Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)
1908-07-08 / 28. szám
3 a biztosítási ügyek szerzését. Nemcsak olcsóbbá lesz az, hanem teljesen ki lesz zárva mindenféle visszaélés lehetősége, aminek pedig oly gyakran ki vannak téve a jóhiszemű egyszerű emberek. Koronázza siker az Orsz. Kath. Magyar Iskolaegyesület törekvését és a fenti czélok szolgálata érdekében vele szerződött segítő társának a Gazdák Biztositó Szövetkezetének jóindulatú munkásságát. _ Szaimár, 1908 julius 8._________________ Az idei esztendő. A komoly emberek s különösen azok, kiknek vállait nagyobb számú családtagok fenntartásának gondjai terhelik, úgy újév táján rendesen elmélkedni szoktak a felett, hogy milyen volt az elmúlt esztendő és milyen lesz az uj\ A jelen esztendőnek közepét éljük. Láttuk múltját és következtethetünk a végére. Sajnos, szép reményeink, úgy látszik, nem válnak valóvá. Az idők járása felett mi nem rendelkezünk, de látva a felettünk elvonuló zord időket s ezek nyomában következő gazdasági nyomorúságainkat, gondolkodóba kell esnünk a felett, hogy gyarló emberi eszünkkel és előrelátásunkkal mikép védekezzünk az előre látható drágasággal és egyéb bajokkal szemben. Az idei esztendő már is rászolgált arra, hogy az abnormis esztendők közzé sorozzuk. Kánikulai hőség és novemberi hősiilyedés váltják fel egymást. A tavaszi növények, mintha a földhöz lennének ragadva, nem bírnak, sőt már nagy részük el is késett fejlődni. Zab nincs. A búza legalább ezen a vidéken üszkös. Rozs ritka. A tengeri hol sül a melegtől, hol sárgul a hidegtől, de fejlődni, nem fejlődik. A takarmányt illetőleg, ezen esztendő a leginségesebbek közzé számítható már mostantól fogva is. A búzát — már a milyen minőségű lesz — már is szedik 20 koronájával mázsáját. A tengeriért piacon 15—16 koronát fizetnek. És ezekhez alkalmazkodnak a többi terményárak is. A múlt évben a szarvasmarha és más jószágnak az ára oly fokra lépett, mint amilyet talán sohasem ért el. Alig egy esztendő alatt ezen árak annyira leszállottak, hogy alacsonyabbak sem igen voltak, mint most. Mire törekedjék hát a gazda, magtermelésre vagy állat-tenyésztésre ? Mindenesetre ez még megoldatlan kérdés. A legkitűnőbb nemzetgazdászok kalkulusait, alig egy évi időköz halomra döntötte. Ha jó termés van és meglehetősek a gabona-árak, ebből minden néposzíályra haszon háramlik. A gazdának több van eladója és pedig jó áron. Bírja fizetni a közterheket, jut belőle a kereskedőnek és iparosnak és jut valaifii a földjavitásra is. De különösen jut és kenyeret ad közvetlenül vagy közvetve a földmivelő munkás-osztálynak. Mig ellenben, különösen ezen néposztály van kitéve a bizonytalanságnak és sokszor az Ínségnek. Ha ezen néposztály megélhetése nincs biztosítva és már meglehetősen kifejlett életigó- nyeit nem tudja kielégíteni, következnek a nagyobb és igen komoly társadalmi bajok. Általános eladósodás, kivándorlás és szociális kirohanások, melyek a tulajdon szentségét is veszélyeztetik. Hogy ezen bajok be ne következzenek, idejekorán kellene elejüket venni. Mert, hogy mindezekre már is van elegendő ok, ki fog tűnni az alábbiakból. Csekélységem már évek óta hirdetem és ezen meggyőződésem nem változott .most sem, hogy a nép elszegényedését és igényeinek megnövelését a gombamódra felszaporodott apróbb pénzintézetek segítették elő. Kimerült azután a hitel, megmaradtak az igények. Következett Amerika, mert a földosztás egyelőre fucscsot vallott. Amíg az ameri- kázás tartott, más gazdasági viszonyok fejlődtek ki. A földbirtokos és nagybérlő úgy rendezkedett be, hogy minél kevesebb emberi kézre legyen szüksége. Az itthon maradt család gazdasági tevékenységét a lehető legkisebbre redukálta s megszakította azon gazdasági összeköttetéseket is, melyek azelőtt közte és nagyobb birtoktestek között fennállottak. Feleslegesek voltak, mivel az amerikai pénz mindent fedezett. Megindult a visszavándorlás. Sok egészséges munkáskéz érkezett haza s fognak érkezni ezentúl is, csak legyen mivel hazajönni. Ezek már megváltozott gazdasági viszonyokat találtak. Ok a helyi gazdasági viszonyok között feleslegeseknek látszanak. Pedig dolgozni, keresni és élni nekiek is kell. Amig tart az amerikai keresmény, nem lesz baj, de hogy azután mi lessz, a jó Isten tudja. Visszatérve a jelen évre, nem kerülheti el figyelmünket a következő körülmény sem. A múlt évek magas marha-árai kecsegtetőig hatottak az állat-tenyésztésre. A legszegényebb ember is igyekezett egy-két tehenecs- kére, borjura szert tenni. Már ebben az évben a félbefektetósi árt elvesztette a takarmány-hiány folytán, nincs-e veszélyeztetve a még megmaradt érték is ? Haszonról még a legrendezettebb nagyobb gazdaságokban sem lehet szó. Nemzeti létünk, politikánk és jövőnk azt kívánja, hogy a hazának mentői több egészséges és munkás keze legyen. Akik a világot járták, már tudják, hogy a hazai barna kenyér még is jobb az idegen léha kenyérnél, tehát ezentúl talán jobban mégis becsülik. Ugyanazért az illetékesek részéről már az általános közérdek szempontjából is méltánylást és megbecsülést érdemelnek. Ezen esztendő úgy látszik már a fentebbiekből is, hogy mostoha lesz. De még sem lehet any- nyira mostoha, hogy ami földünk, melyet hajdan tejjel-mézzel folyó földnek neveztek, minket ki ne tarthasson. Ügyeseknek, számi- toknak és takarékosoknak kell lennünk, hogy ez által helyre pótoljuk azt, amit az idők mostohasága tőlünk elvett. Sohase feledkezzünk meg arról, hogy igaz az, miszerint az idősebb egyideig a gyöngébbet el is nyomhatja, de végre is be kell látni, hogy a gyöngének, vagyis a szegényebbnek is élni kell. A mi népünk aczélos izmu, az bir, és akar is dolgozni, csak legyen mit és fáradsága némileg megtérüljön. De nekünk óriási hibánk, hogy lévén mi földmivelő állam, munkakeresletünk felette aránytalan mérték„HETI SZEMLE“ ben fejlődik munkanyujtási arányunkkal szemben. Nincs gazdasági iparunk, nincs magasan kifejlett gazdasági kultúránk. Ha ezek meglennének, nem fájna a fejünk, hogy ezer és ezer egészséges munkás kezet télen át mivel foglalkoztassunk. Gróf Széchenyi István politikájának az volt a sarkpontjai; hogy sokan legyünk együtt értök és együvé tartozók, kik izmos karokkal sokat produkodjunk úgy, hogy le- vonásos szükségleteinket, valami tartalékul mindig megmaradjon. Ez a nemzeti vagyon. Ennek általánosnak és aránylagosan felosztottnak kellene lenni. Igaz, hogy az ő igaz és nemes eszméinek hirdetésétől vagyonban is gyarapodtunk, de nem oly mértékben és általánosan, mint kívánatos volna. Nem is leszünk mi általánosan megelégedettek addig soha, mig a hazának minden munkabíró keze télen-nyáron át megszakítás nélkül nem dol- gozhatik. De akkor aztán, ha jön is egy nyomorúságos óv, fel sem vesszük mivel anyagilag is daczolhatunk az idők mostobaságaival. Hogy ez idővel be fog következni, bizonyos, mert ő hirdette, hogy „Magyarország lessz“. Amit pedig hirdetett, még addig minden bekövetkezett. Marosán Kornél. HÍREK. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük, szíveskedjenek előfizetési dijaikat kiadóhivatalunkba beküldeni. Személyi hírek. Hehelein Károly prae- látus-kanonok egészségi okokból Gasteinba, dr. Lessenyey Ferencz apostoli főjegyző, prae- látus-kanonok Szliács-fűrdőbe utazott, dr. Binder András kanonok szülőföldjén Mára- marosszigeten időzik. Papneveldéi rektorváltozás. A püspök ur 0 Méltósága dr. Kádár Ambrus prae- látus-kanonokot több ízben is megismételt kérése folytán a papnevelő-intézetben viselt kormányzói állásától felmentette és helyére dr. Binder András kanonokot nevezte ki a papnevelő-intézet rektorának. Kádár Ambrus dr. tizenöt éven keresztül állott a papnevelőintézet élén, melyet atyai szivének jóságával, angyali szelídségével, mély bölcseségével, papi erényeinek követésre méltó példaadásával kormányozott. Jóságos szive mindig melegen érzett az ifjúság iránt, melynek érdekeit előmozdítani vágyainak leghőbb óhajtása volt. A püspök ur 0 Méltósága meleg hangú levélben köszönte meg fáradozásait, melyeket hosszú évek során keresztül kifejtett a papnevelés terén. A főpásztor köszöneté. Említettük már, hogy dr. Bessenyei Ferencz apostoli főjegyző praelátus-kanonok a zárda részére 11500 koronáért megvásárolta az intézet mellett fekvő telket, mely építkezésre legalkalmasabbnak mutatkozik. A püspök ur O Méltósága a nemes szivü főpap ezen áldozat- készségéért igen meleghangú levélben mondott köszönetét. Lessenyey Ferencz dr. már több alkalommal gyakorolt a zárdái intézetekkel szemben a jelenlegihez hasonló jótékonyságot. KÉZMÜ- ÉS DIVATÁRU-ÜZLETE SZATMÁR, DEXk-TÉR ■ ITT AZ ALKALOM! = Üzlet átalakítás miatt mélyen leszállított árak! Batiszt, zefirek 12 krajczár. Kartonok ós mosódelinek 22 krajczártól. Szövetek, delinek, batisztok, vásznak, kana- vásznok és minden más czikkekben. LESZÁLLÍTOTT árak. csak rövid ideig.
