Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-04-08 / 15. szám
2 HETI SZEMLE Szatmár, 1908, április 8. hogy vallása gyakorlásában is példaképül szolgáljon. És ha épen a kultuszminisztériumban nem becsülnék meg a valláshoz való ragaszkodást, hogyan várhatjuk, hogy megbecsüljék másutt. Bródiék tehát és mosdatlan- száju sajtójuk nem számoltak le se az igazsággal, se a logikával. így esett meg rajtok az a kalamitás, hogy a fegyverük visszafelé sült el. A jezsuita miniszter, már tudniillik v^pponyi, hamarosan befütött nekik. Ok akartak gezéreszt csapni, s most rajtok mulat az ország közönsége. Szégyenkezve kellett visszahúzódni odvaikba a nagy államférfi meggyőző erejii szavai elől. És észre kellett venniök, hogy korántsem olyan hatalmasak még, hogy szabadjára nyergelhessék meg az ország közvéleményét. Kicsikét lejjebb, kicsikét hátrább az agarakkal. Most már bátran alkalmazhatják magukra Boetius szavait: Szerencsétlenebbek a rágalmazók, mint akiknek rágalmakat kell elszenvedniük. Igazán szánalmas és nevetséges alakokká váltak pillanat alatt. Barkóczy pedig, akit le akartak gázolni, óriássá nőtte ki magát köz- becsülésben a kér. társadalom előtt, tisztelettel emelünk előtte kalapot mindnyájan. És ami fő, gazdagabbak lettünk egy tanulsággal. Beláttuk, hogy ezeknek az alakoknak minden eszköz jó, ha alkalmasnak vélik a keresztény társadalom kapuinak döngetésére. Azért csak rajta ! ... Szervezni a kath. Népszövetséget mindenütt, bárhogy prüszköljenek is tőle Bródiék. Üdvözlő távirat. A Kath. Kaszinó 16 tagja üdvözlő táviratot küldött Barkóczy báró miniszteri tanácsosnak és Zboray Miklós orsz. képviselőnek az utóbbi napokban tanúsított bátor magatartásukért. A Barkóczyhoz IV. Mit búsultok Lombtalan akáczok ? Jő a tavasz Virágot szór rátok. Nézzétek meg Az én szegénységem: Mi rátok vár Nem adatik nékem. Jut melegség Minden kicsi ágnak: Engem dúló, Vad viharok várnak. . . És elhozzák Gyászos kimúlásom. . . Befödik majd Örökös lakásom! intézett sürgöny tartalma ez: A szatmári Kath. Kaszinó alulírott tagjai elitélik a Méltó ságos báró ur ellen indított hajszát és Mél- tóságos báró urat hithü magatartásáért ragaszkodással üdvözlik. Tóthfalussy Dániel, Jankovics János, Perényi János, Hirly József, Zahoránszky István, Fásztusz Elek, Ratkovszki Soma, Tóth József, Kováts Gyula, Laho- csinszky Béla, Wolkenberg Alajos, Lovász Győző, Holczman Béla, Boschetti Andor, Kovács Gergely, Pásztor Ferencz. A Zbóray- hoz köldött s ugyanazon nevek aláírásával ellátott sürgöny szövege ez: A szatmári Kath. Kaszinó alulírott tagjai lelkesedve üdvözlik Nagyságodat és a néppártot a Barkóczy ügyben való hithü és hazafias magatartásáért. Heti levél. A Táj dal más anya. — Mater doloroza. — Irta: Bodnár Gáspár. A reánk következő pénteken üli az Egyház a fájdalmas anyának fönséges emlékezetét. Templomaink szent csendjében szájról- szájra száll a sóhaj, száll az ének : Áll a keserves anya Keresztfánál siránkozva . . . Midőn függve szent fia. Kit lelkének bánatában, És siralmas fájdalmában Hegyes tőr altaljára . . . Mint villám a fellegekből, úgy tör elő e keresetlen, minden cziczoma nélkül való beszéd formából a szép fensége, az eszme hatalmas folyama, mely csendes méltósággal hömpölyög keresztül a megváltás nagy utjain. Ez a két ezer évvel történt jelenet több tollat hozott mozgásba, művészeti alkotás számára szolgáltatott örök becsű tárgyat, mint az uj idők összes halhatatlanjainak lángesze, találmánya és élete. Es nagyobb dolgot müveit és még fog művelni az emberi társadalomban, mint a világhódítók diadalai vagy a forradalmaktól meggyujtott tüzek, melyeknek lángjai országukon keresztül szétvörösödtek. V. Miért bántják azt az árvát Kinek szava sincsen? . . . „Talán azért, mert nincs anyám“ Régen még úgy hittem. Most tudom csak, miért bántott A nagy világ engem : Hogy az élet szenvedését Szokja meg a lelkem. Áldja Isten azt az embert, Aki bántott régen . . . Áldja meg, vagy itt a földön, Vagy ott fenn az égben! — Hogy viselném tenger kínom, Ha nem szoktam volna? Szavam talán panasz helyett Mindig átkot mond’na. — E jelenet előtt kálvária volt a nő élete. Most már a Kálvárián át vezet útja a legnagyobb méltósághoz, sőt glóriához ... az anyai üdvösséghez . . . Ma sem a nők Írják a világirodalom csodás müveit, nem ők vezetnek a gondolatok nagy birodalmában. De mindezeknél sokkal nagyobb hivatásuk van az anyáknak. Keblük emlőjén, szivük végtelen szenvedései közt és térdeiken fejlődik a teremtés legremekebb müve . . . Az ember! A polgár ! az egyén ... a nemzet. * * * A kereszt tövében álló fájdalmas anya fönséges alakjára azért hiába igyekszenek ráborítani a feminizmus mocskos leplét. Örök forrás marad az. Ha itt-ott elzárják betömik; a maga friss, üde elevenségével, kiapadhatlan bőségével még hatalmasabban fogja táplálni azokat, akik e forrás enyhü- letét lelkűk ódes-bus epedésével keresik. Es keresni fogják ! Jobban mint valaha, többen, mint bármikor ! El kell jönni az időnek (és mihamar itt lesz, talán már meg is érkezett) mikor e napon, a fájdalmas Anya Kálváriás napján ... ott fogjuk látni a keresztény nőket, leányainkat, asszonyainkat, anyáinkat együtt a kereszt alatt. .. Mindenütt seregestül sietnek majd oda, hogy átöleljék, könyeikkel öntözzék, virágaikkal megkoszorúzzák azt a szent keresztet, melynek tövében a férfi kebel szerelme is. .. az anya iránt való mélységes • tiszteletté és felmasztosult érzelemmé változott. Ott fogják hordani keblükön a fájdalmas anya érmeit, hallgatni fogják a hét tőrről való szent történetet, melynek képeiben megtaláljuk majd saját keblünk tőreit, de egyszersmind — gyógyító, felemelő balzsamát is. * * * Lehet, hogy a nagy világi hölgyek mosolyával fognak találkozni. Mert a szeg tetejére ütött a minap a kálvinista főgondnok Prónay Dezső báró, mikor arra a kérdésre, hogy ma mit neveznek nálunk szabadgondolkodásnak emigyen felelt: — Azt nevezik ma nálunk szabadgondolkodásnak, hogy az embereknek mindenről szabad gondolkodni (tehát Írni, felolvasásokat tartani, csak a vallásról nem. Úgy van 1 És ennek mi vagyunk legfőbb okai. Divattá lett, hogy ma mindenki megjelenhetik a fórumon olyan jelvénnyel, amilyennel tetszik: Járványszerüen lépnek fel franczia hölgyek, *) idegen nemzetbeli nagyságok, hogy hirdessék és népszerűsítsék az ő *) A Budapesti Hírlap mint kuriosumot hozza fel, hogy ez a franczia feminista hölgy 2—3 ezer korona belépti díjjal (bevétellel) hagyta el Magyarországot és hogy Budapesten kitűnő üzleteket csinált, lévén az ő férje — franczia gyáros. így a magyar ipart is megtisztelte, nem csak a magyar hölgyeket. (B. G.) KÉZMÜ- ÉS DIVATÁRU-ÜZLETE SZATMÁR, DEÁK-TÉR us választék színes, krém és fekete szövetekből. Angol zephirek, batisztok, szatinok, színes és kékfestő voilekben. Vászon- és kanavásznakban gyári raktár, Kői- és férfi- fehérnemüek, ing, gallér, kézelő, nyakkendő, harisnya és sok más czikkekben. Férfi és női fehérnemüek megrendelés után jutányos árban. Mintáik vidékre bérmentve küldetnek. Olcsó árak. Gyors és pontos kiszolgálás. Olcsó árak.
