alispánról azt állította volna, hogy az úrbéres közönség erdővételei körül sok pénzt keresett. Az eset előzménye az, hogy Gát úrbéres közönsége a közeli Der- zsenyi-féle bégányi birtokot legelő czéljaira megvette, ezt a vételt azonban az alispán ellenezvén, a jóváhagyást a vételtől úgy a vármegye, mint a minisztérium megtagadta, — ellenben az alispán az antalóczi herczeg Odeskalczhy-féle erdőségnek megvételét ajánlotta Gát községnek, akként, hogy az úrbéres gáti erdőt irtás utján legelővé alakítsák át, ehelyett pedig az antalóczi erdő szolgáljon pótlásul. |Erre Beregvármegyében szerteszét panamáról, megvesztegetésről kezdtek
