Heti Szemle, 1908. (17. évfolyam, 1-52. szám)

1908-03-04 / 10. szám

Bzatmár, 1908. márczius 4. HETI SZEMLE“ 5 Konez István gyakorló orvos hetyeni birto­kán elhalt. Hült tetemeit szerdán helyezték örök .nyugalomra. Kinevezés. Bilkei Kovordányi Balázst az „Adriai biztositó társulat“ központi főhiva­talnokává nevezte ki és szolgálattételre a „Szatmári kereskedelmi és iparbanknál“ levő helybeli főügynökségéhez osztotta be. Oltárögyleti estély. A nagykárolyi Oltáregyesület a múlt számunkban jelzett fel­olvasó estélyt máre. l.-jén megtartotta. Páholy földszint és karzat zsuffolva volt érdeklődők­kel. Varjas E. tanár úr fordulatos eszmékben gazdag előadása mutatta meg, miként válha- tik a „koldus-ember“ „király-emberré“. Far­kas Edith alapítványi hölgy a női természe­tes egyszerűség bájaival fejtegette azon két főgondolatot, hogy mindenkinek van alkalma Isten országának e földön való terjesztésére és hogy ezen alkalmat kinek-kinek föl is kell használnia embertársainak javára. A művé­szeti rész két élőképből s egy zene-duettből állott. „Az Ur Lázár házában“ cimü élőkép- s a „Bocsássáíok hozzám a kisdedeket“ cimü is oly vonzó alakitásu és szinezésü s oly áhí­tatra gerjesztő volt, hogy a néző közönség tapsvihara a legördülő függönyt előttünk több­ször fölvonatta. A zene-duettben is nagy mű­élvezetet talált a válogatott hallgatóság úgy, hogy Péchy Ilonka kisasszonynak újból oda kellett ülnie a zongorához és Kovács Bélának újból' elő kellett vennie hegedűjét. A zongora játék kedvesen simult a hegedűhöz, mint az élettől duzzadó repkény az ifjú tölgy sudará- hoz. T)r Pirkler Ernő elmaradt szavalatáért a közönség azzal kárpótolta önmagát, hogy „halljuk Szentiványit“ szűnni nem akaró ki­áltozásával ezt a modern kiadású Kapisztránt pódiumra hívta. Szentiványi igazsággal és tűz­zel beszélt a rögtönzött előadásban, melynek thémájául azt a gondolatot csípte meg Imi­ként válhatik a „király-ember“, „koldus-em­berré“. A közönség hosszan tartó lelkes taps­sal fizetet a megkapó beszédért. A polgári olvasókör feldíszített nagy­termében lefolyt estélynek nagy az anyagi, de még nagyobb az erkölcsi haszna. Legyen mindkettőn az ég álása! Mi szemlélők nagyon köszönjük a rendezőknek s közreműködők­nek mindennemű fáradozásukat. Nagykároly katholikusságának a rügyfakasztó márczius 1-jének délutánjához minden tekintetben csak gratulálhatunk. Iskolalátogatás. A róm. kath. hit­községi iskolaszék február hó 22-én megtar­tott gyűlésében a tanév második felére a kö­vetkezőkép állapította meg az iskolalátogatás sorrendjét: Február hó II. felében: Antal Sándor dr. és Fejes István dr. Márczius hó I. felében: Kertészffy Gábor és Komka Alajos. Márczius hó II. felében: Lechotzky János dr. és Lengyel Imre. Április hó I felében: Mol­nár Mihály és Morvái János. Április hó II. felében: Páskuj Imre és Yalkovics János. Május hó I. felében: Wallon Alajos és Ke­belein Károly. Május hó II. felében: Antal Sándor dr. és Fejes István dr. Junius hó I. felében: Kertészífy Gábor és Komka Alajos. Küldöttségjárás. A rendezett tanácsú városok polgármesterei csütörtökön küldött­ségben voltak: 1. Andrássynál, akitől fize- zetésjavitást kértek azon a czimen, hogy ál­lami munkát is végeznek. Biztatásban volt részük. 2. Justhnál, akinek a ház elé terjesz­tendő hasonló irányú kérvényt adtak át. Az elnök befogja terjeszteni a parlamentnek. 3. Kossuthnál, akitől vasúti ingyenjegyet és fizetésrendezést kértek. Az utóbbi ügyben biztatást, az előbbiben pozitiv Ígéretet sem kaptak. Tisztviselők mozgalma. A városi tisztviselői kar értekezletet tartott, melynek az képezte tárgyát, miképen kellene a tisztviselők anyagi helyzetén segíteni, mert a mostani nyo­morúságos fizetésből ebben a drága világban megélni a lehetetlenséggel határos. Abban ál­lapodtak meg, hogy addig is, mig az általános fizetésrendezés végrehajtható lenne, drágasági pótlék czimén fizetésűknek 20°/o-át kérik a várostól. Mindenesetre méltányos, hogy a város ennek a jogos kívánságnak eleget tegyen, sőt azon kellene lenni, hogy a fizetésrendezés mi­nél hamarabb megtörténjék. Méltányos dolog volna, hogy a városi tisztviselők olyan java­dalmazásban részesüljenek, mint a hasonló rangú állami alkalmazottak. Dalestély. Vasárnap tartotta a dal és zeneegyesület nagyszabású konczertjét, mely a legideálisahb várakozásokat is felülmúlta, úgy a dalárd isták, mint a zenészek kitűnő produkcziókkal kedveskedtek a szép szám­mal egybegyült közönségnek. Méltán meg­illeti az elismerés ezt az ügyesen rendezett kedves estélyt. Színházi hir. A folyó hó 1-re, szom­batra, műsorra tűzött Lengyel József csekei plébános „Arky Anna“ czimü történeti szín­műve a közbejött akadályok miatt egyelőre lemaradt a műsorról s hihetőleg csak a pót­szezonban kerül előadásra. Felolvasó estély. Az ungvári Kath. Kör a múlt héten tartotta igen nagy érdeklő­dés mellett az e télen harmadik s egyúttal utolsó felolvasó-estéjét. A növendékpapok zenekara nyitotta meg az estét, Novák István tanulmányi felügyelő vezetésével igen csinosan adta elő Resch úti képeit. Deák Gyula „A szem a költészetben“ címen tartott felolvasást. Majd Alszegiig Piroska zongorázta Liszt 13-ik magyar rapszódiáját Az előadó készség, a játék finomsága és szabatossága elragadta a közön­séget ugyannyira, hogy Alszeghy Piroskát még háromszor hívták ki a zongorához. Szép ma­gyar nóták voltak a ráadások. Dr Nagy József humoros felolvasását megtapsolták, mire a nö­vendékpapok zenekara magyar dalokat adott elő a hallgatóságnak zajos tetszése mellett. Méltán rászolgált a zenekar az elismerésre. Mezőteremen márczius 1-én a róm. kath. iskolában népes értekezlet volt, mely alkalommal Bart Mihály s. lelkész szép és buzdító beszédet tartott a Népszövetség cél­járól és szükségességéről. E lelkes beszéd elhangzása után a nagyszámmal jelenvoltak nagy lelkesedéssel elhatározták, hogy márc. 8-án megalakítják a „Népszövetséget“. Már eddig is sokan iratkoztak. A Kölcsey-kör matinéja márczius 8-án lesz. A műkedvelő zenekar játssza a megnyitó és befejező zeneszámot Takács Ma­riska szaval, Kolonay Margit énekel Veres Erzsiké zongorakiséretével és Veszprémi Dezső felolvas. Templomszentelés. A nagybányai gör. kath. liivők s mások áldozatkészségéből épült uj, szép gör. kath. templomot e hó 1-én — vasárnap — szentelték fel a nagybányai gör. katholikusok. A szamosujvári egyházi ható­ság képviseletében dr. Fábián Péter kanonok, egyházmegyei tanfelügyelő jelent meg, ki Nyisztor János nagybányai és Hubán Gyula szatmári esperesek s több vidéki pap segéd­lete mellett, az uj nagybányai templomot fel­szentelte. Szentelés után Pokol Elek bánya- és földbirtokos nagybányai lakos vendégül látta a felszentelést végző papságot és az egybegyült intelligencziát. Pályázók. A kerületi munkásbiztositó pénztárnál megüresedett ellenőri állásra a következők adták be pályázatokat. Néhma József, Eszláry Jenő, Sorbány József, ifj. Szilágyi László, Ébert Károly, Polonyi Al­bert, Barna Lajos, Nemes András, Bottyán László, Nagy Aladár, Pallagh Péter, Lyac- hovics Sándor, Troknya Sándor, Demjén József. Öngyilkos tanító. Plessa János parasz- nyai gör. kath. (rutén) tanító a múlt nap, sa­ját lakásán revolverrel agyonlőtte magát. A széles körben ismert tanítót anyagi rossz szi- tuácziói kergették a halálba. Özvegyet és öt árvát hagyott maga után. Szerencsétlenség a bányában. A szerencsétlen véget ért a feketehegyi kőbá­nyában Oláh Zsigmond tekeházi lakos kő­bányában alkalmazott éjjeli őr. Este 7 óra tájban vasúti kocsik tolásával foglalkoztak, midőn véletlenül a kerék alá került s össze­roncsolt állapotban holtan szedték fel társai. A sajnálatraméltó családban ő már a negye­dik, akit baleset ért, amennyiben ugyancsak a bányában testvér bátyja, a múlt hónapban pedig sógorát ütötte agyon a lezuhanó kő, mig a másik testvére az ősz folyamán Ame­rikában lelte szintén tragikus halálát. Az egyetemi énekkar hangversenyé­ről referáló fővárosi lapok kiemelik, hogy Márkus István joghallgató tűnt ki leginkább Márkus a szatmári gimnáziumnak volt növen­déke ; a madarászi gör. kath esperesnek a fia. A Budapesti Hírlap p. o. igy ir: „Különösen tetszett a szólókban Márkus István joghallgató jól iskolázott csengő simulékony tenorhangja.“ Mindig örömmel veszünk tudomást róla, ha gimnáziumunk volt növendékei kitűnnek. A bírósági aljegyzó'k öröme. A bírói és ügyészi szervezett módosításáról szóló törvény szentesítve lett; eszerint az aljegyzői állás megszűnt, s a bezárólag 1907. december 31. kinézett aljegyzők 1908. évi január else­jétől, — az 1907. évi deczember 31-ike után kinevezettek pedig márczius elsejétől kezdve mint jegyzők a X. fizetési osztályba nevez­tettek ki. A lépfene áldozata. Tót Ferencz sa- lánki gazdálkodónak az egyik tinója hirtelen megbetegedett, s a gazda, hogy nagy kára ne legyen, levágatta az állatot, hogy Húsát kiméri. A vágó biztos azonban megállapította, hogy a tinó lépfenében szenvedett. Másnap Tót rosz- szul lett s rövid kínos szenvedés után meghalt. A beteg állat levágása közben megsértette kar­ját és vérmérgezést kapott. Fogások kerti magvak árusításá­nál. Hogy mire képesek a zavarosban halá­szó emberek, azt legjodban mutatja a mag- elárusitással foglalkozó egyes kereskedők ra­vaszsága, kik máshonnan beszerzett kerti mag- vaikat a Mauthner-féle árjegyzék folyó száma­ival jelölik, mert ezáltal azt a hitet akarják kelteni a vevőkben, hogy Mauthner-féle magot kapnak. A közönség ne hagyja magát meg- tévezteni; mert akármilyen szám van a tasakra nyomva, ha nincs rajta Mauthner-név, akkor az a tasak nem is tartalmazza az általánosan legjelesebbnek elismert Mauthner-féle kerti magot. Lopás. Mankovics Ambrus napszámos f. hó 2-án Markovics Mátyásné Mátyás-ki- rály-utczai lakásáról ellopott egy jó karban levő női téli kabátot, melyet aztán 80 fillér­ért eladott, az árát pedig elitta. A rendőrség azonban elcsípte a legújabb kabáttolvajt és a helybeli kir. járásbíróság börtönébe he­lyezte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom