Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-12-02 / 49. szám
2 HETI SZEMLE Szalmái1, 1908. deczember 2. Zsigmond adta elő a küldöttség kérelmét. Utalt Szatmárnak Nagykárolylyal szemben való elsőbbségére, amelyet történeti tradicziók is támogatnak és kiemelte, hogy a törvényhatósági bizottságnak többsége szintén amellett van, hogy a megye székhelyét Szatmárra helyezzék át. Wekerle Sándor miniszterelnök átvette a küldöttség memorandumát és azt felelte, hogy a kérdés nem az ő hatás körébe vág, ezért nem tesz határozott nyilatkozatot. Kijelentette, hogy a választási törvény és a kerületi beosztások küszöbén nem tartja időszerűnek ezt a kérdést, amely higgadt megfontolást igényel. Á kormányt különben semmi más éidek nem fogja vezetni, csak a nemzeti érdek és az adminisztráczió érdeke. A kérdés nem tartozik a legközelebb megoldandó kérdések közé, de annak idején a legnagyobb jóindulattal, teljes pártatlansággal és igazságosan fog a kérdésben dönteni. Ezután Andrássy Gyula gróf belügyminiszter fogadta a küldöttséget, aki válaszában hangsúlyozta, hogy nem akar e pillanatban állást foglalni sem Szatmár, sem Nagykároly mellett, de hangoztatja, hogy komoly, nagy kérdés ez, amelyet előbb alaposan kell tanulmányozni és csak azután lehet megoldani. Azonban a jelenlegi időt nőm tartja alkalmasnak e kérdés megoldására. Most, amidőn a választási törvény küszöbön áll és amidőn azzal kapcsolatosan a kerületi beosztásokat is meg kell változtatni, annyi vidéki érdeket fognak érinteni, olyan változatos lesz a múlttal szemben, hogy ezt még egy elkerülhető változással kombinálni és komplikálni nem tartja czélszeriinek. A küldöttség megnyugvással fogadta a miniszteri válaszokat. A küldöttség végül Justh Gyulánál, a képviselőház elnökénél tisztelgett. Kende Zsigmond hosszabb beszédére Justh Gyula megköszönte, hogy őt látogatásukkal megtisztelték. Nem hiszi, hogy a kérdés, ha a parlament elé kerül, vita tárgyát képezné, mert hiszen, mint a küldöttség szónoka mondotta, a vármegye többsége azt már elhatározta, a vármegye autonómiája pedig olyan elvi kérdés, hogy annak határozatait tiszteletben tartani mindenkinek kötelessége. Kérelmüket mindenesetre támogatni fogja, ha pedig a kérdés már nem találná őt az elnöki székben, úgy számithatnak arra, hogy kihúzza még be nem rozsdásodott fringiáját és a képviselői padokról lesz lelkes zászólója ügyüknek. A küldöttség Justh Gyulának válaszát hosszantartó lelkes éljenzéssel vette tudomásul. Máramarosmegyeiek küldöttsége. Máramaros vármegye népes küldöttsége járt a héten a képviselőházban Apponyi Albert gróf vallás- és közoktatásügyi miniszternél, Szterényi Jézsef és Bolgár Ferencz államtitkároknál. A küldöttségben részt vettek Nagy Ferencz, Nyegre László, Kölce'nyesdy Mihály, Dudics Endre és Novák Dániel orsz. képviselők; tagjai voltak Perenyi Zsigmond főispán, Szabó Sándor alispán, Müller Károly apátplébános, Balogh Mihály vikárius, Búd Titus püspöki helynök, dr. Kricsfalussy Sándor és dr. Kricsfalussy Zsolt megyei aljegyzők. stb. Apponyi Albert gróf kultuszminiszter előtt a küldöttség kérelmét Perenyi Zsigmond főispán adta elő tartalmas, hosszabb beszédben. Köszönetét mondott a küldöttség nevében azért a 150 népiskoláért, amelyet az uj népiskolai törvény értelmében a kultuszminiszter Máramaros vármegye területén felál- litott s a 8 osztályos gimnáziummá fejlesztett katholikus gimnázium számára épitési költségeket kért. Apponyi Albert gróf miniszter válaszában kijelentette, hogy amit a népiskolákért tett, az kötelessége volt. Az akczió ezzel még nincs befejezve. Kilátásba helyezte, hogy a népiskolák felállítását tovább is folytatni fogják. A gimnázium építését illetőleg most még nem mondhat semmit, mert a költségvetésben nincs reá összeg felvéve, azonban a jövőben a kérdést jóindulatulag fogja kezelni. Szterényi József államtitkár előtt Szabó Sándor alispán tolmácsolta a küldöttség kérelmét, a mely kettős volt; a buszt—dolhai helyiérdekű vasút számára állami támogatást kértek és kérték a máramarosszigeti pályaudvar rendezését és kibővítését, valamint az iparfejlesztő bizottság állami támogatását. Szterényi József államtitkár válaszában kijelentette, hogy különösen ami az iparfejlesztést illeti, nagyon jól tudta Máramaros vármegye nagy érdekeit ezen a téren és azokat a kereskedelmi kormány mindig szeretettel fogja támogatni. A vasúti ügyekre vonatkozólag kijelentette, hogy miután ez évre a költségvetés tételeit már lezárták, csak a jövő esztendőben foglalkozhatik ezekkel a kérdésekkel. A küldöttség ezután a honvédelmi minisztériumba ment át, ahol Bolgár Ferencz államtitkárt keresték fel. A máramarosszigeti katonai hatósággal most járt le a városnak a szerződése az épületekre és egyéb területekre vonatkozólag. A szerződés megújításánál felmerülő költségek fedezésére a katonai kincstár a várost kérte fel és a város hajlandó is volna erre, ha még egy ezredet helyeznének el Máramarosszigetre. Ennek az ezrednek Máramarosszigetre való helyezését kérték az államtitkártól, aki a kérdés jóakaratu elintézését helyezte kilátásba. A mezőkaszonyi küldöttség. Mező- kaszony nagyközség küldöttsége járt ma a kégviselőházban Horthy Béla orsz. képviselő vezetésével Wekerle Sándor miniszterelnöknél és Popovics Sándor pénzügyi államtitkárnál avval a kérelemmel, hogy a nagyközségben adóhivatalt állítsanak fel. A küldöttségnek kilátásba helyezték kérésük kedvező elintézését. Ezután Szterényi József kereskedelemügyi államtitkárnál tisztelegtek, akitől azt kérték, hogy a Mezőkasszonyhoz közel fekvő Beregsomlód vasúti állomás nevét változtassák meg Mezőkaszony-Beregsomlódra. Az ál-, lamtitkár megígérte, hogy kérésüknek eleget tesz. Bzintársulatunk. (M—n.) Immár elmúlt egy hónapja annak, hogy HevesBéla színigazgató téli állomás helyére városunkba, bevonult társulatával. Egy havi itteni működése után fogalmat és Ítéletet alkothattunk magunknak az igazgatóról s társulatáról. Nem tartjuk szükségtelennek, sőt — úgy gondoljuk — a közérdeknek vélünk szolgálatot tenni akkor, midőn Heves Béla és elődje, Krémér Sándor s színtársulata között részletes párhuzamot vonunk. Tudvalevőleg Heves két más színigazgató elkeseredett harcza és viaskodása folytán jutott a szatmári színi kerület igazgatói állásába. Tapasztalhatta a latin közmondás igazságát: „Inter duos vitigantestercius gau- det“. Most azonban mellékes, hogy mily körülmények közt lett igazgató. Az a kérdés, miként felel meg a hozzáfűzött jogos várakozásnak ? Krémer Sándor bukását sokan sajnálták, mert Krémernek érdemei voltak városunk színészetének fejlesztése körül, azt tőle nem tagadhatja senki saváros vele szemben nem is volt iloyális, mert azonkívül, hogy több egymásután következő évben a színházat a többi pályázó mellőzésével mindig neki adta ki, azonkívül állandóan pártolta is, tehát ha Krémer igyekezett városunkban a színészetnek jelent s jövőt teremteni a színházi közönség viszont anyagilag hathatósan támogatta. Hogy voltak hibái is, kétségtelen, s talán e hibák okozták bukását is, erre azonban ezúttal nem terjeszkedünk ki. Heves Béla úgy is mint ember, úgy is mint színigazgató előzékeny, udvarias s figyelmes embernek mutatta be magát. A közóhaj elől nem zárkózik el s modora, a közönséggel való érintkezési módja bizalom- gerjesztő s remélhetőleg a közkívánatnak a jövőben teljes mértékben megfog felelni. Teheti is, mert ő sem panaszkodhatik semmit. A helyi sajtó meleg támogatásban a közönség a múlt évekhez mérten még nagyobb pártolásban részesíti a színházat. Őmaga dirigál és a vezetésben három jó segítő társa van : Rónai a titkár és két kiváló rendező: Follinusz Aurél és Peterdy Sándor. Ezek után áttérhetnénk a működő társulat összehasonlitására. Krémernek jó társulata volt általában, Hevesnek is van jó társulata, ha azt az általánosság szempontjából tekintjük. De térjünk át a részletekre. Az operette személyzet jó, Bállá Mariska az énekes szerepek vezetője a vidék egyik legjobb, legügyesebb szubrettje. Tibor Lóriról is ezt mondhatjuk, mint coloratour énekesnőről. Sajnos, itt az énekesnők névsorát le is kell zárnunk. Van ugyan még két énekesnő: Szécsi Emma és Hajnal Ilonka de ők a szatmári színházat hangjukkal nem tudják betölteni, kisebb vidéki színpadon jól megállhatják helyüket, de a mi közönségünk igényeit ezúttal ki nem elégíthetik. Ha énekben, tudásban s játékban a provinczián megerősödnek szívesen látnok viszont. Krémer már több énekesnővel rendelkezett mert Komáromig Gizellán és A. Mányai Arankán kívül Pataki Vilma, a kis Andai Terka és Késmárky játszottak nagyobb szerepeket sokszor jó elfogadható előadásban. Sőt a kis Andai egyszer — jól emlékezhetünk reá — a „Varázskeringő“ Franczi szerepében oly sikert ért, mely fölülmúlta a Komáromiét is. Föltétlenül szükséges tehát, hogy Heves társulatához egy jó segédszubrettet szerződtessen. CSAPD LAJOS SSATMÁE, Beák -tér "7., (I. emelet). ELSŐRANGD PAPI- V PJgMrthtt,1 Papi öltönyök, Libériák, Reverendák, SzarvasbőrCzimádák, nadrágok, palástok, fövegek, Bőrkabátok készítését elvállalom. ÉS POLGÍRISZABÓ Mindennemű öltöny készítésénél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Nagy raktár honi és angol szövetekben. Tisztelettel CSAPÓ LAJOS, s zabó- mester.
